adozona.hu
AVI 1995.8.109
AVI 1995.8.109
A bejelentés kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az adóhatóság szankciót alkalmazhat [1990. évi XCI. tv 11. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi betéti társaság 1993. január hónapban gazdálkodási tevékenységet kezdett. A Békés Megyei Bíróság mint cégbíróság a felperesi betéti társaságot 1993. január hó 27. napján bejegyezte.
Az APEH megyei igazgatósága 1993. július hó 5. napján kelt határozatával a felperesi betéti társaságot a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt 20 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta.
A felperes a határozat ellen fellebbezést nyújtott be az elsőfokú adóhatósághoz, hivatkozással arra, hogy hely...
AVI 1995.8.109 A bejelentés kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az adóhatóság szankciót alkalmazhat [1990. évi XCI. tv 11. § (1) bek.].
A felperesi betéti társaság 1993. január hónapban gazdálkodási tevékenységet kezdett. A Békés Megyei Bíróság mint cégbíróság a felperesi betéti társaságot 1993. január hó 27. napján bejegyezte.Az APEH megyei igazgatósága 1993. július hó 5. napján kelt határozatával a felperesi betéti társaságot a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt 20 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta.
A felperes a határozat ellen fellebbezést nyújtott be az elsőfokú adóhatósághoz, hivatkozással arra, hogy helytelen a határozatban foglalt jogszabályhelyre való hivatkozás, mivel a cégbírósági bejegyzés nem engedély, jóváhagyás vagy záradék, továbbá az Art. szabályozása nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy a társaság bejegyzését be kell-e jelenteni. Tekintettel arra, hogy a változás bejelentése kötelező, a cégbejegyzés azonban nem jelent változást, különös tekintettel arra, hogy az adóhatóság a Cégközlönyből tudomást szerezhetett a társaság bejegyzéséről.
Az elsőfokú adóhatóság a fellebbezés folytán határozatával, amely 1993. augusztus 11. napján kelt, kijavította az előző elsőfokú határozatban foglalt jogszabályhelyre való hivatkozást az 1990. évi XCI. tv 11. §-a (6) bekezdésének f) pontjára és a 15. § (1) és (2) bekezdésére.
A felperes a kijavított elsőfokú határozatok ellen fellebbezést nyújtott be az alpereshez. Az 1994. május hó 4. napján kelt határozat az elsőfokú határozatokat helybenhagyta, és a fellebbezést elutasította. A határozat indokolásában az alperes rámutatott arra, hogy a kijavított elsőfokú közigazgatási határozat teljességgel megalapozott és az adott hatályos jogszabályoknak megfelelő jogértelmezést is tartalmaz.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz, melyben az alperesi közigazgatási határozat felülvizsgálatát, a határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
Az indokolás rámutat, hogy az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv 11. §-ának (1) bekezdése szerint az adózó a 12-13. §-ban foglalt kivétellel az adókötelezettséget, illetve az adóköteles bevételszerző tevékenységet annak keletkezésétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az adóhatóságnak bejelenteni (bejelentkezés) köteles. A bejelentést az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell megtenni.
Az Art. 15. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adózónak az adókötelezettségét érintő változásról - a (3) bekezdésben és a 14. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül, helyi adó esetében az adóévet követő 15 napon belül az előírt nyomtatványon tájékoztatnia kell az adóhatóságot.
A (2) bekezdés szerint az adókötelezettséget érintő változás, különösen a 11. § (6)-(9) bekezdésében felsorolt adatokban bekövetkezett változás, továbbá a szervezeti forma változása, új telephely létesítése, az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése, a változást az adószámot kiadó állami adóhatóságnál, a helyi adó esetében az önkormányzati adóhatóságnál kell bejelenteni.
Az Art. 11. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy az állami és az önkormányzati adóhatósághoz az adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentéskor bejelenti
a) elnevezését (nevét), rövidített cégnevét,
b) székhelyét (telephelyét vagy telephelyeit),
c) alakulásának időpontját, alapító okiratának keltét és számát, tevékenysége megkezdésének időpontját,
d) valamennyi pénzforgalmi jellegű bankszámlájának, számolási számlájának (továbbiakban együtt: bankszámla) számát,
e) könyvvezetésének módját,
f) jogelődjét, alapítóját, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó a felelősségvállalót, ezek adószámát, képviselőjét...
A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a felperes a cégbírósági bejegyzés tényét elmulasztotta bejelenteni az elsőfokú adóhatósághoz a bejegyzéstől számított 15 napon belül. Ennek alapján pedig jogszerűen szabta ki az elsőfokú adóhatóság a mulasztási bírságot a felperesi betéti társasággal szemben, tekintettel arra, hogy bejelentési kötelezettségének a jogszabályban előírt 15 napon belül nem tett eleget. Bejelentési kötelezettségét tehát nem késedelmesen teljesítette, hanem a jogszabályban előírt 15 napos bejelentési kötelezettséget elmulasztotta.
Tekintettel tehát arra, hogy a felperes a jogszabályban előírt kötelezettségét nem teljesítette, ezért a bíróság álláspontja szerint az alperes és az elsőfokú adóhatóság jogszerűen és helyesen szabta ki a mulasztási bírságot a felperesi betéti társasággal szemben.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a főtárgy tekintetében helybenhagyta.
A felperes fellebbezésével kapcsolatban a megyei bíróság kiemelte azt, hogy az adózás rendjéről szóló törvény a bejelentési kötelezettség teljesítésére az adókötelezettséget érintő változástól számított 15 napos határidőt állapít meg. A felperes a bejelentésre nyitva álló határidőt elmulasztotta, így a vele szemben kiszabott bírság jogszabálysértőnek nem tekinthető. A 15 napos bejelentési határidő elmulasztását követően hónapokkal később megtett bejelentés a mulasztás kimentésére nem alkalmas, ezért a megyei bírósági nem talált alapot az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásához és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalához.
A megyei bíróság a felperes fellebbezését tartalma szerint az ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezésként bírálta el. Ezzel kapcsolatban kiemeli azt, hogy a fellebbezés sem jelölt meg az elsőfokú bíróság eljárására vonatkozó olyan törvénysértést, vagy az ítélet olyan fogyatékossága amely a Pp. 252. §-a szerint az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhetné. Ezért a megyei bíróság a szóhasználatában hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezést tartalma szerint az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalára irányuló fellebbezésként értékelte. Nem biztosít ugyanis a polgári perrendtartásról szóló - módosított - 1952. évi III. törvény olyan eljárásjogi lehetőséget a másodfokú eljárásban, amely az ítélet hatályon kívül helyezése mellett, egyúttal annak megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát lehetővé tenné.
(Békés Megyei Bíróság 1.Pf.20.305/1995. sz.)