adozona.hu
AVI 1996.3.37
AVI 1996.3.37
Ha az egyéni vállalkozó - ilyen minőségében - belép egy gazdasági társaságba, az általa szolgáltatott apport nem minősül értékesítésnek [1989. évi XL. tv 9. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egyéni vállalkozóként 1991. február 6-án 312 500 Ft értékű pénztárgépet és 997 500 Ft értékű árukészletet vitt be apportként a P. Kft-be. Mivel a felperes egyem vállalkozóként lépett be a kft-be, a bevitt vagyonérték után általános forgalmi adót nem fizetett. A felperes által a gazdasági társaságba bevitt apport értéke áfa nélkül 997 519 Ft volt. Ezen belül a 20% áfával terhelendő érték 992 348 Ft, a 0% áfával terhelendő áru értéke pedig 5171 Ft volt. Az áruk áfával növelt értéke 1...
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A megyei bíróság a városi bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érintette, a fellebbezett rendelkezést részben megváltoztatta és a városi bíróság ítéletében megjelölt határozatok részleges hatályon kívül helyezésével érintett körben az APEH megyei igazgatóságát új eljárásra kötelezte. A megyei bíróság is azt állapította meg, hogy a felperes a korábbi egyéni vállalkozásából 1991. február 6. napján előbb vitte be az ugyanezen a napon megalakult P. Kft.-be az 1 245 607 Ft értékű terméket és pénztárgépet, majd ezt követően, de ugyanezen a napon szűnt meg a felperes egyéni vállalkozása. Erre figyelemmel a megyei bíróság álláspontja szerint is helyesen értelmezte és alkalmazta a városi bíróság az áfa-törvény rendelkezéseit, és helyesen döntött a hatályon kívül helyezés tárgyában. Az egyéni vállalkozás megszűnésekor viszont megmaradt a felperes birtokában további 20 185 Ft értékű egyem vállalkozásból származó olyan termékmennyiség, ami után az előzetesen felszámított adót a felperes levonta. Éppen ezért az áfa-törvény rendelkezéseire figyelemmel a megyei bíróság álláspontja szerint a 20 185 Ft értékű termék után a felperes köteles a törvényes mértékű áfát megfizetni. Az ítélet alapján az új eljárás során a vállalkozásból kivont és a felperes használatában visszamaradt 20 185 Ft értékű termék után lehet áfa-hiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot megállapítani.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a felperes egyéni vállalkozása 1991. február 6-án megszűnt. A megszűnéskor az egyéni vállalkozásban hasznosított vagyon - ellenérték nélkül - a felperesnek mint magánszemélynek a tulajdonába került. A törvény értelmében ugyanakkor értékesítés a terméknek ellenérték nélkül egyéb, az adott vállalkozáson kívüli célra történő használata, ha az adóalany a belföldön vásárolt termék után az előzetesen felszámított adót levonta. A felperes esetében a törvény rendelkezései az alperes álláspontja szerint megvalósultak, ezért általános forgalmi adó-fizetési kötelezettség keletkezett. Az adóhatóság által megállapított általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség a felülvizsgálati kérelem szerint nem jelent kettős adófizetési terhet a felperes számára, hiszen a volt egyéni vállalkozó bizonylatai, naplófőkönyve tanúsága szerint az apport tárgyai utáni általános forgalmi adót 1990-ben előzetesen már levonta.
A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 8 §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében értékesítésnek minősül a terméknek vagy szolgáltatásnak ellenérték nélkül egyéb, vállalkozáson kívüli célra történő használata, felhasználása, tulajdonjogának körében történő átadása, ha az adóalany az előzetesen felszámított adót levonta. A 9. § a) pontja szerint nem minősül értékesítésnek a terméknek vagy szolgáltatásnak gazdasági társaságba, vagyoni hozzájárulásként (apport) történő bevitele.
A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a korábbi egyéni vállalkozásából 1991. február 6-án előbb vitte be az ugyanezen a napon létrejött kft-be az 1 245 607 Ft értékű terméket és pénztárgépet, majd ezt követően szűnt meg a felperes egyéni vállalkozása ugyanezen a napon. Mivel a felperes egyéni vállalkozóként lépett be a kft-be, ezért az apportálás nem minősül értékesítésnek, így áfa-fizetési kötelezettség nem áll fenn. A felperes tehát nem köteles áfát fizetni a gazdasági társaságba bevitt 1 245 607 Ft értékű termék, valamint a 312 500 Ft értékű pénztárgép után. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az egyéni vállalkozás megszűnésekor megmaradt a felperes birtokában 20 185 Ft értékű egyem vállalkozásból származó olyan termékmennyiség, amely után a felperes az előzetesen felszámított adót levonta. Erre figyelemmel az áfa-törvény 8. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján a felperes a 20 185 Ft értékű termék után köteles áfát fizetni. Ilyen körülmények között jogszerűen változtatta meg a megyei bíróság az elsőfokú ítélet idevonatkozó rendelkezéseit. Az alperes ugyanakkor a felülvizsgálati kérelemben nem tudott olyan jogszabálysértésre rámutatni, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását indokolttá tette volna. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az alaptalan felülvizsgálati kérelmet elutasította és a Pp. 275/A. §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv I.25. 599/1994. sz.)