adozona.hu
AVI 1995.8.112
AVI 1995.8.112
Az adóhatóság határozatának felülvizsgálata csak az ellenőrzött időszakra terjed ki (1990. évi XCI. tv 79. §.).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatóságának ellenőrzési osztálya 1992-ben átfogó adóellenőrzést végzett a felperesnél az 1989-1991. évekre vonatkozóan. A vizsgálat megállapította, hogy a felperesi gazdasági társaságba a P. M. D. V. Vállalat apportként bérleti jogot hozott be, amelyet a felperes törzstőkeemelésként könyvelt el. A bérleti jog 1990. december 31-ével lejárt, amelyet a felperes egy évvel később eredménye terhére kiselejtezett. Az adórevízió az 1991. évi eredmény terhére elszámolt bérleti jogot...
AVI 1995.8.112 Az adóhatóság határozatának felülvizsgálata csak az ellenőrzött időszakra terjed ki (1990. évi XCI. tv 79. §.).
Az APEH megyei igazgatóságának ellenőrzési osztálya 1992-ben átfogó adóellenőrzést végzett a felperesnél az 1989-1991. évekre vonatkozóan. A vizsgálat megállapította, hogy a felperesi gazdasági társaságba a P. M. D. V. Vállalat apportként bérleti jogot hozott be, amelyet a felperes törzstőkeemelésként könyvelt el. A bérleti jog 1990. december 31-ével lejárt, amelyet a felperes egy évvel később eredménye terhére kiselejtezett. Az adórevízió az 1991. évi eredmény terhére elszámolt bérleti jogot szabálytalannak minősítette és a felperes 1991. évi mérleg szerinti eredményét 4 000 000 Ft-tal megnövelte. A felperes a vagyoni értékű bérleti jog megszűnésének elszámolásakor helytelen gyakorlatot folytatott, eljárása nem felelt meg a könyvvitel rendjéről szóló 52/1988. (XII. 24.) PM rendelet szerinti számlakeret 14-es számlacsoportjára, illetve a 414-es számlájára vonatkozó előírásoknak. A felperesnek a nem pénzbeli törzsbetét visszaadásakor megállapított 4 000 000 Ft összeggel 1990. évben csökkentenie kellett volna a vagyoni értékű jogok értékét a törzstőke azonos összegű csökkentése mellett. Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés megállapításaira figyelemmel 504 000 Ft adóhiány, 252 000 Ft adóbírság és 99 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest.A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1993. február 22-én kelt határozatával megváltoztatta az elsőfokú határozatot és a késedelmi pótlék összegét 88 000 Ft-ban állapította meg, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú döntést.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését.
A bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes által törzstőke-növekedésként könyvelt bérleti jogot a lejáratkor, 1990. december 31. napjával törzstőke-csökkentésként a felperes könyveiből ki kellett volna vezetni. Az 52/1988. (XII. 24.) PM rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a lejárt bérleti jog egy évvel később az eredmény terhére kiselejtezhető. Ezért a felperes által alkalmazott könyvelési mód nincs összhangban a jogszabály rendelkezéseivel.
A felperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően.
A P. Megyei Bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes a bevallott adó összegét önellenőrzéssel az elévülési időn belül helyesbítheti. Az adóellenőrzés eredményeként hozott határozat felülvizsgálata a jelen per tárgya, az adóhatóságnak nem volt feladata az 1992. év vizsgálata, ezért nem követett el jogszabálysértést, amikor a vizsgálati időszak eredményének megállapításánál a felperesi társaság által az 1992. évben könyvelt költségeket, illetve a még nem könyvelt tételeket nem számolta el.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte. Előadta, hogy az alperes nem vette figyelembe a felszámoló által igazolt és nem könyvelt költségtételeket. Ha ezeket az alperes figyelembe vette volna, a társaság eredménye ezekkel az összegekkel csökken, alacsonyabb összegű adóbírságot vonva maga után. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) értelmében az adóhatóságnak joga, illetve kötelessége, hogy utólag állapítsa meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Az adózó javára mutatkozó különböző kiutalásokról is rendelkeznie kell. Az alperesnek 1994. február 14-ét követően célvizsgálattal ellenőriznie kellett volna a felperesi társaság által megjelölt költségterheléseket, és alkalmaznia kellett volna az Art. 79. §-ának előírásait. Ezért a felperes álláspontja szerint jogszabálysértő a jogerős ítélet.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy az első- és másodfokú adóhatósági adóhatározatok csak az ellenőrzött időszakra vonatkozhattak, amely nem mond ellent az Art. 79. §-a (2) bekezdése alkalmazásának. Az 1992-1993. évekre terjedő vizsgálat nem képezte a jelen per tárgyát, amelyben eshetőlegesen a felperes javára szolgálhatnak bizonyos körülmények.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A közigazgatási határozatok felülvizsgálata során a bíróság azt vizsgálja, hogy a határozat meghozatalakor megfelelt-e az akkor hatályban volt jogszabályoknak és a megállapított tényállás megalapozott-e.
A felperes maga sem vitatta azt, hogy az első- és másodfokú közigazgatási határozatokban feltárt tényállás jogszerű, helyesen állapították meg az eljárt közigazgatási szervek, hogy az apport nem selejtezhető és költségként nem vehető figyelembe. Nem sértett tehát jogszabályt az alperes határozata.
A felperes felülvizsgálati kérelmét arra alapozta, hogy a bírósági eljárás során olyan új körülmények merültek fel, amelyek következtében az alperesnek utólag rendelkeznie kellett volna az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról. A felszámoló által igazolt és le nem könyvelt költségtételek figyelembevétele esetén a társaság eredménye ezekkel az összegekkel csökkent volna, így az adóhiány összege is.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a határozat meghozatala idejében fennálló tényállást kell alapul venni, és a körülmények utóbb bekövetkezett változása csak bizonyos folyamatos jogviszonyok esetében vehető figyelembe (pl. gyámhatósági gyermekelhelyezési ügyekben). Az adófizetési kötelezettség megállapítása azonban nem ilyen jogviszony keretében történik.
Az adóhatóság szükség szerinti célvizsgálata új eljáráskeretében történik és az ennek eredményeként hozott új határozat ellen külön eljárásban jogorvoslatnak van helye. Ennek az eljárásnak a jogszerűsége a korábban hozott határozat felülvizsgálata során nem vizsgálható. Nem sértette meg az alperes az Art. 79. §-ának előírásait, mert ez a rendelkezés új eljárás lefolytatását és új határozat meghozatalát írja elő azzal, hogy az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözet. Az így meghozandó határozatában a 79. § (2) bekezdése értelmében az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról is rendelkezni kell.
(Legf. Bír. Kfv.III.25.770/1994. sz.)