adozona.hu
AVI 1996.2.26
AVI 1996.2.26
Az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére csak indokolt esetben kerülhet sor [Pp. 332. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a felperesnek a keresettel támadott jogerős adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmét. A végzés indokolása szerint nem állnak fenn olyan különös méltánylást érdemlő vagy egyéb jelentős körülmények, amelyek a jogerős közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését indokolják. A keresetlevélben foglalt állásponttal szemben ugyanis az adóhatósági határozatok az eladók által a felperes részére kibocsátott számlák h...
AVI 1996.2.26 Az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére csak indokolt esetben kerülhet sor [Pp. 332. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a felperesnek a keresettel támadott jogerős adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmét. A végzés indokolása szerint nem állnak fenn olyan különös méltánylást érdemlő vagy egyéb jelentős körülmények, amelyek a jogerős közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését indokolják. A keresetlevélben foglalt állásponttal szemben ugyanis az adóhatósági határozatok az eladók által a felperes részére kibocsátott számlák hamis voltának megállapítását bizonyítékokkal támasztották alá, az adóigazgatási eljárás szempontjából pedig nem feltétlenül előzetes jogi kérdés a büntetőeljárás lefolytatása. A jogerős határozatok végrehajtásának az a hatása pedig, hogy annak következtében a felperes fizetésképtelenné válik, nem minősíthető olyan körülménynek, amely önmagában a felfüggesztést indokolná.Az elsőfokú végzés ellen a felperes fellebbezett, kérve annak megváltoztatását és a keresettel támadott jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta az alperes által elkövetett anyagi és eljárási jogszabálysértéseket, amikor azt állapította meg, hogy az adóhatósági határozatok a számlák hamis voltának megállapítását bizonyítékokkal támasztották alá. Ez az állítás a H. Kft. és az Sz. Bt. számlái vonatkozásában nem valós, mert ilyen bizonyítékot az adóhatósági eljárásban nem csatoltak az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz, a felperes által felajánlott bizonyítást pedig indok nélkül mellőzték. A felperes csatolta fellebbezéséhez két személy nyilatkozatát, akik az említett eladók megbízásából értékesítettek gázolajat a felperesnek. A felperes kijelentette a fellebbezésben, hogy az adóhatóság által hamisnak minősített számlák vonatkozásában vétkesség nem terheli, mert a megvásárolt anyagot mennyiségileg és minőségileg, a számlákat pedig a számviteli előírásoknak megfelelően leellenőrizte. Sérelmezi a felperes, hogy az R. Kft. vonatkozásában az érdektelennek nem tekinthető ügyvezető írásbeli nyilatkozatát fogadta el az alperes, a nevezettet pedig tanúként nem hallgatta ki. Leszögezte azt az álláspontját, hogy az R. Kft.-nél az alperes revizorai szabálytalanul folytattak le ellenőrzést. Kifogásolta a felperes, hogy annak ellenére, miszerint a gázolajat értékesítő négy társaság cégbizonyítványát beszerezte és átadta az adóhatóságnak, az alperes nem a számlakibocsátó cégeket, hanem a vétlen felperest vonta felelősségre. Ezt követően pedig a különböző adónemekben megállapított adóhiány megalapozatlanságára vonatkozó - a keresettel támadott adóhatósági határozat érdemi felülvizsgálatára tartozó - álláspontját fejtette ki a felperes, majd a késedelmi pótlék kivetésének jogszabálysértő voltát állította. Végezetül rámutatott arra, hogy a felsorolt törvénysértések miatt a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. számú állásfoglalása alapján a végrehajtás felfüggesztése indokolt, annál is inkább, mert a határozat végrehajtása a felperes számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járna.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az indokolás rámutat, hogy az Art. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz.
A Pp. 332. §-ának (3) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának a felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor - már a tárgyalás kitűzése előtt is - akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti.
A jogszabályi előírásokból látható, hogy főszabályként a keresetindítás a jogerős adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztésének lehetősége az említett főszabályhoz képest kivételes jellegű. Az idézett jogszabályok nem tartalmaznak arra vonatkozó előírást, hogy a bíróság mely körülmények fennállása esetén függesztheti fel a közigazgatási határozat végrehajtását. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. számú állásfoglalása szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálása során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a elfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják-e, illetőleg, hogy a végrehajtás, illetve annak késleltetése a felek számára milyen hátránnyal jár.
