adozona.hu
AVI 1996.1.3
AVI 1996.1.3
Az általános forgalmi adó meghatározása során csak az ipari tevékenységtől elkülönült formában végzett tevékenység minősül kereskedelemnek [1987. évi V. tv 1. §, 10. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság a per adataiból és a KSH állásfoglalásából megállapította, hogy a felperes ipari tevékenységet végzett, amely 1988-tól 1991. december végéig az ITJ-jegyzékbe sorolható cipőtermék-javítás volt. A statisztikai állásfoglalásból azt is megállapította a bíróság, hogy az SZTJ-kódszám nem alkalmazható a perbeli tevékenységre, mert kereskedelem a statisztikai módszertan szerint csak az ipari tevékenységtől elkülönült formában végzett te...
AVI 1996.1.3 Az általános forgalmi adó meghatározása során csak az ipari tevékenységtől elkülönült formában végzett tevékenység minősül kereskedelemnek [1987. évi V. tv 1. §, 10. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság a per adataiból és a KSH állásfoglalásából megállapította, hogy a felperes ipari tevékenységet végzett, amely 1988-tól 1991. december végéig az ITJ-jegyzékbe sorolható cipőtermék-javítás volt. A statisztikai állásfoglalásból azt is megállapította a bíróság, hogy az SZTJ-kódszám nem alkalmazható a perbeli tevékenységre, mert kereskedelem a statisztikai módszertan szerint csak az ipari tevékenységtől elkülönült formában végzett tevékenység lehet. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítélete szerint megállapítható volt, hogy a felperes 25%-os adókulcs alá eső ipari termékelőállítást végzett, ezért az adóhatóság jogszabályt nem sértett. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a KSH állásfoglalásai egyértelmű magyarázatot adnak a perbeli kérdésre. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet és kérte az alperes kereseti kérelem szerinti marasztalását. A felperes véleménye szerint a KSH 1988. évi állásfoglalása alapján a felperes tevékenységét a szerint kell megbontani, hogy a javításra szoruló cipőket gyártó vállalattól vagy a kereskedelemtől szerezte be. Az állásfoglalás megerősítette, hogy az 1988. évben ipari javítási tevékenységként történő besorolás helyes volt, csupán a kódszám megváltozására utalt, amely az SZTJ-ről az SZJ-re történő áttérés miatt következett be.A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróságok nem vették figyelembe, hogy az eredeti 1988. évi állásfoglalás a felperes tevékenységét határozottan két részre, termékelőállításra és szolgáltatásra bontotta. Ezt a besorolást a későbbi 1993. évi állásfoglalás helyesnek minősítette. A felperes úgy vélte, hogy a KSH-állásfoglalás alapján jogszerűen alkalmazta a 15%-os áfa-kulcsot a kereskedelemtől vásárolt és kijavítás után értékesített termékek tekintetében.
Az alperes indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény 1. §-a értelmében adóköteles a termék és a szolgáltatás adóalany által történő belföldi értékesítése, exportálása és importálása. A 10. § (1) bekezdése szerint az adó mértéke az adóalap 25%-a, 15%-a, illetve 0%-a. A termékek és szolgáltatások értékesítése után fizetendő adó konkrét mértékét a 2. sz. melléklet határozza meg.
Az elsőfokú bíróság a per adatai és a KSH állásfoglalása alapján helyesen állapította meg, hogy a felperes ipari tevékenységet végzett, amely 1988. évtől 1991. december 31-ig az ITJ-jegyzékbe sorolható cipőtermék-javítás volt. A perbeli tevékenységre az SZTJ-kódszám nem alkalmazható, hiszen csak az ipari tevékenységtől elkülönült formában végzett tevékenység minősül kereskedelemnek. A felperes tehát 25%-os adókulcs alá eső ipari termék-előállítást végzett, így az adóhatóság nem sértett jogszabályt, tehát a felperes keresetét el kellett utasítani.
A felperes a felülvizsgálati kérelemben nem tudott olyan törvénysértést felhozni, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását indokolttá tette volna. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az alaptalan felülvizsgálati kérelmet elutasította és a Pp. 275/A. §-a alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.25.477/1994. sz.)