adozona.hu
AVI 1995.8.114
AVI 1995.8.114
A méltányossági kérelem elbírálásában az adóhatóság köteles értékelni azt a körülményt, hogy az adózó magatartása nem az adókötelezettség kijátszására irányult (1990. évi XCI. tv 82., 83. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes terhére a Fővárosi Adófelügyelőség áfa-visszatérítési és ellenőrzési osztálya 1991. szeptember 6-án határozatával 116 792 Ft általános forgalmiadó-hiányt, 58 396 Ft bírságot, valamit 4787 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.
A felperes az adóhiány megállapítását nem vitatta, azonban 1991. szeptember 23-án kelt beadványában anyagi helyzetére kérte a kiszabott bírság elengedését és utalt arra, hogy az adóhiányt befizette. Beadványát a Fővárosi Adófelügyelőség jelzett osztályához ny...
A felperes az adóhiány megállapítását nem vitatta, azonban 1991. szeptember 23-án kelt beadványában anyagi helyzetére kérte a kiszabott bírság elengedését és utalt arra, hogy az adóhiányt befizette. Beadványát a Fővárosi Adófelügyelőség jelzett osztályához nyújtotta be, amely hatóság méltányossági kérelemként tekintette a beadványt és elbírálásra azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fővárosi Adófelügyelőségének igazgatási és jogi osztályához küldte meg.
A fenti osztály az elbírálás kapcsán beszerezte P. önkormányzatának jegyzőkönyvét, illetőleg környezettanulmányát.
Az elsőfokú hatóság az 1992. november 3-án kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A felperes a fenti határozat ellen 1992. november 24-én fellebbezést terjesztett elő.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jogi főosztálya az 1993. január 11-én kelthatározatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes a bírósághoz 1993. február 18-án keresetet nyújtott be, melyben szociális helyzetére tekintettel kérte a fenti határozatok hatályon kívül helyezését.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, hivatkozott arra, hogy a felperes nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ezért a határozatok a kérelem elutasítása körében törvényesek.
Az elsőfokú bíróság az adóhatározatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az indokolás rámutat, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 82. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, a bírságot, a pótlékot mérsékelheti vagy elengedheti, ha megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
A jelzett számú törvény 83. §-a szerint méltányossági kérelem elbírálását megelőzően az adóhatóság a kérelemmel felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adózót és a szociális körülmények feltárása érdekében az önkormányzat szociálpolitikai feladatot ellátó szervét keresi meg. A szociálpolitikai szerv javaslatát az iratokhoz kell csatolni.
A bíróság a bizonyítási eljárás során beszerezte az adóhatósági iratokat, valamint az alperes nyilatkozatát.
A bíróság az iratokból megállapította, hogy a felperes kérelmét az adóhatóság méltányossági eljárás keretében vizsgálta felül annak tartalma szerint. A bíróság álláspontja azonban az, hogy ebben az esetben az Art. 73. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható, hanem a már hivatkozott 82. § és 83. § szerinti feltételek alapján kell eljárni.
Az alperes a 83. § szerinti kötelezettségének eleget is tett, azonban a felperesi elvárhatóságra hivatkozott, az elutasító határozat indokolásában, ami a bíróság álláspontja szerint törvénysértő.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság - a közigazgatási iratok és a per bizonyítási anyaga alapján - megállapította, hogy a közel 90 éves felperes, mint az ingatlan haszonélvezője az ugyancsak idős korú nyugdíjas fia közreműködésével, az ingatlanon különböző felújítási munkákat végeztetett. A szabálytalan áfa-visszaigényléssel kapcsolatos adóhatósági ellenőrzési megállapítások nem kétségesek, azonban a méltányossági eljárás során az illetékes önkormányzat által a felperes anyagi helyzetére vonatkozóan megküldött "Jegyzőkönyv" (környezettanulmány) szerint a felperesnek mindössze 6184 Ft nyugdíja van. Ebből kell megélnie és a ház havi 2000-2500 Ft-os fenntartási költségeit fedeznie. Az önkormányzat javaslata szerint, a felperesek körülményei "a köztartozás méltányossági törlését teljes mértékben indokolják". A perbeli esetben nem kétséges a felperes igyekezete sem, hiszen a tőketartozást és a pótlékot befizette. Csupán a bírság elengedését kérte méltányolható körülményeire, megélhetési gondjaira tekintettel.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes magatartása nem az adókötelezettség kijátszására irányult, ezért a perbeli esetben az Art. 82. és 83. §-ai alapján a felperes terhére megállapított bírságot el kell engedni.
Az alperes fellebbezésével kapcsolatban a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy az Art. 82. §-ának (1) bekezdése nem tartalmazza az alperes által hivatkozott azt a kitételt, miszerint "nem gyakorolható méltányosság, ha az adózó magatartása az adókötelezettség kijátszására irányul". Ettől függetlenül, mint általános elvet ezt a bíróság is magáévá teszi. A perbeli esetben azonban nem erről van szó. Az APEH elnökének az ezt tartalmazó utasítása pedig nem ronthatja le az Art. 82. §-ának (1) bekezdésébe foglalt azt az egyértelmű - és méltányolandó - indokot, amely az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók védelmét szolgálja.
(Főv. Bír. 58.Kf.33.041/1994. sz.)