adozona.hu
AVI 1996.1.2
AVI 1996.1.2
A mezőgazdasági kistermelő tevékenységéhez fűződő adókedvezményt kizárólag a saját termesztésű termény értékesítéséből, illetve a saját termesztésű termény elsődleges feldolgozásából eredő árbevétel esetén lehet idénybe venni, (módosított 1989. évi XLV. törvény 14. és 15. §-a, 1991. évi XC. törvény 20. és 21. §-a).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1991. és 1992-es években nádaratási és feldolgozási tevékenységet végzett, részben akként, hogy a nádas területtel rendelkező HÁG. adásvételi szerződést kötve megvásárolta a lábon álló nádat, majd azt feldolgozás után nádfelvásárlási szerződés keretében viszontértékesítette a HÁG részére, részben különböző mezőgazdasági szövetkezettől vásárolt adásvételi szerződés keretében lábon álló nádat, amelyet feldolgozás után szabadon értékesített különböző gazdasági társaságok, illetőleg...
AVI 1996.1.2 A mezőgazdasági kistermelő tevékenységéhez fűződő adókedvezményt kizárólag a saját termesztésű termény értékesítéséből, illetve a saját termesztésű termény elsődleges feldolgozásából eredő árbevétel esetén lehet idénybe venni, (módosított 1989. évi XLV. törvény 14. és 15. §-a, 1991. évi XC. törvény 20. és 21. §-a).
A felperes az 1991. és 1992-es években nádaratási és feldolgozási tevékenységet végzett, részben akként, hogy a nádas területtel rendelkező HÁG. adásvételi szerződést kötve megvásárolta a lábon álló nádat, majd azt feldolgozás után nádfelvásárlási szerződés keretében viszontértékesítette a HÁG részére, részben különböző mezőgazdasági szövetkezettől vásárolt adásvételi szerződés keretében lábon álló nádat, amelyet feldolgozás után szabadon értékesített különböző gazdasági társaságok, illetőleg a HÁG részére, továbbá az általa gazdasági társaságtól bérelt területen learatott és feldolgozott nádat a bérbeadó felé értékesítette.A felperes bevallásában valamennyi tevékenységét mezőgazdasági kistermelői tevékenységnek tekintette és ennek megfelelően a törvényben biztosított adókedvezményt igénybe vette.
Az adóhatóságok a felperes által kötött szerződéseket az 1990. évi XCI. törvény (Art.) 1. §-ának (7) bekezdése alkalmazásával valamennyi esetben vállalkozási szerződésnek minősítették és a felperesnek az ezen tevékenységből származó jövedelmét mint egyéb bevételt mindkét vizsgált adóévben teljes egészében jövedelemnek tekintve kötelezték a felperest személyi jövedelemadó-hiány megfizetésére.
A határozatok indokolása szerint ugyanis a felperes a HÁG-gal vállalkozási szerződést leplező színlelt adásvételi szerződést kötött, ekként az ebből származó jövedelmét a leplezett szerződés szerint kell elbírálni, a felperes által az egyéb gazdálkodó szervezetekkel kötött adásvételi szerződések alapján pedig a felperes azért nem volt mezőgazdasági kistermelőnek tekinthető, mert egyrészt a lábon álló nád megvásárlását követő learatás és feldolgozás növénytermesztésnek nem tekinthető, másfelől pedig a felperes a nádas mint földterület felett rendelkezési joggal egyetlen esetben sem bírt.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság az alperes álláspontját osztva elutasította.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes által előterjesztett fellebbezést a megyei bíróság részben, a következők szerint találta alaposnak:
Az Art. 1. §-ának (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a szerződéseket, ügyleteket és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk, ügyleteket és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint minősítse.
Annak eldöntése szempontjából tehát, hogy valamely tevékenység, illetve az abból származó bevétel adóköteles-e vagy sem, alapvető jelentősége van a felek tényleges szerződési akaratának és az általuk kötött szerződés valódi tartalmának, mivel a felek közti jogviszonyt ezek határozzák meg.
A felperes és a HÁG tényleges és valós gazdasági és ennek megfelelő szerződési szükséglete nem a lábon álló nád eladásából befolyó vételár megszerzése volt, hanem a felperesnek az a tevékenysége, amelynek eredményeként a learatott, megtisztított és kévébe kötött nádat a gazdaság rendelkezésére bocsátja, azzal, hogy egyidejűleg a területet a következő évi nádtermés biztosítása céljából megfelelő állapotba hozza.
A felperes szándéka ugyanígy nem a nád tulajdonjogának megszerzése volt, hanem az aratással és feldolgozással elérhető haszon megszerzése.
A HÁG-gal kötött szerződés tárgya ténylegesen tehát a nádaratási tevékenység volt, amely pedig teljes mértékben megfelel a Ptk. 389. §-ában szabályozott vállalkozásnak.
Ebben a körben tehát a megyei bíróság osztja az eljárt adóhatóságok és az elsőfokú bíróság jogi álláspontját.
Ugyancsak nem tekinthető a felperes mezőgazdasági kistermelőnek az általa a mezőgazdasági szövetkezetekkel kötött adásvételi, illetőleg nádértékesítési szerződések alapján sem.
Az 1991-es adóévben hatályban volt, módosított 1989. évi XLV. törvény 14. és 15. §-a értelmében mezőgazdasági kistermelésnek minősült többek között a METJ 91-es termékjegyzékszámú növények munkaviszony keretén kívül történő termesztése.
A törvény e §-aihoz fűzött indokolásból egyértelműen megállapítható, hogy a törvényalkotó a mezőgazdasági kistermelői tevékenységhez kapcsolódó adókedvezménnyel már 1991. évben is kizárólag a termény saját termesztését, illetőleg végtermék esetén a saját termék elsődleges feldolgozását kívánta dotálni (úgynevezett "őstermelői tevékenység").
Az 1992-ben hatályba lépett 1991. évi XC. törvény 20. és 21. §-ai pedig már kifejezetten akként rendelkeztek, hogy csak a saját gazdaságban megtermelt termény eladása, illetve az ilyen termény elsődleges feldolgozása tekintendő mezőgazdasági kistermelésnek.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel tehát az adóhatóság helyesen tekintette irányadónak 1991-re vonatkozóan is a KSH 1988. június 20-án kelt tájékoztatásában foglaltakat, minthogy a tevékenységek KSH szerinti besorolása összhangban állt a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvények rendelkezéseivel.
(Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 3.Pf.21.093/1995. sz.)