adozona.hu
AVI 1995.11.162
AVI 1995.11.162
A felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg. Nem teszi a jogügyletet törvényellenessé az a tény, hogy az adott szerződéstípus választása esetén az adóalany mentesül a forgalmi adó megfizetésének kötelezettsége alól [Ptk. 200. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete ellen a felperes fellebbezett és kérte, hogy a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és az alperes határozatát helyezze hatályon kívül. A másodfokú bírság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest újabb határozat hozatalára utasította. Az indokolás szerint tévesen minősítette a felperes szerződését az alperes, mivel ténylegesen bizományi szerződés megkötésére ...
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet változtassa meg és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A felülvizsgálati kérelem szerint a megyei bíróság csupán szűk körben vizsgálta meg azokat a tényezőket, amelyek elhatárolják a bizományi szerződéstől az adásvételt, a minősítésnél az alperes véleménye szerint azt a szerződést kell irányadónak tekinteni, amelynek elemei a jogviszonyra leginkább jellemzőek, így az adott esetben megállapítható, hogy a tulajdonjog-átszállást eredményező szállítási szerződés elemei a dominánsak. A felperes ellenkérelmében indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
A rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján a megyei bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a felek között a Ptk. 507. §-ában szabályozott bizományi szerződés jött létre. A felek szerződési akaratát nem csupán a szerződés elnevezése igazolja, hanem a szerződés tartalma is egyértelműen bizományi szerződésre utal. Az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a szerződő felek a bizományi szerződést azért kötötték volna meg, hogy a forgalmiadó-fizetési kötelezettség alól mentesüljenek.
A megyei bíróság ítéletének indokolása felsorolja azokat a mérlegelési szempontokat, amelyek alapján a perbeli jogügylet bizományi szerződésnek minősül, és helyesen mutat rá arra is, hogy szerződő feleknek jogi lehetőségük volt a bizományosi díjnak olyan tartalomban való kikötésére, mint ahogyan azt a perbeli szerződésben megtették. Az ítélet indokolása arra is rámutat, hogy az alperes a további eljárásban kötelezheti forgalmi adó megfizetésére a tényleges adóalanyt.
Mivel a másodfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során jogszabálysértést nem követett el és a felülvizsgálati kérelem törvénysértést nem bizonyított, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.25.357/1994. sz.)