adozona.hu
AVI 1995.6.78
AVI 1995.6.78
Az érvénytelen szerződés alapján igénybe vett támogatást vissza kell fizetni. A tényállás felderítése kapcsán vizsgálni kell a felek tényleges szerződési akaratát [1990. évi XCI. tv 1. § (7) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - amelyben a színlelt adásvételi szerződések alapján 1990-ben jogosulatlanul igénybe vett juhtartási állami támogatás visszafizetésére kötelező közigazgatási határozat megváltoztatását kérte - elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolása szerint a felperes és magánszemélyek között 1990. január 17-e és február 28-a között kötött adásvételi szerződések - melyekben a felperes vevőként szerepel, és melyekre hivatkozással az állami támogatás...
AVI 1995.6.78 Az érvénytelen szerződés alapján igénybe vett támogatást vissza kell fizetni. A tényállás felderítése kapcsán vizsgálni kell a felek tényleges szerződési akaratát [1990. évi XCI. tv 1. § (7) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - amelyben a színlelt adásvételi szerződések alapján 1990-ben jogosulatlanul igénybe vett juhtartási állami támogatás visszafizetésére kötelező közigazgatási határozat megváltoztatását kérte - elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolása szerint a felperes és magánszemélyek között 1990. január 17-e és február 28-a között kötött adásvételi szerződések - melyekben a felperes vevőként szerepel, és melyekre hivatkozással az állami támogatást felvette - ténylegesen a szerződés tartalmának megvalósítása nélkül szűntek meg, ugyanis a felperes egyik esetben sem fizette ki a juhok vételárát. Az a körülmény, hogy erre tekintettel a felek a Ptk. 319. §-a alapján közös akaratnyilvánítással a szerződés felbontását újabb adásvételi szerződésnek nevezték, nem változtat azon valós tartalmán, mely az eredeti adásvételi szerződésnek a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal való megszűnését eredményezte. A felperes mint az adójogviszony alanya olyan jogügyletre, amely gazdasági rendeltetését nem töltötte be, gazdasági előny szerzése érdekében jogot nem alapíthat, nevezetesen jogszerűen a költségvetési támogatást nem vehette igénybe, ezért annak visszafizetésére kötelező közigazgatási határozat megalapozott és törvényes.A felperes fellebbezését követően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a felperes és a magánszemélyek között a felperes teljesítésének elmaradása miatt kötött második adásvételi szerződéseket a Ptk. 300. §-ának (1) bekezdésére alapított elállási jog gyakorlásaként minősítette.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és kereseti kérelme szerinti döntést kért. Álláspontja szerint jogszabályt sértet mind az első- mint a másodfokú bíróság amikor ítéletével a felek egyértelmű szerződéses nyilatkozatát a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával, annak tényleges elnevezése ellenére a felek akaratától eltérő módon értelmezte. A szerződési nyilatkozat értelmezésére a felperes álláspontja szerint kizárólag akkor van lehetőség, ha a nyilatkozat nem egyértelmű, hanem ellentmondásos, homályos, nem szakszerű, ezért vitás, hogy mit akart a nyilatkozó kifejezni.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Az indokolás szerint a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint valójában a bizonyítékok mérlegelését támadta arra hivatkozva, hogy a bíróságok a felperes teljesítésének elmaradása okából kötött második adásvételi szerződést helytelenül minősítették, az egyértelmű - és a felperes és a vele szerződő magánszemélyek között nem vitás - szerződési nyilatkozatokat a Ptk. 207. §-ának téves alkalmazásával.
A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli a meggyőződése szerint bírálja el.
A felülvizsgálati eljárás keretében a bizonyítékok mérlegelése általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére sem. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás keretében azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. Az adott ügyben a helyes tényállás megállapításához a feltárt bizonyítékok egybevetett és összességükben történt értékelése helytállóan történt. Az elsőfokú bíróság az adásvételi szerződések tartalmára tekintettel helyesen állapította meg, hogy a felek közös akaratával - a felperes nemteljesítésére tekintettel - kötött újabb adásvételi szerződés lényegében a teljesítés elmaradása miatti - a szerződés megkötésére visszamenőleges hatályú felbontása az első adásvételi szerződésnek. Téves a másodfokú bíróságnak az érdemi döntésre ki nem ható álláspontja, hogy a második adásvételi szerződés esetében a felperessel szerződő személyek elállási jogukat gyakorolták [Ptk. 300. § (1) bekezdés] és helytálló az elsőfokú bíróságnak az a jogi minősítése, amely a felek közös megegyezésére tekintettel ezt az újabb szerződést a Ptk. 319. §-a alapján az első szerződést felbontó szerződésnek tekintette.
A szerződések megkötésének körülményeit és azok tartalmát a jogerős ítélet megfelelően értékelte, és a felülvizsgálati kérelemben írtakkal ellentétben indokoltan került sor a szerződési nyilatkozat mögötti valós tartalom vizsgálatára.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.25.235/1994. sz.)