adozona.hu
AVI 1996.1.7
AVI 1996.1.7
A bevallási kötelezettség teljesítésének vizsgálata során a bíróság figyelembe veheti a postai kézbesítés adatait is [1990. évi XCI. tv 20. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993. évre vonatkozó 1994. május 31-éig esedékes társaságiadó-bevallását nem nyújtotta be, ezért az APEH igazgatóságának adóeljárási osztálya határozatával a felperest 50 000 Ft összegű mulasztási bírsággal sújtotta, egyben felszólította az elmulasztott 9329-es adóbevallásának 15 napon belüli pótlására.
A felperes a határozat elleni fellebbezésében vitatta a a mulasztás tényét, állította, hogy a 9329. sz. bevallást a részére könyvelést végző gazdasági társaság több bevallással egy...
AVI 1996.1.7 A bevallási kötelezettség teljesítésének vizsgálata során a bíróság figyelembe veheti a postai kézbesítés adatait is [1990. évi XCI. tv 20. § (1) bek.].
A felperes 1993. évre vonatkozó 1994. május 31-éig esedékes társaságiadó-bevallását nem nyújtotta be, ezért az APEH igazgatóságának adóeljárási osztálya határozatával a felperest 50 000 Ft összegű mulasztási bírsággal sújtotta, egyben felszólította az elmulasztott 9329-es adóbevallásának 15 napon belüli pótlására.A felperes a határozat elleni fellebbezésében vitatta a a mulasztás tényét, állította, hogy a 9329. sz. bevallást a részére könyvelést végző gazdasági társaság több bevallással együtt 1994. május 20-án postára adta.
Csatolta az ajánlott küldemény feladóvevényét, melyből megállapítható volt, hogy az 1994. május 20-án 920-as ajánlási ragszámon 73 Ft bérmentesítési díj ellenében a postaküldeményt postai továbbításra átvette.
A fellebbezés folytán eljárt alperes 1995. január 27-én kelt határozatával a fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában kifejtette, hogy a felperes által felhozott indokok a mulasztás tényét és annak jogkövetkezményét érdemben nem érintik, mert a felperes a bevallás postai úton történő feladását hitelt érdemlően nem bizonyította.
A felperes kereseti kérelmében a bírság eltörlése mellett az alperesi határozat megváltoztatását kérte, állítván, hogy a 9329. sz. bevallást 1994. május 20-án az elsőfokú adóhatóság részére postázta, így adóbevallási kötelezettségének határidőn belül eleget tett.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult a keresettel támadott közigazgatási határozat indokolásában már kifejtettekkel egyezően.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás rámutat, hogy az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. tv (továbbiakban: Art.) 20. §-ának (1) bekezdése szerint az adózó önadózással megállapított adóról adónként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tesz adóbevallást. A hivatkozott jogszabály első mellékletének II/3/C pontja szerint az adózónak a társasági adóról az adóívet követő év május 31. napjáig bevallást kell tennie.
Nem vitásan ezen adóbevallást a 9329. sz. nyomtatványon kellett benyújtani.
A bíróság rendelkezésére álló iratoknak és a felek előadásának a Pp. 206. §-ában foglalt mérlegelése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a bevallási kötelezettségének nem tett eleget, így az alperesi határozat jogszabályt nem sért, jogszerűen állapított meg a felperes terhére mulasztási bírságot.
A bíróság szerint a felperes által hivatkozott ajánlott küldemény feladóvevénye nem alkalmas a 9329. sz. bevallás határidőben történt teljesítésének bizonyítására. A hivatkozott ajánlott feladóvevény hátoldalán a V. T. T.-T. V., Sz. Tamás, T. Gábor, L. Lajos, L. Lajosné 1994. évi április havi áfa-bevallása, továbbá a S. és az A. gazdasági társaságok társaságiadó-bevallása került feltüntetésre. A felsorolás között nem szerepel a V.-T. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1993. évre vonatkozó társaságiadó-bevallása. Megjegyzi egyébként a bíróság, hogy a felperesi előadás már csak azért is valószínűtlennek tűnik, mivel a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapítható volt, hogy egy-egy társaságiadó-bevallási csomag súlya kb. 30 g, míg a 65-ös - áfa-bevallások súlya kb. 5 g-t tesz ki, márpedig, ha a feladóvevényen feltüntetett valamennyi bevallás egy postai küldeményben került volna feladásra, úgy nyilvánvalóan nem 73 Ft bérmentesítési díjat kellett volna értük fizetni.
A bíróság megítélése szerint amennyiben a felperesi előadás megfelelne a valóságnak, úgy nyilvánvalóan a bérmentesítési díj több lenne, hiszen ebben az esetben a csomag súlya meghaladná a 100 g-ot.
Az Art. 74. §-ának (9) bekezdése értelmében az adóhatóság 100 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adózóra, ha adózási kötelezettségét nem teljesítette.
Mivel a felperes a társaságiadó-bevallási kötelezettségének a fentiek szerint nem tett eleget, az alperes nem sértett jogszabályt amikor a már hivatkozott jogszabályhely alapján eljárva vele szemben bírságot szabott ki.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéltét helybenhagyta.
Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a másodfokú bíróság azt ítélkezése alapjául elfogadta. A helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetést is vont le, ítéleti döntése érdemben is helyes és megalapozott. A másodfokú bíróság ezért az ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helytálló indokaira figyelemmel hagyta helyben.
(Baranya Megyei Bíróság 3.Pf.20.799/1995. sz.)