adozona.hu
AVI 1995.6.85
AVI 1995.6.85
A költségvetési szervet a cégeljárásban is megilleti a személyes illetékmentesség [1990. évi XCIII. tv 5. § (1) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező 1993 áprilisában cégbizonyítvány kiadását kérte a V. Kereskedelmi Gazdasági Munkaközösség székhelyére, és képviselőjének lakcímére vonatkozóan. A kérelemben nyilatkozott arról, hogy az 1990. évi XCIII. tv (a továbbiakban: It.). 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében teljes személyes költségmentességben részesül, mert nem volt vállalkozási nyereségadó fizetésére kötelezett az 1992. évben folytatott gazdasági tevékenysége után. Bár az elsőfokú bíróság 1000 Ft illeték lerovásár...
AVI 1995.6.85 A költségvetési szervet a cégeljárásban is megilleti a személyes illetékmentesség [1990. évi XCIII. tv 5. § (1) bek. c) pont].
A kérelmező 1993 áprilisában cégbizonyítvány kiadását kérte a V. Kereskedelmi Gazdasági Munkaközösség székhelyére, és képviselőjének lakcímére vonatkozóan. A kérelemben nyilatkozott arról, hogy az 1990. évi XCIII. tv (a továbbiakban: It.). 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében teljes személyes költségmentességben részesül, mert nem volt vállalkozási nyereségadó fizetésére kötelezett az 1992. évben folytatott gazdasági tevékenysége után. Bár az elsőfokú bíróság 1000 Ft illeték lerovására felhívta, a felhívásnak nem tett eleget. Álláspontja szerint a cégeljárás esetén is érvényes az It. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja.Az elsőfokú bíróság 1993. július 5-én kelt végzésében a cégbizonyítvány kiállítására irányuló kérelmet elutasította. A végzés indokolásában arra hivatkozott, hogy az It. 47. §-ának (1)-(5) bekezdéseiből következően a cégeljárásban személyes illetékmentesség jogintézménye nem érvényesülhet, a cégbizonyítvány kiállításáért 1000 Ft illetéket kell fizetni.
A kérelmező a végzés hatályon kívül helyezését kérte fellebbezésében. Előadta, hogy költségvetési szerv és mivel megtette az It. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint megkívánt nyilatkozatot, személyes illetékmentességben kell részesíteni. Személyes illetékmentessége alapján pedig az It. 4. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint illeték fizetésére nem kötelezhető. Álláspontja szerint a törvény kizáró rendelkezésének hiányában a teljes személyes illetékmentesség a cégeljárásban is megilleti.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a megyei bíróságot arra utasította, hogy a kérelmezőnek a cégbizonyítványt adja ki. Megállapította, hogy a fellebbezésen lerótt 200 Ft illeték a kérelmezőnek visszajár. Az indokolás rámutat, hogy az It. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a költségvetési szervet teljes személyes illetékmentesség illeti meg abban az esetben, ha az eljárást megelőző naptári évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme nem esett vállalkozási nyereség alá. E feltétel meglétéről a költségvetési szerv nyilatkozni köteles az eljárás megindításakor. Az It. 4. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy személyes illetékmentesség esetén a mentes féltől az illetéket megkövetelni nem lehet. Ezt a szabályt az elsőfokú bíróság végzésének meghozatalakor az It. 57. §-ának (1) bekezdése is megerősítette.
A Pp. 84. §-ának (1) bekezdése szerint költségmentesség illeti meg azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget nem tudja fedezni. A költségmentesség kedvezménye magában foglalja az illetékmentességet is. A költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról rendelkező 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a Pp.</a>-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit cégeljárásban nem lehet alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy a Pp. 84. §-ának (1) bekezdésében írt személyes költségmentesség, ezen belül az illetékmentesség kedvezményében cégeljárás során senki nem részesíthető [az illetékfeljegyzési jog érvényesülését a cégeljárásban az It. 63. §-a (4) bekezdésének b) pontja zárja ki].
A költségvetési szerveket azonban nem a Pp. 84. §-a és nem a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet alapján, tehát nem személyes költségmentesség alapján, hanem az It. 5. §-ában foglaltak szerint illeti meg az illetékmentesség. A költségvetési szerv jár el (természetesen bejegyzési eljárásban a költségvetési szerv, mint valamely cég alapítója nem hivatkozhat személyes illetékmentességre). Jelen esetben a kérelmező, mint költségvetési szerv járt el akkor, amikor egy bejegyzett cég ügyében cégbizonyítvány kiadását kérte. Mivel a nyilatkozat megadásával teljesítette a személyes illetékmentesség feltételét, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem részesítette személyes illetékmentességben az It. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján.
(Legfelsőbb Bíróság Cgf.II.33.158/1993. sz.)