adozona.hu
AVI 1995.8.111
AVI 1995.8.111
Az ellenőrzés céljellege nem határozza meg a bírság kiszabásának jogalapját [1990. évi XCI. tv 51. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fővárosi igazgatósága nyugtaadási kötelezettség ellenőrzését végezte a felperesnél 1992. november 12-én.
Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv szerint a felperes nyugtaadási kötelezettségének eleget tett.
Az alperes az ellenőrzés eredményeként az 1992. november 30-án kelt határozatával a felperes terhére 5000 Ft mulasztási bírságot szabott ki a pénztárgép nem megfelelő beüzemelése miatt.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fővárosi igazgatóságának...
AVI 1995.8.111 Az ellenőrzés céljellege nem határozza meg a bírság kiszabásának jogalapját [1990. évi XCI. tv 51. § (1) bek.].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fővárosi igazgatósága nyugtaadási kötelezettség ellenőrzését végezte a felperesnél 1992. november 12-én.Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv szerint a felperes nyugtaadási kötelezettségének eleget tett.
Az alperes az ellenőrzés eredményeként az 1992. november 30-án kelt határozatával a felperes terhére 5000 Ft mulasztási bírságot szabott ki a pénztárgép nem megfelelő beüzemelése miatt.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fővárosi igazgatóságának főosztálya az 1993. január 22-én kelt határozatával a fenti határozatot visszavonta.
Ezt követően az elsőfokú hatóság határozatával a felperes terhére 3000 Ft mulasztási bírságot szabott ki azon indok alapján, hogy a nyilvántartás nem felel meg a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatósági főosztályának fővárosi hatósági osztálya az 1993. június 10-én kelt határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes a bírósághoz 1993. szeptember 21-én keresetet nyújtott be, álláspontja szerint a bírság kiszabásának nincs jogalapja.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, hivatkozással arra, hogy a felperesi mulasztással a bírság arányban áll.
A bíróság az alperes 1993. június 10-én kelt határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 58. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az adóalany köteles az értékesítésről nyugtát kibocsátani.
A 61. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az adóalany köteles nyugtát kibocsátani az üzletben, vagy azzal egy tekintet alá eső elárusítóhelyen folytatott bolti kiskereskedelmi értékesítésről.
Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (7) bekezdésének d) pontja alapján mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő számla, egyszerűsített számla kiállításának elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenértékről történő kiállítása, a nyugta kibocsátásának felmentés hiányában történő elmulasztása esetén.
A bíróság a bizonyítási eljárás során beszerezte a közigazgatási iratokat és az alperes nyilatkozatát.
A rendelkezésre álló adatokból megállapította - és ezt a tényt az alperes sem vitatta -, hogy a felperes az értékesítésről nyugtát adott.
Figyelemmel arra, hogy a vizsgálat célvizsgálat volt, amely a jegyzőkönyv szerint a nyugtaadási kötelezettségre irányult, így a bíróság álláspontja alapján, amennyiben a nyugtaadás megtörtént, úgy bírság kiszabásának nincs alapja.
A jegyzőkönyvből megállapítható az is, hogy a felperes a hatóság által kívánt egyéb nyilvántartásokkal rendelkezett, azonban olyan jegyzőkönyv nem született, amely ezen nyilvántartások jogszerűségét vizsgálta volna.
Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint a kötelezettség teljesítése esetén nincs jogalapja bírság kiszabásának azon az alapon, hogy egy más kötelezettség nem a jogszabályokkal összhangban került teljesítésre, amely megállapításnak egyébként jegyzőkönyvi alapja sem volt.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesnél tartott célvizsgálat a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére irányult. A felperes nyugtaadási kötelezettségének eleget tett. Olyan jegyzőkönyv, amely a perbeli nyilvántartások jogszerűtlenségét megállapította volna, nem született, ezért emiatt bírság megállapításának nincs jogalapja.
Mellőzte a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának 3. oldalán a negyedik bekezdésében leírtakat, mert nem osztotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az ellenőrzés célja (céljellege) egyben meghatározza a bírság kiszabásának jogalapját, másként fogalmazva, hogy csak a célvizsgálat tárgyában hozhatna Bírságoló határozatot az adóhatóság. Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény (Art.) 51. §-ának (1) bekezdése fő szabályként mondja ki, hogy: "Az adóhatóság ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását". Az Art. ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályai az elsőfokú bíróság álláspontját alátámasztó korlátozó rendelkezést nem tartalmaznak. Más kérdés - amelyre az elsőfokú bíróság is helyesen utalt -, hogy a kiszabott bírságnak meg kell lennie a bizonyítási alapjának (jegyzőkönyvi rögzítésnek).
A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság egyébként helyes indokolását is alátámasztandó - azt emelte ki a perbeli ügy kapcsán, hogy a felperes a nyugtaadási kötelezettségének eleget tett, a pénztárgép beüzemelésével kapcsolatos akadályokat határozatának visszavonásával maga az adóhatóság is elismerte. A felperes a perbeli nyilvántartásokat vezette ha azok teljesen nem is feleltek meg a 36/1990. (XII. 28) PM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt követelmények mindegyikének.
(Fővárosi Bíróság 58.Kf.33.040/1994. sz.)