adozona.hu
AVI 1996.2.22
AVI 1996.2.22
Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvnek egyértelműen tanúsítania kell a mulasztás tényét, ellenkező esetben szankció alkalmazására nem kerülhet sor [1990. évi XCI. tv 51. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes nyilvános illemhelyet üzemeltet. A 2 Ft WC-használati díjat pénztárgép segítségével könyveli.
Az APEH igazgatóságának operatív ellenőrzési osztálya 1995. május 10-én felperesnél nyugtaadási kötelezettség teljesítésére vonatkozó helyszíni ellenőrzést végzett.
Az alperes 1995. május 30-án kelt határozatában a felperest nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt 80 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes e határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyben előadta,...
AVI 1996.2.22 Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvnek egyértelműen tanúsítania kell a mulasztás tényét, ellenkező esetben szankció alkalmazására nem kerülhet sor [1990. évi XCI. tv 51. § (4) bek.].
A felperes nyilvános illemhelyet üzemeltet. A 2 Ft WC-használati díjat pénztárgép segítségével könyveli.Az APEH igazgatóságának operatív ellenőrzési osztálya 1995. május 10-én felperesnél nyugtaadási kötelezettség teljesítésére vonatkozó helyszíni ellenőrzést végzett.
Az alperes 1995. május 30-án kelt határozatában a felperest nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt 80 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes e határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyben előadta, hogy az alkalmazott a nyugtát elkészítette, de az ellenőrök azt nem vették el az ablakból. Hivatkozott a pénztárgép ellenőrző szalagjára, amelyen szereplő több nyugta is az ellenőrzés időpontjában került kiállításra, továbbá arra, hogy a jegyzőkönyvet aláíró alkalmazottnak nem volt tudomása a jegyzőkönyv tartalmáról, mivel nem tudta azt elolvasni.
Az alperes 1995. július 11-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A felperes 1995. szeptember 18-án benyújtott keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Továbbra is határozottan vitatta a mulasztás tényét és azt, hogy az alkalmazott a jegyzőkönyvben elismerte volna a mulasztást.
Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.
Az indokolás szerint a felperes állította, hogy a nyugtaadási kötelezettségének eleget tett. Ezt a pénztárgépszalag-másolatokkal és H. Dezsőné kisegítő alkalmazott tanúkénti kihallgatásával kívánta bizonyítani.
Az alperes ellenkérelmében állította, hogy a mulasztási bírság kiszabását meglapozó mulasztás megtörtént. Ezt a helyszíni jegyzőkönyvvel kívánta bizonyítani, amelyben a kisegítő alkalmazott aláírásával elismerte a mulasztás tényét.
Az alperes állítása szerint a felperes az 1992. évi LXXIV. tv 70. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek nem tett eleget.
A pénztárgépszalag másolatai között (4. sorszám) több olyan is szerepel, amely az idő alatt készült, amikor az ellenőrzést végezték. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az ellenőrzés megkezdésének időpontja 1995. május 10. napjának 13 óra 22 perce.
A tanúként kihallgatott B. László szerint először "próbavásárlást" végeztek, majd ezután kezdték meg a tényleges ellenőrzést és a jegyzőkönyv megírását. A jegyzőkönyvön feltüntetett időpont a jegyzőkönyv megírásának kezdte, amely kb. 6-8 percig tartott.
A nyugtamásolatok között 000016 sorszámú 12 óra 17 perckor, a 000017. sz. 12.17 perckor, a 000018. sz. 12.23-kor, a 000019. sz. 12.28-kor, a 000020. sz. 12 óra 29 perckor készült.
Az egy óra eltérés abból adódik, hogy a pénztárgép óráját nem állítják át a nyári időszámításra, így a nyári hónapokban a tényleges időnél egy órával kevesebbet mutat.
B. László tanú szerint közvetlenül előtte egy másik ismeretlen személy is igénybe vette a szolgáltatást. Ezt látszik igazolni a két 12 óra 17 perckor kiállított nyugta is.
Az ellenőrzéskor felvett jegyzőkönyv sem tanúsítja egyértelműen a mulasztás tényét, abban több ellentmondás fedezhető fel.
A jegyzőkönyv 2. pontja szerint az adóalany a nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget.
A 11. pont szerint "nem megállapítható", hogy a próbaüzem alatt nyugtaadási kötelezettségének az adóalanya eleget tett-e. A következő 12. pont szerint azonban a kisegítő a használati díjról sem kézi sem gépi nyugtát, sem kézi számlát nem adott, továbbá ezt a tényt elismerte.
A tanúként kihallgatott H. Dezsőné kisegítő alkalmazott azonban állította, hogy nem ismerte el a mulasztást, ugyanis nem is tudta, hogy mi szerepel a jegyzőkönyvben, hiszen beteg szemével nem is tudta elolvasni azt, csupán aláírta az utolsó oldalon.
A tanúként kihallgatott két ellenőr azt is elismerte, hogy aznap több ellenőrzést végeztek, köztük más illemhelyeket is.
Mindezek alapján a bíróság nem találta bizonyítottnak a mulasztás tényét.
Az 1992. évi LXXVII. törvénnyel és az 1993. évi CII. törvénnyel módosított 1990. évi XCI. törvény 51. §-ának (4) bekezdése alapján az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni, és bizonyítani. A tényállás tisztázása során az adóhatóság köteles az adózó javára szolgáló tényeket is feltárni. Mivel az alperes a kötelezettségeinek nem tett eleget, a bíróság a Pp. 339. §-ának (2) bekezdése alapján az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte.
(Pécsi Városi Bíróság 13.P.23.429/1995. sz.)