adozona.hu
AVI 1996.1.8
AVI 1996.1.8
Az önellenőrzési pótlék megfizetésének elmulasztása magát az önellenőrzést nem teszi érvénytelenné (1990. évi XCI. tv 42. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi gazdasági társaságnál a felszámolás miatt az alperes megyei igazgatósága a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés tapasztalatait az 1994. június 8. napján kelt jegyzőkönyv tartalmazza.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján az elsőfokú adóhatóság hozott határozatot, a felperes terhére 5 419 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből az adóhiány 4 312 000 Ft. Az adóhiány után l 156 000 Ft adóbírságot és l 800 000 Ft késedelmi pótlékot is kiszabott a ...
AVI 1996.1.8 Az önellenőrzési pótlék megfizetésének elmulasztása magát az önellenőrzést nem teszi érvénytelenné (1990. évi XCI. tv 42. §).
A felperesi gazdasági társaságnál a felszámolás miatt az alperes megyei igazgatósága a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés tapasztalatait az 1994. június 8. napján kelt jegyzőkönyv tartalmazza.Az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján az elsőfokú adóhatóság hozott határozatot, a felperes terhére 5 419 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből az adóhiány 4 312 000 Ft. Az adóhiány után l 156 000 Ft adóbírságot és l 800 000 Ft késedelmi pótlékot is kiszabott a hatóság.
A határozat indokolása szerint a felperes az 1992. és 1993. évekre benyújtott áfa-bevallások, valamint munkaadói és munkavállalói járulék utólagos felülvizsgálata során megállapította, hogy több esetben helytelen összegek kerültek kimutatásra, így bevallásait önellenőrzés keretében módosította.
Az 1993. június 21. napján végzett önellenőrzéssel feltárt áfa után megállapított 17 000 Ft önellenőrzési pótlékot 1993. június 7. napjáig kellett volna pénzügyileg rendezni, ezzel szemben felperes a pótlékot az esedékességig nem fizette meg.
A pénzügyi rendezésről az adóhatósághoz csak az 1993. július 14. napján benyújtott kérelmében rendelkezett, így a pénzügyi rendezés az esedékességen túl történt. Erre tekintettel a vizsgálat az önellenőrzést nem fogadta el, és az adóeltérés összegét, l 107 000 Ft-ot a felperes terhére állapította meg adókülönbözetként 1993. évre vonatkozóan.
A határozat ellen a felperes jelentett be fellebbezést, amelyben közvetlenül az önellenőrzéssel kapcsolatos megállapításokat nem vitatta.
Az alperes határozatában - amely 1994. október 24. napján kelt - az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperes adóhiányát 8 829 000 Ft-ban határozta meg, az adóhiány után pedig 2 414 000 Ft adóbírságot és 2 131 000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki.
Az alperes 1994. november 22. napján kelt határozatában korábbi határozatát módosította és a felperes terhére 1993. április hó vonatkozásában l 107 000 Ft adóhiánynak is minősülő adókülönbözetet írt elő, korábbi határozati rendelkezéseit változatlanul fenntartva.
Az alperes határozatának indokolása szerint a jogerős határozat kézhezvételét követően a felszámoló személyes eljárása során sérelmezte, hogy az adóvizsgálat részét képező korábbi határozattal nem érintett 1992. év általános forgalmiadó-kötelezettsége a tényleges helyzetnek nem felel meg. Az elrendelt bizonyítás kiegészítése során megállapításra került, hogy korábban az elsőfokú adóhatóság 1992. év augusztus és szeptember hónapjait érintő adóvizsgálatot folytatott le, amely alapján 1992. augusztus hónapra 62 000 Ft adókülönbözetet már megállapított.
A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A keresetre tekintettel az alperes 4. sorszám alatt hozott határozatot, korábbi határozatát módosítva olyan módon, hogy a felperes a megállapított 4 829 000 Ft adóhiány összegéből l 107 000 Ft megfizetésére nem köteles. A határozat, illetőleg a módosító határozat egyéb rendelkezéseit az alperes változatlanul fenntartotta.
A határozat indokolása szerint a felperes keresetében a terhére 1993. április hónapra adókülönbözetként adóhiányként előírt l 107 000 Ft megállapítását vitatta.
