adozona.hu
AVI 1996.2.20
AVI 1996.2.20
Az ismételt ellenőrzés esetén a méltányos eljárás elvének a korábban jogsértést elkövető adózó tekintetében is érvényesülnie kell, ha az adózó a hiányosság kiküszöbölése érdekében a tőle elvárható körültekintést tanúsította, a szükséges intézkedést megtette [1990. évi XCI. tv 1. § (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperest az elsőfokú adóhatóság 30 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta nyugtaadási kötelezettség körében elkövetett mulasztás miatt. A határozat szerint az 1993. július 1-jén megtartott ellenőrzéskor a felperes a B. K. u. 16. szám alatti üzletében a kiszolgáló nem megfelelő nyugtát adott, a nyugtáról hiányzott a felperes adószáma.
A fellebbezés folytán eljáró alperes a másodfokú határozatában annyiban vál...
AVI 1996.2.20 Az ismételt ellenőrzés esetén a méltányos eljárás elvének a korábban jogsértést elkövető adózó tekintetében is érvényesülnie kell, ha az adózó a hiányosság kiküszöbölése érdekében a tőle elvárható körültekintést tanúsította, a szükséges intézkedést megtette [1990. évi XCI. tv 1. § (6) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperest az elsőfokú adóhatóság 30 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta nyugtaadási kötelezettség körében elkövetett mulasztás miatt. A határozat szerint az 1993. július 1-jén megtartott ellenőrzéskor a felperes a B. K. u. 16. szám alatti üzletében a kiszolgáló nem megfelelő nyugtát adott, a nyugtáról hiányzott a felperes adószáma.A fellebbezés folytán eljáró alperes a másodfokú határozatában annyiban változtatta meg az elsőfokú határozatot, hogy a kiszabott bírságot 20 000 Ft-ra mérsékelte.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte, előadta, hogy az ellenőrök az 1994. május 17-i ellenőrzését követően olyan időpontban mentek ismételten, amikor az általa kihívott szerelő még nem jött kijavítani a pénztárgép beállítását. A felperes sérelmezte az adóhatóság jóhiszeműnek nem nevezhető eljárását.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatokból megállapította, a felperes által kibocsátott nyugta adóigazgatási azonosító számot nem tartalmazott, ezért nem felelt meg a jogszabályi előírásnak. Kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes maga sem vitatta a szabálytalanság tényét, a májusi ellenőrzés óta hosszabb idő telt el, ezért az alperes rosszhiszemű eljárására hivatkozni nem lehetett. A mulasztási bírság mind a jogalap, mind az összegszerűség körében törvényes volt.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását a keresetének helyt adást.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az adóhatározatokat hatályon kívül helyezte. Az indokolás szerint kétségtelen tény, hogy a felperesnél első ízben 1994. május 17-i ellenőrzés során állapították meg, hogy a pénztárgép által kiállított számla nem felel meg a törvényi előírásnak, mivel a felperes adószámát nem tartalmazza. Ezt követően a felperes a gépkönyvével igazoltan értesítette a gép beállításával foglalkozó szerelőt és megrendelte a gép átállítását.
Az adóhatóság 1994. július 1-jei ellenőrzésekor a gép még nem volt átállítva, a szerelő a megrendelést nem teljesítette, erre csak utóbb 1994. július 5-én került sor.
A felperes tehát a második ellenőrzéskor sem tudott jogszabályilag előírt számlát kiállítani a hiányosság kiküszöbölése iránt azonban tőle elvárható módon intézkedett. A felperes a pénztárgépbe saját kezűleg bele nem nyúlhatott, kizárólag annyit tehetett, hogy az ezzel foglalkozó szakembernél megrendeli a javítást. A perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a felperesnek külön lehetősége lett volna javítás időpontjának megszabására.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 1. §-ának (6) bekezdése tartalmazza azt az elvet, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. Az e rendelkezéshez fűzött indokolás szerint: Az adózás egyenlősége és arányossága elvének maradéktalan érvényesülése mellett is egyes ügyekben keletkezhetnek méltánytalanságok.
A méltányosság azt is jelenti, hogy az adóhatóság az eljárását akkor is a méltányos joggyakorlás jellemzi, ha az adózó helytelenül járt el, valamely törvényesen előírt kötelezettségét megsértette.
Mindezen jogelvek figyelembevételével a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperessel szemben ugyanazon kötelezettség megsértése miatt, rövid időn belül - miközben a tőle elvárható, a hiányosságot kiküszöbölő magatartást tanúsított - az ismételt bírság kiszabása nem volt indokolt.
(Fővárosi Bíróság 58.Kf.33.422/1994. sz.)