adozona.hu
AVI 1996.2.25
AVI 1996.2.25
A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén a bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ellenérték pénztárgépi bevételezésére sor került, csupán a nyugta átadása maradt el (1990. évi XCI. tv 74. § (12) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1994 tavaszán váltotta ki egyéni vállalkozói engedélyét és kezdte meg a drinkbár üzemeltetését bérleti szerződés keretében. A vendéglátó-ipari egységben egy játékterem és egy bár rész működik, melyek közül a felperes kizárólag csak a drinkbárt bérli. A drinkbár hivatalosan 14 órától tart nyitva, míg a játékterem délelőtt is üzemel.
1995 április 13-án 13 óra 25 perckor az APEH-ellenőrök nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizték próbavásárlás keretében a felperes által műk...
AVI 1996.2.25 A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén a bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ellenérték pénztárgépi bevételezésére sor került, csupán a nyugta átadása maradt el (1990. évi XCI. tv 74. § (12) bek.].
A felperes 1994 tavaszán váltotta ki egyéni vállalkozói engedélyét és kezdte meg a drinkbár üzemeltetését bérleti szerződés keretében. A vendéglátó-ipari egységben egy játékterem és egy bár rész működik, melyek közül a felperes kizárólag csak a drinkbárt bérli. A drinkbár hivatalosan 14 órától tart nyitva, míg a játékterem délelőtt is üzemel.1995 április 13-án 13 óra 25 perckor az APEH-ellenőrök nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizték próbavásárlás keretében a felperes által működtetett bárhelyiségben, ahol a revizorokat a játékterem alkalmazottja - a felperes megbízása alapján - szolgálta ki. Az ellenőrök két rendelést adtak le, melynek tételeit a kiszolgáló alkalmazott a pénztárgépbe beütötte, a nyugtát azonban az asztalnál helyet foglaló revizoroknak nem adta át, hanem az a pénztárgépen maradt.
Ezt a felperesi magatartást az elsőfokú adóhatóság az áfa-törvény 70 §-ának (1) bekezdésében foglalt nyugtaadási, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásának minősítette és határozatában 98 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki a felperessel szemben.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, az alperesi másodfokú adóhatóság határozatában az elsőfokú határozatban kiszabott bírságot 70 000 Ft-os összegben állapította meg. Kifejtette, hogy megalapozott tényállás alapján került megállapításra a felperes nyugtakibocsátási kötelezettségének elmulasztása, a másodfokú eljárás során azonban mérlegelés tárgyát képezte azon körülmény, hogy a vételár pénztárgép-bevételezése megtörtént, melyet értékelve az elsőfokú határozat megváltoztatása mellett a kiszabott bírságot mérsékelte.
Álláspontja szerint figyelemmel kell lenni azon körülményre, hogy a felperes második alkalommal követett el ilyen jellegű mulasztást, míg első esetben a nyugta kiállítása és átadása teljes egészében elmaradt, a második esetben a felperes már csak a nyugta átadását mulasztotta el.
Az áfa-törvény 70. §-ának (1) bekezdése magában foglalja nyugtakibocsátási kötelezettségként a nyugta átadásának folyamatát is, ezért a mulasztás megállapítható függetlenül attól, hogy a pénztárgépbe történt bevételezéssel a jövedelemeltitkolás veszélye nem állott fenn. Az elsőfokú adóhatóság azonban a bírság kiszabásánál az Art. 74. §-ának (16) bekezdésében előírt körülményeket nem mérlegelte megfelelően, mivel a felperes mulasztását olyan adóalanyokkal azonosan bírálta el, akik esetében a nyugtakibocsátás teljes egészében elmaradt, a nyugta kiállítása sem történt meg.
A felperes keresetében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, a kiszabott bírság törlését arra hivatkozással, hogy nyugtakibocsátási kötelezettségének eleget tett.
A felperes álláspontja szerint a nyugta kiállítása megtörtént, az pedig, hogy az átadás a revizor kezéhez elmaradt - mint technikai hiba - még nem indokolja az aránytalanul magas bírság kiszabását.
