adozona.hu
AVI 1996.3.42
AVI 1996.3.42
Az adózó házastársa által átvett adóhatározatot kézbesítettnek kell tekinteni [43/1953. (VIII. 20) MT r. 4. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1994. június 21-én postára adott és a bírósághoz 1994. június 22-én érkezett keresetében az adóhatóság 1994. április 28-án kelt jogerős határozatának a felülvizsgálatát kérte.
A felperes a felülvizsgálni kért másodfokú közigazgatási határozatot 1994. május 12-én vette át.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a keresetlevelet elkésetten terjesztette elő és a keresetlevéllel egyidejűleg igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Ezért a pert az 1994. október 14-én ta...
A felperes a felülvizsgálni kért másodfokú közigazgatási határozatot 1994. május 12-én vette át.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a keresetlevelet elkésetten terjesztette elő és a keresetlevéllel egyidejűleg igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Ezért a pert az 1994. október 14-én tartott tárgyaláson hozott végzésével a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette, ugyanis a keresetlevelet már a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a) és h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani.
A felperes 10. sorszámú és 1994. október 31-én érkezett fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Ebben előadta, hogy a csatolt orvosi igazolás szerint 1994. április 20-tól június 30-ig vérnyomás betegség miatt állandó kezelés alatt állt. A közigazgatási határozatot sem ő vette át, hanem a házastársa, aki viszont a betegségére tekintettel nem merte vele tudatni a kedvezőtlen határozatot. Előadta továbbá, hogy amikor egészségi állapota megengedte, haladéktalanul a bírósághoz fordult.
A megyei bíróság 1994. december 15-én kelt határozatával az elsőfokú bíróság határozatát helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. Az indokolásban rámutatott arra is, hogy a felperes a keresetlevelet 1994. június 22-én terjesztette elő, vagyis olyan időben, amikor orvosi kezelés alatt állt. Ebből a körülményből a bíróság azt állapította meg, hogy a fennálló és az orvos által igazolt betegség a felperest ügyeinek vitelében nem akadályozta. Így mulasztásának vétlenségét valószínűsíteni nem tudta. Erre figyelemmel az igazolási kérelmet a bíróság nem tudta elfogadni.
A felperes a módosított Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján 14. sorszám alatt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a megyei bíróság végzése ellen. Ebben a Pp. 272. §-ának (2) bekezdése alapján kérte a végzés hatályon kívül helyezését, mert az jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelemben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperes határozata anyagi jogi és eljárási szempontból is jogszabálysértő. Ennek indokaként kifejtette, hogy az APEH eljárása során a feleségét nem bízta meg a képviseletével. Így a felesége részére történt kézbesítést nem lehet szabályosnak tekinteni. Az Áe. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja járhat el.
Emellett álláspontja szerint nem tekinthető szabályosnak a kézbesítés a 43/1953. (VIII. 20.) Korm. rendelet szerint sem.
A hatóság eljárása sértette az 1957. évi IV. törvény 18. §-ának rendelkezését, ezért kérte a jogerős végzés megváltoztatását.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az indokolás szerint a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a bíróság jogerős végzése jogszabálysértő. A Pp. 330. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetlevelet a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A (4) bekezdése szerint ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106-110. §).
A felperes a határozatot 1994. május 12-én vette át és e határozat ellen a keresetet 1994. június 22-én terjesztette elő. Helyesen állapította meg tehát a bíróság, hogy a felperes a keresetlevelet elkésetten terjesztette elő, és miután a keresetlevéllel egyidejűleg igazolási kérelmet sem nyújtott be, így az eljárási szabályok [Pp. 157. §-ának a) pontja] megfelelő alkalmazásával a pert megalapozottan szüntette meg a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontjára is figyelemmel.
A felperes 1994. október 31-én előterjesztett fellebbezése tartalmazta az igazolási kérelmet is. E kérelem azonban már elkésett. A Pp. 107. §-ának (1) bekezdése szerint az igazolási kérelmet 15 nap alatt lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól kell számítani. Amennyiben pedig az 1994. június 30-ig tartó betegséget akadálynak tekintenénk, ez esetben is az akadály megszüntetésétől számított 15 nap állt rendelkezésre az igazolási kérelem előterjesztésére. E kérelmet azonban a felperes 1994. október 31-én terjesztette elő. Helyesen jár el a másodfokú bíróság is, amikor az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Alaptalanul hivatkozik a felperes arra is, hogy felesége nem vehette át az alperesi határozatot. A kereset benyújtásakor hatályban lévő és a felperes által is hivatkozott 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint szabályos a kézbesítés akkor, ha a tértivevényt a felnőtt családtag írja alá. Hasonló rendelkezést tartalmaz a postáról szóló 1992. XLV. törvény 17. §-a és a végrehajtásáról szóló 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 15. §-ának (2) bekezdése is.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős végzés hatályon kívül helyezését indokolná.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.174/1995. sz.)