adozona.hu
AVI 1995.7.100
AVI 1995.7.100
Az illetéktörvény alkalmazása szempontjából a vagyonszerzés vagyongyarapodást jelent (1990. évi XCIII. tv 1. §, 18. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott és mentesítette az alperes által kiszabott 27 000 Ft vagyonátruházási illeték megfizetése alól. Az 1990. évi XCIII. törvény 21. §-ának (5) bekezdését értelmezve azt az álláspontot foglalta el, hogy összevonható a vett lakások forgalmi értéke az eladott lakással, ezért amelyiken negatív értékkülönbözet keletkezett, illetékkiszabásnak nincs helye.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és felperes ke...
AVI 1995.7.100 Az illetéktörvény alkalmazása szempontjából a vagyonszerzés vagyongyarapodást jelent (1990. évi XCIII. tv 1. §, 18. §).
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott és mentesítette az alperes által kiszabott 27 000 Ft vagyonátruházási illeték megfizetése alól. Az 1990. évi XCIII. törvény 21. §-ának (5) bekezdését értelmezve azt az álláspontot foglalta el, hogy összevonható a vett lakások forgalmi értéke az eladott lakással, ezért amelyiken negatív értékkülönbözet keletkezett, illetékkiszabásnak nincs helye.Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és felperes keresetének elutasítását kérte azt az álláspontot elfoglalva, hogy az It. 21. §-ának (5) bekezdéséből következően az illetékalap a forgalmi érték különbözete, nem pedig forgalmiérték-növelés. Az It. 18. §-ának (1) bekezdése alapján az illeték tárgya a vagyonszerzés és nem a vagyonnövekedés, ezért illetékkiszabás negatív értékkülönbözet esetén is lehet.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes 1994. február hó 16. napján kelt határozatát a megyei illetékhivatal határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezte.
Az elsőfokú bíróság a per eldöntéséhez szükséges tényeket feltárta. A közigazgatási iratokat az elsőfokú határozatfizetési meghagyás kivételével beszerezte. Az eljárás alapjául szolgáló tényállást a megyei bíróság a következőkben foglalta össze:
1993. augusztus 26-án M. Sándor mint eladó, a Sz. Erzsébet, továbbá Cs. Jánosné haszonélvezők értékesítették a B. Gy. u. 7/IV. szám alatti 59 m2 alapterületű ingatlanukat 3 100 000 Ft vételár ellenében. 1993. szeptember 14-én ugyanezen eladók megvásárolták a T. C. u. 4. szám alatti lakást, melynek értékét az illetékhivatal 1 300 000 Ft-ra módosította. 1993. november 9-én felperes 2 100 000 Ft-ért megvásárolta a B. P. u. 10/A B. épület 2/11. szám alatti öröklakást. Az illetékhivatal felperest 1 300 000 Ft forgalmi érték alapulvételével 27 000 Ft illeték megfizetésére kötelezte. Ezt az elsőfokú határozatot alperes helybenhagyta.
Az It. 1. §-ának és a 18. §-ának (1) bekezdése szerint az illeték tárgya a vagyonszerzés. A vagyonszerzés pedig a szó nyelvtani értelme szerint vagyongyarapodás, ezért az adott esetben azt kell vizsgálni, hogy a felperes vagyonában milyen szaporodás következett be. Az illetéktörvény 21. §-ának (1) bekezdése fő szabályként rögzíti, hogy lakástulajdonnak visszteher mellett való megszerzésének illetéke a forgalmi érték 2%-a. A (3) bekezdésében rögzíti, hogy a lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok forgalmi értékének különbözete, majd a (4) bekezdésében meghatározza a kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közti cseréje esetén figyelembe veendő illetékalapot, végül az (5) bekezdésében meghatározza az egy lakás eladásából vásárolt több lakás vétele és több lakás eladásából származó egy lakás vétele esetén figyelembe veendő illetékalapot.
Nem határozza meg a jogszabály azonban azt - a perbeli esetet -, amikor a fél egy lakás értékesítéséből két lakást vásárol. Tekintettel arra, hogy az It. 1. §-a és 18. §-a a szerzést teszi illetékkötelezetté, az illetékhivatalnak az értékesített ingatlan forgalmi értekét össze kell vetni a vásárolt ingatlanok forgalmi értékével és ennek alapján kell meghatározni vagy mellőzni az illetékfizetési kötelezettséget.
(Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Pf.20.120/1995. sz.)