Előadta továbbá, hogy a próbavásárlás folyamán az üzlethelyiségben nem tartózkodott, a kiszolgálást megbízott végezte - akit megelőzően nyugtaadási kötelezettségeire kioktatta -, s aki a bevételt a pénztárgépbe be is ütöttre - abban a hiszemben valószínűleg, hogy ezzel kötelezettségének eleget tett -, a nyugta átadását valószínűleg már nem tartotta fontosnak.
A felperes véleménye szerint a kiszabott bírság egyébként is indokolatlanul magas összegű, mivel korábbi esetben amikor a nyugta kibocsátása teljes egészében elmaradt, az adóhatóságok 49 000 Ft bírságot szabtak ki, jelen esetben pedig - mindössze egy technikai jellegű tévedés miatt - annak másfélszeresét.
Az alperes ellenkérelmében a határozatában kifejtett álláspontját fenntartva kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás rámutat, hogy a kialakult bírók gyakorlat szerint az áfáról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 70. §-ának (1) bekezdésében foglalt nyugtakibocsátási kötelezettség magában foglalja nemcsak a nyugta kiállításának, hanem átadásának folyamatát is, mivel ez jogszabályi kötelezettségnek elsődlegesen nemcsak az a célja, hogy az adóalany bevételeit nyugtázza, hanem hogy maga a vevő, mint fogyasztó a nyugta átadásával fogyasztói védelemben is részesüljön. A vevők kizárólagosan csak a nyugta birtokban képesek az adásvétellel összefüggő további jogaikat érvényesíteni, a nyugta az adásvétel létrejöttét igazoló dokumentum.
A felperes tehát tévesen értelmezi az áfa-törvény 70. §-ának (1) bekezdését, amikor a nyugta átadásának elmaradását csupán technikai hibaként értékeli.
A vásárlás ugyanis befejezettnek minősül abban a pillanatban, miután az áru és a vételár helyet cserél, annak átadása, illetve átvétele megtörtént, a nyugta átadása is ezzel egy időben válik esedékessé, a nyugta utólagos átadása a kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja.
A próbavásárlás után felvett ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a felperes nem vitatottan a nyugtát kiállította, azt átadni azonban elmulasztotta a revizorok részére, ennélfogva megvalósult az áfa-törvény 70. §-ának (1) bekezdésében foglalt nyugtakibocsátási kötelezettség megszegése, ami az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 74. §-ának (12) bekezdése szerint mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé.
Az Art. 56. §-ának (4) bekezdése értelmében az ellenőrzés lefolytatható akkor is, ha csak az adózónak az alkalmazottja van jelen, tehát a mulasztás tényét az nem befolyásolja, hogy a felperes a próbavásárlásnál nem volt jelen, illetve hivatalosan az üzlet nem tartott nyitva, ugyanis a kiszolgálással a felperes nevében eljáró megbízott személy által elkövetett mulasztás a felperesi adózó mulasztásaként értékelhető. Az alkalmazott, illetőleg megbízott személy cselekedeteiért maga az adóalany felel, hiszen az ő feladata a működés személyes és tárgyi feltételeinek biztosítása, a nevében eljáró személyeknek a törvényi kötelezettségekre való kioktatása. Az alkalmazott által elkövetett kötelezettségszegések esetén a bírság kiszabásánál ez mérlegelhető körülmény lehet, azonban a mulasztás ismétlődése esetén a mulasztás súlyát enyhítő tényként már aligha vezető figyelembe.
A bíróság álláspontja szerint az alperes határozatának meghozatalakor helyesen járt el, amikor az elsőfokú adóhatározatban az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot mérsékelte, mérlegelve azt a körülményt, hogy a második mulasztás alkalmával a felperesi adóalany a vásárolt tételeket a pénztárgépbe bevételezte, tehát törvényi kötelezettségét csak részben mulasztotta el, melynek során a jövedelemeltitkolás veszélye már nem állott fenn.
A bírság mértéke helyesen került megállapításra az alperesi adóhatóság részéről, ugyanis a felperesnek az előző bírságnál súlyosabb szankcióval való sújtása indokolt volt, mivel a mulasztás megismétlődött, amely azt igazolja, hogy a felperes továbbra sem a tőle elvárható gondossággal járt el a törvényi előírások betartása, illetőleg betartása érdekében.
(Gyulai Városi Bíróság 7.P.21.892/1995. sz.)