adozona.hu
AVI 1995.11.159
AVI 1995.11.159
A perköltség összegének meghatározása során figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a határozat alapjául szolgáló jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisíti [Pp. 81. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a megyei adófelügyelőség kereskedelmi és vendéglátó-ipari osztályának határozatát helybenhagyó alperesi határozat bíróság általi felülvizsgálatát és ennek céljából a perben szakértői vélemény beszerzését kérte.
A felperes a szakértő kirendelése iránti kérelmét annak ismeretében is fenntartotta, hogy időközben az Alkotmánybíróság 38/1992. (VI. 22.) számú határozata megsemmisítette az alperesi határozat alapját képező jogszabályokat.
Az elsőfokú bíróság - a felperes kér...
AVI 1995.11.159 A perköltség összegének meghatározása során figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a határozat alapjául szolgáló jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisíti [Pp. 81. § (1) bek.].
A felperes keresetében a megyei adófelügyelőség kereskedelmi és vendéglátó-ipari osztályának határozatát helybenhagyó alperesi határozat bíróság általi felülvizsgálatát és ennek céljából a perben szakértői vélemény beszerzését kérte.A felperes a szakértő kirendelése iránti kérelmét annak ismeretében is fenntartotta, hogy időközben az Alkotmánybíróság 38/1992. (VI. 22.) számú határozata megsemmisítette az alperesi határozat alapját képező jogszabályokat.
Az elsőfokú bíróság - a felperes kérelmének helyt adva - szakértői vélemény beszerzése végett az Igazságügyi Könyv és Árszakértő Intézetet rendelte ki, egyben kötelezte a felperest, hogy a szakértő várható költségeinek előlegezésére 12 000 Ft-ot helyezzen letétbe.
Az alperes hivatali helyiségében 1993. szeptember 14-én felvett jegyzőkönyvben foglaltak szerint az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel az alperes a felperesi kereset teljesítését nem ellenezte és ezért a felek a szakértői bizonyítás mellőzését indítványozták. A jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg a felperes a szakértői vélemény beérkezését megelőzően a per megszüntetését kérte az elsőfokú bíróságtól, hivatkozva arra, hogy az alperes a kereset teljesítését - az adóhatározat hatályon kívül helyezését - nem ellenzi. Kérte azonban az alperest a per során felmerült költségei, azaz 53 600 Ft megfizetésére kötelezni.
Az elsőfokú bíróság 1993. november 10-én kelt 17. sorszámú végzésével dr. K. József és dr. L. András igazságügyi szakértők részére összesen 15 600 Ft szakértői díjat állapított meg, melynek előlegezésére a felperest kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, egyben kimondta, hogy a perrel kapcsolatos költségét mindegyik fél maga viseli.
Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel az Áe. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is - a keresettel megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére azért került sor, mert a vizsgált évekre vonatkozóan az Alkotmánybíróság 38/1992. (VI. 22.) számú határozata következtében nincs olyan érvényes jogszabály, amelynek alkalmazásával a felperes ügyében jogszerű adóhatározat hozható lenne.
A perköltség viselése tárgyában az elsőfokú bíróság a Pp. 81. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján határozott, a felperes javára nem értékelte az objektív körülmény miatt bekövetkező pernyertességet, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság határozatának ismeretében kérte a szakértői bizonyítás elrendelését.
Az elsőfokú bíróságnak a perköltség viselésére vonatkozó ítéleti rendelkezése ellen a felperes fellebbezett és kérte azt megváltoztatva az alperest 53 600 Ft elsőfokú, valamint a fellebbezéssel kapcsolatos másodfokú perköltség megfizetésére kötelezni. Hivatkozott arra, hogy az alperes a szakértő-kirendelés előtt az Alkotmánybíróság határozatának ismeretében is kérte a kereset elutasítását.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rámutatva arra, hogy az Alkotmánybíróság határozatának hatálybalépését követően az elsőfokú bíróság az ügy érdemét nem vizsgálhatta, ennek hiányában pedig nem volt módja arra, hogy az egyik vagy a másik felet a perköltség viselésére kötelezze.
A jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak megváltoztatása és az alperes 53 600 Ft elsőfokú és 21 000 Ft másodfokú perköltség megfizetésére való kötelezése iránt. Hivatkozott arra, hogy amennyiben bármilyen címen a közigazgatási határozat megváltoztatásra, visszavonásra kerül, vagy hatályon kívül helyezik, az esetben a perköltség megfizetésére kell kötelezni az alperest a Pp. 337. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem érintett részét nem érintette, a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését pedig részben megváltoztatta.
Az indokolás rámutatott, hogy a Pp. 75. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján perköltség a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban a bíróság előtt, illetőleg a bíróságon kívül felmerült költség; ekként a szakértői díj és a felet képviselő ügyvéd készkiadása és munkadíja is.
A perköltség megfizetésére kötelezés során az elsőfokú bíróság a részleges pernyertességről szóló Pp. 81. §-ának (1) bekezdését alkalmazta, mivel nem a keresetben foglaltaknak megfelelő indokból, hanem az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisített jogszabály alkalmazásának kizártsága folytán helyezte hatályon kívül az alperes határozatát.
A Pp. 81. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek figyelembevételével határoz.
Ha a feleknél a felmerült vagy általuk előlegezett perköltségösszegek egymás közötti aránya számottevő összegben eltér a pernyertesség, illetve perveszteség arányától, a bíróság nem rendelkezhet úgy, hogy a perköltséget mindegyik fél maga viseli [Pp. 81. § (1) bek.]. Ezért az elsőfokú bíróságnak a részleges pernyertesség fenti szabályát alkalmazva kellett volna az elsőfokú perköltség viseléséről rendelkeznie az alperest a felperes által előlegezett szakértői díj fele részében marasztalva. Nem szolgálhatott a felperes által előlegezett szakértői díj teljes összegének a felperesre hárításához kellő alapul az a körülmény, hogy a felperes a szakértő kirendelését az alkotmánybírósági határozat ismeretében is kérte, mivel az alperes kérelme - ugyancsak az alkotmánybírósági határozat ismeretében - a kereset elutasítására irányult.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltség viselésére vonatkozó, fellebbezéssel érintett rendelkezését részben megváltoztatva az alperest elsőfokú eljárási részperköltség felperes részére való megfizetésére kötelezte, melynek összegénél a felperes által előlegezett szakértői díjra volt figyelemmel. Mivel ily módon a felperes fellebbezése és felülvizsgálati kérelme csak részben vezetett eredményre, a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési és felülvizsgálati eljárási részperköltségről a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó Pp. 81. §-ának (1) bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra is.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.394/1995. sz.)