adozona.hu
AVI 1996.2.28
AVI 1996.2.28
A privatizáció kapcsán az állami tulajdon megszerzése nem illetékmentes [1990. évi XCIII. tv 21. § (5) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló 1990. évi LXXIV. tv alapján az Állami Vagyonügynökség 1992. évi január hó 3. napján az E. K. Vállalat üzletét az állami vállalattól elvonta. Az elvonás folytán a magyar állam tulajdonosi jogait az üzlet értékesítése tekintetében az Állami Vagyonügynökség gyakorolta. Az üzlet értékesítése kapcsán 1991. december 19. napján árverés megtartására került sor, a legk...
Az Állami Vagyonügynökség képviseletében az üzlet értékesítése során eljáró E. K. Vállalat az 1990. évi LXXIV. tv 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, a magyar állam nevében eladta a természetben a K. József u. 127. sz. alatti üzletét a felperesnek az 1992. január 3. napján kelt adásvételi szerződéssel.
Az adásvételi szerződés 2. és 3. pontja szerint az üzlet vételára 3 450 000 Ft volt; míg a szerződés 8. pontja szerint a szerződéssel kapcsolatos költségek az eladót, a tulajdonjog átvezetésével kapcsolatos költségek és illetékek a vevőt terhelik.
A Fővárosi Illetékhivatal fizetési meghagyásával összesen 173 500 Ft tulajdonszerzési és eljárási illeték megfizetésére hívta fel a felperest. A felperes fellebbezéssel élt arra hivatkozással, hogy az általa hivatkozott, és az ügylet alapját szolgáló 1990. évi LXXIV. tv alapján az állami tulajdonból történt "kivásárlása" illetékmentes. A Fővárosi Köztársasági Megbízott Hivatala az 1992. szeptember 16. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében ezen alperesi határozatok bírósági felülvizsgálatát, az illeték mellőzését, perköltséget kért.
Arra hivatkozott, hogy az 1990. évi LXXIV. tv, illetőleg a módosított 1990. évi XCIII. tv (Itv.) határozathozatal idején hatályos rendelkezései szerint az állami tulajdonból a törvény alapján történt üzlettulajdon szerzése illetékmentes volt. A privatizációs törvény kapcsán konkrét jogszabályhelyet megjelölni nem tudott, míg illetékmentessége kapcsán az illetéktörvény 21. §-a (5) bekezdésének hivatkozott, arra hivatkozással is, hogy a perbeli üzlethelyiséget a felperes időközben már értékesítette és nagyobb értékű ingatlant vásárolt.
Az alperes a kereset elutasítását és perköltséget kért arra hivatkozással, hogy a felperes által hivatkozott két jogszabály egy rendelkezése nem teszi lehetővé az illeték mellőzését, az illetéktörvény hivatkozott "a más esetre" (lakástulajdon megszerzésére) vonatkozik, határozatai jogszerűek voltak.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
A bíróság a felperes keresetét az 1957. évi IV. tv (Áe.) 72. §-ában és a Pp. 324. §-ának (2) bekezdése a) pontjában foglaltak alapján bírálta el, ezek alapján felülvizsgálva az alperesi határozatokat, a tényállást a közigazgatási iratok és a felek nyilatkozatai alapján állapította meg.
A bíróság akkor helyezheti hatályon kívül (változtathatja meg) a közigazgatási szerv határozatát, ha anyagi jogszabálysértés, illetőleg olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemére kihatott (Legfelsőbb Bíróság PK. 124. sz. állásfoglalása).
A felperes eljárási szabálysértésre nem hivatkozott.
A felperes az adásvétel alapját képező 1990. évi LXXIV. tv illetékmentességet megalapozó jogszabályhelyére nem hivatkozott, ilyet a bíróság sem talált, de magának a perbeli üzletnek a megvételére vonatkozó adásvételi szerződésnek a 8. pontja is a felperesi illetékkötelezettséget megemlíti.
Az 1990. évi XCIII. tv (Itv.) ugyancsak nem biztosít a felperes részére illetékmentességet. A felperes által hivatkozott 21. § (5) bekezdése továbbá a perbeli esetben azért sem alkalmazható, mert a felperest nem lakás, hanem üzlet tulajdonjogának megszerzése kapcsán kötelezték visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére, míg az Itv. 21. §-a a lakástulajdon megszerzésével kapcsolatos illetékkedvezményekről rendelkezik. Az ugyancsak hivatkozott (5) bekezdés pedig lakástulajdon megszerzése esetére teszi lehetővé a további illetékkedvezmények alkalmazását.
(Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.P.60.165/1993. sz.)