adozona.hu
AVI 1995.12.175
AVI 1995.12.175
Az adóelőleg tekintetében az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebből a szabályból nem következik ugyanakkor az, hogy az adóelőleg levonásának a hiánya az előleg levonására kötelezett adóhiányaként lenne értékelhető. [1990. évi XCI. tv 3. § (3) bek. a) pont, 25. § (1) bek., 54. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992. évben munkavállalói javára Életút 10. díjszabású kockázat "B/50" változatú biztosítást kötött az Á. Biztosító Rt. Fiókjánál. A biztosító a biztosítási formációt mint adómentes biztosítást ajánlott a felperesnek. A biztosítási szerződés alapján a felperes 20 670 000 Ft biztosítási díjat utalt át a biztosítótársaság részére, amely összeg után adóelőleg-levonást nem eszközölt.
A felperes 1992. évben l 233 000 Ft összegű exporttámogatást vett igénybe baromfiszárny exportálása cé...
AVI 1995.12.175 Az adóelőleg tekintetében az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebből a szabályból nem következik ugyanakkor az, hogy az adóelőleg levonásának a hiánya az előleg levonására kötelezett adóhiányaként lenne értékelhető. [1990. évi XCI. tv 3. § (3) bek. a) pont, 25. § (1) bek., 54. § (3) bek.].
A felperes 1992. évben munkavállalói javára Életút 10. díjszabású kockázat "B/50" változatú biztosítást kötött az Á. Biztosító Rt. Fiókjánál. A biztosító a biztosítási formációt mint adómentes biztosítást ajánlott a felperesnek. A biztosítási szerződés alapján a felperes 20 670 000 Ft biztosítási díjat utalt át a biztosítótársaság részére, amely összeg után adóelőleg-levonást nem eszközölt.A felperes 1992. évben l 233 000 Ft összegű exporttámogatást vett igénybe baromfiszárny exportálása céljából, besorolva a baromfiszárnyat az Agrárpiaci Rendtartási Koordináló Bizottság 11/1991. (I. 18.) Korm. rendeleten alapuló közleményben felsorolt és támogatott darabolt baromfi termékcsoportba.
Az APEH megyei igazgatósága a felperesnél 1992. évre vonatkozóan adóellenőrzést végzett, amely alapján a felperes terhére 10 125 000 Ft, míg javára 688 000 Ft adókülönbözetet állapított meg. Az adóhiány után 4 828 000 Ft adóbírságot és 4 500 800 Ft késedelmi pótlékot szabott ki határozatával.
A felperesi fellebbezés folytán az alperes 1993. július hó 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta és felperes fellebbezését elutasította.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz, melyben az alperes által hozott közigazgatási határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését kérte, továbbá az alperes perköltségben való marasztalását is. Álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy a biztosítási díjból adóelőleget nem vont le a felperesi társaság, valamint azért, mert a biztosítási összeggel a magánszemélyek, vagyis a társaság dolgozói gazdagodtak, illetve a magánszemélyek az adóbevallási, adóelőleg-fizetési, illetve adófizetési kötelezettségüknek eleget tettek, így a felperes a biztosítási díj vonatkozásában adóhiány, adóbírság megfizetésére nem kötelezhető. Továbbá véleménye szerint a felperes helyesen vette igénybe az l 233 000 Ft-os exporttámogatást, mivel a baromfiszárny exportja csakis a darabolt baromfi termékcsoportba sorolható.
Az alperes írásban csatolt ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes által a biztosítótársaság részére átutalt biztosítási díj adókötelesnek minősítendő, az adóelőleg-levonási kötelezettség pedig a felperest terhelte. Az Art. 18. §-ának (1) bekezdése szerint az adót és az adóelőleget is a felperesnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Az Art. 97. §-a alapján a bevallani elmulasztott adóelőleg adókülönbözetnek minősül. Tekintve, hogy az rt. ezt nem fizette meg, az adóhiánynak is minősítendő. Az adóhiány után pedig adóbírságot kell fizetnie a felperesnek.
