adozona.hu
AVI 1995.9.126
AVI 1995.9.126
Az adóhatóság által utólag megállapított adót az adózó már nem jogosult helyesbíteni. [1990. évi XCI. tv 42. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes kereseti kérelmét, amely az alperes 1993. évi július hó 1. napján hozott határozatának hatályon kívül helyezésére, az alperes új eljárás lefolytatására történő kötelezésére irányult azzal, hogy az új eljárás során az alperesnek mellőznie kell a vizsgálati jegyzőkönyv 2. pontjában felvett tényekre alapított G. Pál alvállalkozó számlájával kapcsolatos összesen 114 000 Ft adóhiány és járulékai megállapítását.
Tényként állapította meg az els...
AVI 1995.9.126 Az adóhatóság által utólag megállapított adót az adózó már nem jogosult helyesbíteni. [1990. évi XCI. tv 42. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes kereseti kérelmét, amely az alperes 1993. évi július hó 1. napján hozott határozatának hatályon kívül helyezésére, az alperes új eljárás lefolytatására történő kötelezésére irányult azzal, hogy az új eljárás során az alperesnek mellőznie kell a vizsgálati jegyzőkönyv 2. pontjában felvett tényekre alapított G. Pál alvállalkozó számlájával kapcsolatos összesen 114 000 Ft adóhiány és járulékai megállapítását.Tényként állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adóhatóság az 1991. július hó 21. napjától felszámolás alatt álló felperes költségvetési kapcsolatainak átfogó ellenőrzését hajtotta végre. Az ellenőrzés 1990-1991. július hó 27. napjáig terjedő időre terjedt ki.
A perbeli ellenőrzést megelőzően a felperesnél az 1988-1989. évekre vonatkozó adóellenőrzést folyt, melynek vizsgálati jegyzőkönyve 1990. szeptember hó 19-én készült el.
A perbeli vizsgálat során az alperes megállapította - az elsőfokú adóhatósággal egyezően -, hogy a felperes törvénysértő módon hajtotta végre 1989. évi adózás előtti eredményének módosítását az 1991. március hó 8. napján benyújtott önellenőrzéssel, s ezáltal 68 000 Ft vállalkozói nyereségadó-, 6000 Ft kiegészítő adó-, és 40 000 Ft általános forgalmiadó-hiánya keletkezett. Emiatt kötelezte a felperest a keresettel támadott határozattal összesen 114 000 Ft adóhiány, valamint bírság és késedelmi pótlék megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát jogszerűnek találta. Arra a következtetésre jutott, miszerint a felperes 1989. szeptember hó 21. napját követő időre a kisszövetkezet tagjai által alapított É. Kft-nek átengedte az összes folyamatban lévő és befejezett, de számlázatlan munka számlái kibocsátásának és behajtásának jogát. Tekintettel arra, hogy G. Pál alvállalkozó számlája 1989. október hó 26. napján kelt, így azt a felperesnek már nem állt módjában adózás előtti eredményének terhére költségként elszámolni.
Rámutatott arra is, hogy az alvállalkozói számla általános forgalmi adóval növelt összege 320 381 Ft volt. Ezzel szemben a felperes által hivatkozott 1989. szeptember hó 6-án készített "kimenő" számla a generálvállalkozó részéről 288 206 Ft-ról szól. Ezen korábban készített számla nem foglalhatta magában G. Pál alvállalkozó munkájának ellenértékét. Egyrészt azért nem, mert a végszámla korábbi keletű, mint az alvállalkozó számlája, másrészt azért sem, mert a két számla összege nem egyezik.
Mindezen okok miatt a felperes az önellenőrzést kellő alap nélkül hajtotta végre, így az ezzel kapcsolatos alperesi megállapítások helytállóak, a határozatban megjelölt adóhiány pedig a jogszabálynak megfelelően fennáll.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel. Kérte annak megváltoztatását, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatására való kötelezését azzal, hogy az új eljárás során a per tárgyává tett, összesen 114 000 Ft adóhiány nem áll fenn, így sem arra, sem a bírság és késedelmi pótlék megfizetésére nincs törvényes lehetőség.
