adozona.hu
AVI 1996.3.40
AVI 1996.3.40
Ha áfa-visszaigénylés esetén az igényeltnél magasabb összeget utalnak át az adózó részére, az ennek kapcsán megállapított késedelmi pótlék elengedése tárgyában hozott adóhatározat a közigazgatási eljárás szabályai szerint bírálható felül. Nincs tehát helye a per megszüntetésének arra hivatkozva, hogy a perre a polgári bíróságnak van hatásköre [Pp. 157. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1990 áprilisában 2 110 000 Ft általános forgalmiadó-visszaigénylést érvényesített az adóhatóságtól A nyomtatvány 1990. május 17. napján érkezett az adóhatósághoz. A számlavezető pénzintézet 2 110 000 Ft helyett 21 000 000 Ft-ot utalt át a felperes számlájára, amelyből 1990. december 29. napján a felperes a tévesen átutalt 18 990 000 Ft-ot visszautalta a 20%-os kamattal együtt. A adóhatóság a különbözetet képező összeg után 4 548 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A felperes ...
AVI 1996.3.40 Ha áfa-visszaigénylés esetén az igényeltnél magasabb összeget utalnak át az adózó részére, az ennek kapcsán megállapított késedelmi pótlék elengedése tárgyában hozott adóhatározat a közigazgatási eljárás szabályai szerint bírálható felül. Nincs tehát helye a per megszüntetésének arra hivatkozva, hogy a perre a polgári bíróságnak van hatásköre [Pp. 157. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont].
A felperes 1990 áprilisában 2 110 000 Ft általános forgalmiadó-visszaigénylést érvényesített az adóhatóságtól A nyomtatvány 1990. május 17. napján érkezett az adóhatósághoz. A számlavezető pénzintézet 2 110 000 Ft helyett 21 000 000 Ft-ot utalt át a felperes számlájára, amelyből 1990. december 29. napján a felperes a tévesen átutalt 18 990 000 Ft-ot visszautalta a 20%-os kamattal együtt. A adóhatóság a különbözetet képező összeg után 4 548 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A felperes 1991. november 26. napján kelt beadványában kérte, hogy az alperes 2 547 770 Ft késedelmi pótlék alól mentesítse. Az elsőfokú adóhatóság méltányossági ügyekkel foglalkozó osztálya 1992. október 28. napján kelt határozatával a felperesi kérelemben részben helyt adott és 236 000 Ft összegű késedelmi pótlékot elengedett. A döntés ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú adóhatóság az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint az alperesi hatóság a felperesi kérelem elbírálása során bizonyítási kötelezettségének eleget tett, és a bizonyítási eszközöket belátása szerint, a jogszabályokkal összhangban mérlegelte. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság elsősorban abban a kérdésben foglalt állást, hogy a téves pénzátutalásból eredő kamatkövetelés milyen jogviszony keretében bírálandó el. A Fővárosi Bíróság rámutatott, hogy az adó fizetése, illetve az adó visszaigénylése, visszautalása egységes folyamat. A törvényi rendelkezésekre figyelemmel az adó-visszaigénylés folytán tévesen visszatérített összeg után az alperes részéről helytálló volt az adójogi szabályok szerint késedelmi pótlék felszámítása. Az ítélet szerint a felperes sem vitatta, hogy a tévesen visszautalt összeg mintegy hét hónapig a felperes számláján volt, és ennek következménye egyebek mellett a késedelmi pótlék. Az alperes egyébként a mérlegelésre vonatkozó rendelkezéseket betartotta.A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felperesi álláspont szerint a téves kifizetéssel tartozatlan fizetés keletkezett, így a felperes jogalap nélkül gazdagodott, majd az összeget hét hónap késedelemmel kifizette és egyidejűleg rendezte a késedelmikamat-tartozást is. A felperes szerint ezzel az ügy lezárult, és teljesen indokolatlan volt, hogy az ügyben az adóhatóság határozatot hozzon. A felperes változatlanul kérte annak megállapítását, hogy az ügy nem tartozik az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá, ezért álláspontja szerint az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárás megszüntetésének van helye. Az alperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a jogviszony természete folytán a felperes és az alperesi adóhatóság között létrejött jogviszony nem minősíthető polgári jogviszonynak az adóigazgatási jogviszony és e jogviszony keretében az adóigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni. Az alperesi álláspont értelmében helyesen foglalt állást az első- és másodfokú bíróság abban a tekintetben is, hogy a konkrét ügyben az adóhatóság méltányossági eljárásának törvényességét kellett vizsgálni. A felperes 8. sorszámú előkészítő iratában változatlanul azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 130. §-ának (1) bekezdésének b) pontja alapján az eljárást szüntesse meg, mivel az ügy elbírálására nem a közigazgatási, hanem a polgári bíróságnak van hatásköre.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. §-ának rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény alapján az első- és másodfokú bíróság jogszerűen vizsgálat felül az adóhatóságok határozatait. Az alperes jogerős határozatát a felperes határidőben keresettel támadta, így a bíróságoknak állást kellett foglalniuk abban a kérdésben, hogy az alperesi hatóság a méltányossági eljárás során eleget tett-e a jogszabályban írt feltételeknek. Ilyen körülmények között a per megszüntetésének, illetve a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasításának semmiképpen sem lett volna helye, hiszen a közigazgatási határozatok bíróság felülvizsgálata iránt indított perekben a bíróságnak az a feladata, hogy a határozatok törvényességéről döntsön. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes által a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett indítvány azt eredményezte volna, hogy a jogerős alperesi döntés hatályban marad, azaz a felülvizsgálati kérelemnek helyt adó legfelsőbb bírósági döntés is kedvezőtlen lett volna a felperes számára.
A Legfelsőbb Bíróság érdemben is egyetért az első- és másodfokú bíróság ítéleteinek indokolásában foglaltakkal. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 82. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyanis az állami adóhatóság a megállapított pótlék mérséklését kizárólag kivételes méltányosságból engedélyezheti. Az alperes az eset összes körülményeit mérlegelve nem állapította meg a kivételes méltányosságból történő elengedés lehetőségének feltételeit, ezért a kérelmet jogszerűen utasította el. Az adóhatóságok tehát a mérlegelés során jogszabályt nem sértettek.
Mivel a felperes a jogszabálysértés tényét nem tudta igazolni, a Legfelsőbb Bíróság az alaptalan felülvizsgálati kérelmet elutasította és a Pp. 275/A. §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv I.25.529/1994. sz.)