adozona.hu
AVI 1995.10.142
AVI 1995.10.142
Az adóhatóság késedelmes ügyintézése nem minősül úgy, hogy a hatóság az adózó kérelmének helyt ad (Áe. 15. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei adófelügyelőség határozatában 29 500 Ft adóhiányt és 7000 Ft adóbírságot állapított meg a felperes terhére. A határozat ellen a felperes a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. Fellebbezését 1992. november 25-én terjesztette elő. Az elutasító másodfokú határozatot 1993. január 30. napján vette át.
A felperes keresetében kérte az alperes elutasító határozatának hatályon kívül helyezését és a felperes ellen indult eljárás megszüntetését. Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy...
AVI 1995.10.142 Az adóhatóság késedelmes ügyintézése nem minősül úgy, hogy a hatóság az adózó kérelmének helyt ad (Áe. 15. §).
A megyei adófelügyelőség határozatában 29 500 Ft adóhiányt és 7000 Ft adóbírságot állapított meg a felperes terhére. A határozat ellen a felperes a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. Fellebbezését 1992. november 25-én terjesztette elő. Az elutasító másodfokú határozatot 1993. január 30. napján vette át.A felperes keresetében kérte az alperes elutasító határozatának hatályon kívül helyezését és a felperes ellen indult eljárás megszüntetését. Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az adózás rendjéről szóló törvény azt rögzíti, hogy e törvényben nem szabályozott kérdésekben az 1981. évi I. tv-t kell alkalmazni. Az Áe. 15. §-a kimondja, hogy az eljárást 30 napon belül be kell fejezni. Az ügyintézési határidőt a hatóság vezetője egy alkalommal meghosszabbíthatja, erről értesítést nem kapott. Megállapítható, hogy az alperes az elsőfokú határozat kiadását követő egy éven túl próbált a felperesre nézve kötelezést tartalmazó határozatot érvényesíteni, mely súlyos eljárási hiba azáltal, hogy egy éven túl hozta meg a határozatát az alperes. Ezt a magatartását az államigazgatás hallgatásának kell minősíteni és úgy kell értelmezni, hogy az ügyfél kérelmének helyt adott.
Alperes a kereset elutasítását kérte.
Ellenkérelmében nem vitatta azt, hogy az 1991. december 9. napján meghozott másodfokú határozatot 1993. január 30. napján kézbesítették a felperes részére. Álláspontja szerint az ügyintézési határidő túllépése nem érinti az elévülésre vonatkozó szabályokat. Az elévülést az adózás rendjéről szóló 1990. XCI. tv 95. §-a szabályozza. Ennek értelmében az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tennie, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetnie. A felperes 1989. évről adóbevallást nem nyújtott be, ezért indult az adóellenőrzés. Az elévülési idő 1995. december 31-én járna le. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint helytálló az a felperesi hivatkozás, hogy az Áe. 15. §-a alapján az eljárást 30 napon belül be kell fejezni. Az ügyintézési határidőt a hatóság vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.
Ebből a jogszabályhely-értelmezésből a bíróság megítélése szerint nem következik az, hogy amennyiben ezt a határidőt a hatóság elmulasztja és egy éven túl hozza meg határozatát, ez államigazgatás hallgatásának minősülne, aminek az lenne a jogkövetkezménye, hogy a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad. Az 1981. évi I. tv az államigazgatás hallgatását a felperes által értelmezett módon nem szabályozza.
A késedelmes ügyintézés azonban alapot adhat államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére, amennyiben az ügyfél bizonyítani tudja azt, hogy az államigazgatási mulasztása következtében őt kár érte.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság a kereset elutasítása során helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint az ügyintézési határidő eredményezheti azt, hogy azzal a hatóság kérelmének helyt adna. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a hatóság késedelmét sérelmezheti az ügyfél különösen olyan eljárásban, amelyben az ügyfél saját késedelme reá nézve anyagi következménnyel jár. Ezen sérelmét azonban az ügyfél - ha ez károsodással járt - egy más eljárásban, nem a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben érvényesíthető, mert ezen eljárásban csak az érdemi határozat jogszerűsége vizsgálható.
Fontosnak tartja még a megyei bíróság kiemelni azt, hogy a közigazgatási eljárásban az ügyfél és a hatóság nem mellérendeltségi, hanem alá-fölé rendeltségi pozícióban van, az ügyfél kötelezettségeit a törvény határozza meg, melynek teljesítését a hatóság ugyancsak a törvény által meghatározott kereteken belül ellenőrzi, elbírálja. Mindaddig, amíg az államigazgatási eljárásról, szóló, 1957. évi IV. törvény az ügyintézés késedelmét a kérelem teljesítéseként nem szabályozza, ez a határozat jogszerűtlenségét sem eredményezheti.
(Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2. Pf.20.074/1995. sz.)