AVI 1995.10.134

A folyamatosan teljesített termékértékesítés esetén a teljesítés időpontja a részkifizetések esedékességének a napja [1992. évi LXXIV. tv 16. § (5) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint az adóhatóság helyesen állapította meg azt, hogy az M. V. Részvénytársaságnak munkanaponként egyenlő részletekben fizetett összegek a felperes részéről részteljesítésnek tekintendők, hiszen ezek a végső elszámolás során hóközi fizetésként kerülnek beszámításba, és a felperesnek csak az esetleges különbözetet kell megfizetnie a számla kiállítását követően. A teljesítési időpont a tárgyhót követő hónapra esik...

AVI 1995.10.134 A folyamatosan teljesített termékértékesítés esetén a teljesítés időpontja a részkifizetések esedékességének a napja [1992. évi LXXIV. tv 16. § (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint az adóhatóság helyesen állapította meg azt, hogy az M. V. Részvénytársaságnak munkanaponként egyenlő részletekben fizetett összegek a felperes részéről részteljesítésnek tekintendők, hiszen ezek a végső elszámolás során hóközi fizetésként kerülnek beszámításba, és a felperesnek csak az esetleges különbözetet kell megfizetnie a számla kiállítását követően. A teljesítési időpont a tárgyhót követő hónapra esik, így az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az előző havi bevallásban semmiképpen sem szerepeltethető.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása rámutat, hogy a teljesítési időpont a tárgyhót követő hónapra esik, ezért az előző havi bevallásban a törvényi rendelkezések értelmében az összegek nem szerepeltethetőek.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg miszerint a jogerős ítélet törvénysértő. Indítványozta a törvénynek megfelelő határozat hozatalát. A felperesi álláspont szerint az általános forgalmi adóról szóló törvény a folyamatosan teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában nem teremtette meg az összhangot a vevő adóalany adólevonási jogának keletkezési időpontja és az eladó adóalany adófizetési kötelezettségének keletkezési időpontja között. A felperes mint vevő adóalany adólevonási jogának keletkezési időpontjára a felülvizsgálati kérelem szerint a törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja az irányadó, amely szerint a teljesítésről kibocsátott számlában a teljesítés időpontjaként megjelölt napon keletkezik az adólevonási jog. A felperes véleménye szerint az első és másodfokon eljárt bíróságok az általános forgalmi adóról szóló törvény jogellenes értelmezésével állapították meg azt, hogy a bevallás hibás volt.
A peres felek kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatás nyújtásnál - a 17-19. §-okban írt eltérésekkel - a teljesítésről, illetve a részteljesítésről kibocsátott számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett napon keletkezik. A (2) bekezdés szerint, ha a törvény rendelkezéseiből más nem következik, a teljesítés időpontjának megállapítására a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Az (5) bekezdés alapján a folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatás-nyújtásnál a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.
Helyesen mutatott rá az első- és másodfokú bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a folyamatosan teljesített termékértékesítésre speciális szabály, a törvény 16. §-ának (5) bekezdése az irányadó, amely a teljesítés időpontjaként a részkifizetések esedékességének napját határozza meg. Az M. V. Rt.-nek a munkanaponkénti egyenlő részletekben történő kifizetések részteljesítésnek minősülnek, hiszen ezek az összegek a végső elszámolás során hóközi kifizetésként kerülnek beszámításba. A hóközi kifizetések részkifizetés jellegén valóban nem változtat az sem, hogy az összegszerű megállapításra milyen módon kerül sor, azaz a szerződő felek a tényleges fogyasztást vagy a becsült fogyasztást veszik-e figyelembe.
Az irányadó szerződés szerint az igénybe vett energia, továbbá a lekötött teljesítménydíj ellenértékét az M. V. Rt. a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a leolvasás alapján számlázza ki a felperes felé oly módon, hogy figyelembe veszi a hóközi befizetéseket is. A különbözet teljesítési határideje a számla kézhezvételét követő 8. nap, és ez a kifizetés olyan részfizetésnek tekintendő, amelynek esedékessége a számla kézhezvételéhez kötődik és ténylegesen a tárgyhót követő hónapban válik esedékessé. Erre figyelemmel helyesen állapította meg az első- és másodfokú bíróság azt, hogy a teljesítési időpont is a tárgyhót követő hónapra esik, így az előző havi bevallásban a jogszabály értelmében nem szerepeltethető.
(Legf. Bír. Kfv.I.25.527/1994. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.