Megalapozott a felperes 1993. április hónapra megállapított adóhiányhoz kapcsolódó észrevétele, mivel 1993. július 14. napján benyújtott átvezetési kérelmében a tartozás elszámolásra került. A megfizetés miatt a késedelmi pótlék csak az eredeti esedékesség, tehát 1993. május 20. napja és az elszámolás időpontja, tehát 1993. július 14. napja között jogszerű, amire tekintettel a felperes ezen vonatkozásban 63 320 Ft késedelmi pótlék megfizetésére köteles.
A felperes keresetét a módosító határozatot követően is fenntartotta, vitatva az adóbírság és késedelmi pótlék alkalmazásának lehetőségét.
Az alperesi érdemi nyilatkozatában határozati indokait fenntartva az adóbírság és a késedelmi pótlék vonatkozásában a kereset elutasítását kérte.
A bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak.
A bíróság rámutatott arra, hogy az alperes módosító határozatára tekintettel a közigazgatási pert VIII/2. sorszámú végzésében az eredetileg vitatott l 107 000 Ft adóhiány vonatkozásában megszüntette a Pp. 337. §-ának (2) bekezdése alapján. Jelen közigazgatási per kizárólag az l 107 000 Ft adóhiányhoz kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék megállapításával volt kapcsolatos, s ebben a tekintetben a bíróság nem találta alaposnak a felperes keresetét.
A bíróság megítélése szerint az alperes érdemi nyilatkozatában tévesen hivatkozott arra, hogy az önellenőrzési pótlék meg nem fizetése magát az önellenőrzést érvénytelenné tenné. Az alperes eredeti határozataiban érvénytelennek tekintette az önellenőrzést és az l 107 000 Ft-ot adóhiánynak is minősülő adókülönbözetként írta elő.
Az alperes 4. számú határozatában arra tekintettel mentesítette a felperest az l 107 000 Ft adóhiány megfizetése alól, hogy az érintett adóhiány 1993. július 14. napját követően a folyószámlán elszámolásra került.
A bíróság rámutatott arra, hogy az Art. 70. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az adózó az adót önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzés pótlék fizetésére köteles.
A bíróság megítélése szerint az önellenőrzési pótlék bevallásának vagy befizetésének késedelmessége magát az önellenőrzést nem teszi érvénytelenné, ez kizárólag az adóbírság, illetőleg a késedelmi pótlék megfizetését alapozza meg.
A felperes önellenőrzését tehát szabályszerűen hajtotta végre, az önellenőrzési lap benyújtásával, azonban a pótlék befizetésének és bevallásának elmulasztása miatt felperest adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kellett kötelezni.
Az önellenőrzés során a felperes által feltárt adókülönbözet az adó eredeti esedékességének időpontjához az Art. 72. §-ának (2) bekezdése értelmében adóhiánynak minősül. Az eredeti esedékesség napja, figyelembe véve az áfa havi bevallásainak szabályait, 1993. május 20. napja, s ehhez képest az önellenőrzési pótlék meg nem fizetése miatt a felperesnek adóbírságot kellett fizetnie.
Az adóhiány esetében az Art. 72. §-ának (1) bekezdése szerint adóbírságot kell fizetni, így nem sértett jogszabályt az alperes, amikor a felperes adóhiányára tekintettel - a pénzügyi rendezés ellenére is - adóbírságot alkalmazott.
A bíróság ugyancsak jogszerűnek tartotta a késedelmi pótlékkal kapcsolatos rendelkezést is.
Az alperes késedelmi pótlékot az eredeti esedékesség, illetőleg az átvezetési kérelem időpontja, tehát 1993. július 14. napja között számított fel, illetőleg alkalmazott. Az önellenőrzési pótlék bevallásának és befizetésének elmaradása azt eredményezte, hogy az Art. 67. §-ának (1) bekezdése szerint a felperesnek késedelmipótlék-fizetési kötelezettsége keletkezett.
Az önellenőrzéssel megállapított adó ugyanis az eredeti bevallás időpontjában is esedékes volt, így azután a tényleges megfizetésig jogszerűen alkalmazható késedelmi pótlék.
Az alperes az adóbírság, illetőleg a késedelmi pótlék vonatkozásában nem sértett jogszabályt, az alkalmazott mértékek is megfelelnek a jogszabályi rendelkezéseknek.
(Miskolci Városi Bíróság 34.P.27.525/1994. sz.)