Arra hivatkozott, hogy az É. Kft. nem jogutóda a felperesnek, s a felperessel történt megállapodásnak megfelelően az É. Kft. csak azokat a munkákat volt jogosult számlázni, amelyek 1989. szeptember hó 21. napját követően készültek el. A Cs. vállalat megrendelésére a T. vállalat II. sz. kazánjának hőszigetelési munkálatait részben a felperes részben G. Pál alvállalkozó végezte el, s ezek a munkák befejeződtek már 1989. július végén, augusztus elején. A felperes és az alvállalkozó együttes munkájának átvételére 1989. szeptember 6. napján került sor, s az itt készült jegyzőkönyv alapján készítette a felperes a 27/1989. számú számláját, melynek végösszege 288 206 Ft volt. Ez magában foglalta a felperes és az alvállalkozó teljesítményének értékét is, s ez a magyarázata annak, hogy a két számla összegében egymástól eltérő.
Az alvállalkozó számlája kibocsátásával késedelmeskedett, azt az 1989. augusztus hó elején befejezett munka ellenére csak 1989. október 26. napján állította ki. A felperes álláspontja az volt, hogy a költségenként jelentkező alvállalkozó számlát ott kell kimutatni, ahol a bevétel is jelentkezett. Minthogy a munka ellenértékét a felperes már az 1989. szeptember hó 6. napján készített számla alapján a megrendelőtől beszedte, ezért a felperesnek kell az alvállalkozói számla végösszegét költségként elszámolni. Mindezek mellett az önrevízió a valóságos állapotnak megfelel, ezért az helytálló volt.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megyei bíróság - az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállásra, valamint az iratoknál fellelhető 1993. április hó 28. napján kelt revizori jelentésre, továbbá az 1988-1989. évekre vonatkozó korábbi adóellenőrzés irataira alapítottan - mutatott rá, hogy a felperes költségvetési kapcsolatainak 1988-1989. évi átfogó ellenőrzésére a perbeli vizsgálatot megelőzően, az 1990. szeptember hó 19. napján lezárt adóhatósági vizsgálattal került sor.
E korábbi vizsgálat kiterjedt a vállalkozási nyereségadó vizsgálatára is, s ennek során az adóalap tekintetében ellenőrzés alá vonta a számvitel és bizonylat rendjéről szóló 52/1988. (XII. 24.) PM számú rendelet 3. számú mellékletének 88. pontja szerint a "fel nem osztott költségek" elszámolását, mely tartalmazta a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények elszámolását is.
E vizsgálat eredményeként a felperes 1989. évi adózás előtti eredményét az adóhatóság a fentiek tekintetében is módosította és megállapította.
G. Pál alvállalkozó számlájának kelte 1989. október hó 26. volt, míg a perbelit megelőző vizsgálat lezárására 1990. szeptember 19. napján került sor, ekként e vizsgálat során a felperesnek G. Pál számlájáról már tudomása volt. Erre vonatkozóan ezen vizsgálat kapcsán észrevételt a felperes nem tett.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 42. §-ának (2) bekezdése határozza meg az önellenőrzés szabályait és annak lehetőségét. Ekként rögzíti, hogy: "Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti."
A felperes 1989. évi adóját (adózás előtti eredményét) az 1990. szeptember hó 19. napján lezárt (e perbelit megelőző) vizsgálat állapította meg, a vizsgálat bizonyítottan kiterjedt a vállalkozói nyereségadó megállapítása körében az alvállalkozói számlákra is, ekként a felperesnek önellenőrzésre 1989. év tekintetében az idézett jogszabálynál fogva 1991. március hó 8. napján már nem volt törvényes lehetősége.
A felperesnek G. Pál számlájával kapcsolatos megállapításait a korábbi vizsgálat során volt módja észrevételezni. Az alperes által a határozatban kifogásolt perbeli önellenőrzést a felperes jogszabályellenesen hajtotta végre, következésképpen az ennek kapcsán adódó adóhiány továbbá bírság és késedelmi pótlék megfizetésére köteles.
A megyei bíróság, minthogy a felperesnek az 1988-1989. évi adózással kapcsolatos tevékenységének vizsgálata után 1989. évre vonatkozóan önellenőrzésre joga nem volt, nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy G. Pál számlájában foglalt alvállalkozói díjat tartalmazza-e a felperes 27/1989. számú, 288 206 Ft végösszegű kimenő felperesi számla.
(Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 4.Pf.21.591/1994. sz.)