Az exporttámogatás igénybevétele vonatkozásában pedig rámutatott arra, hogy a szárny külön, mint baromfiaprólék termékcsoportban szerepel és nem tartozik egyik más csoportba sem, ezért az exporttámogatást jogosulatlanul vette igénybe a felperes.
Az elsőfokú bíróság az adóhatározatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.
A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította azt, hogy a felperesi részvénytársaság által a dolgozói javára kötött Életút 10. biztosítás vegyes biztosítás, amely tartalmaz ugyan kockázati elemeket, halál esetére szóló biztosítási elemeket is, azonban csak kisebb hányadában kockázati jellegű, ezért pedig nem mentes a személyi jövedelemadó alól az rt. által a biztosítótársaság részére átutalt életbiztosítás díja, ugyanis nem sorolható e biztosítási formáció az szja-törvény 7. §-a (2) bekezdésének 48. pontja alá.
A felperesi részvénytársaságnak személyi jövedelemadó-előleget kellett volna tehát levonnia a biztosítási díjból, melyet átutal a biztosítótársaság részére a biztosítási szerződés alapján, azonban e kötelezettségének nem tett eleget, részben azért, mert a biztosítótársaság adómentes biztosítási formációként ajánlotta részére az Életút 10. sz. biztosítást.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 54. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adóhatóság a munkáltató adó-megállapításával szemben adóhiányt állapít meg, az adóhiányt a magányszemélynek kell megfizetni.
Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv 25. §-ának (1) bekezdése szerint az adót az köteles megfizetni, akit erre jogszabály kötelez, ugyanakkor a levont adót, adóelőleget pedig annak, aki azt levonta. Tekintettel arra, hogy a felperes adóelőleget nem vont le, így az, aki a jövedelemmel gazdagodott, az a felperesi dolgozó, magánszemély, aki a személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett.
A bíróság álláspontja szerint felperes azért a mulasztásért lehetett volna csupán szankcionálható, amiért adóelőleg-levonási kötelezettségének nem tett eleget.
A bírósági álláspontja szerint a felperes által igénybe vett exporttámogatás a csirkeszárny vonatkozásában jogszerűen történt, ugyanis a 11/1991. (I. 18.) Korm. rendelet alapján kiadott Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság 1991. január 15. napján megjelent közleménye szerint a vágott csirkéből, illetve vágott kacsából a. darabolt baromfiszárnyra külön KTJ-szám nem volt nyitva, meghatározva, a darabolt baromfiknál megjelölt támogatást így joggal vette igénybe a felperes, amikor a csirke- és kacsaszárnyat önállóan exportálta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megyei bíróság megállapítása szerint az elsőfokú bíróság kellően felderített tényállás alapján a jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével jutott arra a megállapításra, hogy az alperes határozata jogszabályt sért, ezért helyesen döntött, amikor hatályon kívül helyezte a jogszabálysértő közigazgatási határozatot.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett indokokat a megyei bíróság is osztotta és ezen túlmenően még az alábbiakat emeli ki: Kétségtelen, hogy a felperes az adóelőleg-levonási kötelezettségének nem tett eleget, de hozzá - ebből következően - levont adóelőleg nem is került. Az adózás rendjéről szóló - módosított - 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében adóelőleg tekintetében, az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebből a szabályból azonban nem következik az, hogy az adóelőleg levonásának a hiánya utólagos ellenőrzés során előleg levonására kötelezett adóhiányaként értékelhető volna. Az Art. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis az adót az köteles megfizetni, akit erre a jogszabály kötelez. Az Art. 54. §-ának (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adóhatóság a munkáltató adó-megállapításával szembeni adóhiányt állapít meg, úgy az adóhiányt a magánszemélynek kell megfizetni. Jelen esetben a munkáltató adómegállapítása nemleges volt, adóelőleget nem vont le. Az adóhatóság ezzel szemben adófizetési kötelezettséget állapított meg, így az adóhiány megfizetésre a fenti rendelkezés értelmében - az elsőfokú bíróság helyes jogi okfejtése alapján is - az érintett magánszemély köteles.
(Békés Megyei Bíróság l .Pf.20.677/1995. sz.)