Nyilvánvaló, hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálása során a bíróság nem ugyanazon szempontok alapján jár el, mint a határozat érdemi, ítélettel történő felülbírálatakor. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem mikénti elbírálása ezért önmagában nem jelenti még a keresettel támadott határozat jogszerű, avagy jogszabálysértő voltának megállapítását is, mert ez utóbbi a per érdemére tartozó kérdés.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogerős határozat végrehajtása csak okszerű, a felülvizsgálat céljával, a keresettel támadott határozattal kapcsolatos indokolással (adóhiány nagysága, bonyolult jogértelmezési kérdés, nyilvánvalóan téves közigazgatási álláspont, nyilvánvalóan megalapozatlan eljárás) függeszthető fel.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az adóhiány és jogkövetkezményei mintegy 30 000 000 Ft-os nagyságrendje a felperes által végzett gázolaj-beszerzés és -értékesítés nagyságrendje miatt - tekintve, hogy a közigazgatási iratokhoz csatolt, csak az adóhatóság által érintett eladókkal kapcsolatos számlák a felperes üzletmenetében körülbelül fél év alatt mintegy 18,5 millió forintos gázolajbeszerzést tanúsítanak - önmagában nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a jogerős határozat végrehajtása a felperes számára indokolatlan hátránnyal jár, amely a végrehajtás bíróság általi felfüggesztését szükségessé tenné.
A másodfokú bíróság vizsgálta, hogy megállapítható-e olyan nyilvánvalóan téves közigazgatási álláspont, vagy súlyos eljárási jogszabálysértés, avagy fennáll-e olyan bonyolult jogalkalmazási kérdés, amely az adóhiány nagyságán túlmenően a végrehajtás felfüggesztését indokolja anélkül, hogy a bíróság az ítélet meghozatala előtt a keresettel támadott határozat érdemére tartozó vizsgálódást folytatna le. A másodfokú bíróság álláspontja szerint - egyetértve az elsőfokú végzésben foglaltakkal - a végrehajtás felfüggesztését indokoló ilyen ok nem áll fenn.
Az Art. 51. §-ának (4) bekezdése értelmében az adóhatósági ellenőrzés során bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen az irat, a szakértői vélemény, a nyilatkozat, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózó adatai.
A tényállás tisztázására irányuló kötelezettség teljesítését az adóhatósági eljárásra irányadó szabályok szerint kell megítélni. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan állapította meg, hogy az egyes számlákkal kapcsolatos megállapításait az adóhatóság az eljárás során minden esetben valamely, az Art. 51. §-ának (4) bekezdése értelmében vett bizonyítékkal támasztotta alá (irat, nyilatkozat, más adózóknak társszervezetektől, hatóságoktól beszerzett adatai stb). A leírtak miatt az adóhatóság eljárása nem tekinthető nyilvánvalóan megalapozatlannak. Ettől függetlenül az elsőfokú bíróságnak a perbeli bizonyítás során - a határozat érdemi felülbírálata keretében - kell megítélnie azt, hogy az adóhatóság által beszerzett bizonyítékok milyen bizonyító erővel rendelkeznek, alkalmasak-e adóhiány megállapítására. Ugyancsak nem indokolja a végrehajtás felfüggesztését az, hogy a fellebbezésben kifejtettek szerint a felperes vétlen az adóhiány bekövetkeztében, az adóhiány tényét ugyanis az adózó vétlensége nem befolyásolja. A vétkességnek az adóbírság kiszabása korében lehet jelentősége. A fellebbezés második oldalának utolsó két bekezdésében és harmadik oldalán az egyes adónemekben megállapított adóhiánnyal és a késedelmi pótlékkal kapcsolatban kifejtettek a keresettel támadott határozat érdemére tartoznak, ezért a másodfokú bíróság a jelen végzésben az ott leírtakra vonatkozó álláspontját nem fejti ki.
(Zala Megyei Bíróság 3 Kpf 20 963/1995. sz.)