adozona.hu
AVI 1995.4.48
AVI 1995.4.48
Az adózónak társaságiadó-előleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie (1990. évi XCI. tv 2. sz. mell.).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóügyi főosztály adóeljárási osztálya jogerős határozatával a felperest 19 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
A felperesnek ugyanis 1992-es adóévre 104 000 Ft társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett, viszont 1992. december 20-ig 9000 Ft társaságiadó-előleget fizetett meg.
A mulasztási bírság kiszabására az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény Art. 74. §-ának (5) bekezdése alapján került sor.
A felperes az alperes jog...
A felperesnek ugyanis 1992-es adóévre 104 000 Ft társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett, viszont 1992. december 20-ig 9000 Ft társaságiadó-előleget fizetett meg.
A mulasztási bírság kiszabására az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény Art. 74. §-ának (5) bekezdése alapján került sor.
A felperes az alperes jogerős határozata ellen törvényes határidőn belül keresettel élt. Keresetlevelében a felperes arra hivatkozott, hogy 19 000 Ft mulasztási bírságot azért róttak ki a terhére, mert a közigazgatási határozat szerint az 1992. évben fizetendő társasági adó nem került 90%-ban kiegészítésre.
A felperes álláspontja szerint mulasztást nem követett el. mivel az elutasító határozat indokolása szerint az adózónak az 1990. évi XCI. törvény Art. 2. számú mellékletének I/3/A/b pontja szerint 1992. december 20-ig az adóhatóság előírása alapján fizetett adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. Tehát ez az indokolás szerint is csak a várható adó kiegészítését írja elő a rendelet.
A felperes keresetlevelében arra hivatkozott, hogy a társaság 1992. június 1-jén alakult. Az elérhető lehetőségek teljesen ismeretlenek voltak a számára, ennek megfelelően 1992. évben a várható adókötelezettségét 12 000 Ft-ban állapította meg. Az adóhatóság az 1992. július 29-i fizetési meghagyásában a bejelentésnek megfelelően vetette ki a 12 000 Ft éves adó figyelembevételével negyedévente az I-III. negyedév vonatkozásában a 3000 Ft adóelőleget.
A felperes keresetlevelében ismételten hivatkozott arra. hogy a bírság alapját nem képezheti olyan tényleges eredmény, amely csak az előírt december 20-i határidőt követően 4-5 hónap múlva, a mérlegkészítés időpontjában válik ismertté.
Az alperes írásbeli nyilatkozatában és a szóbeli meghallgatás során egyaránt kérte a kereseti kérelem elutasítását, hivatkozással arra. hogy az általa hozott közigazgatási határozat a vonatkozó jogszabályhelyeknek megfelel.
Az alperes hivatkozott arra, hogy a felperes téves feltevésben van az 1992. adóévben hatályos 1990. évi XCI. törvény Art. 74. §-ának (5) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban, ugyanis itt a várható adatok alapján fizetendő adóelőleget a fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre kell teljesíteni, tehát a fizetendő adó kitétel jelen jogszabályhelyen már a tényleges fizetési kötelezettséget jelenti. A fizetési kötelezettség viszont azért 90%-os, mert a jogalkotó adott egy 10%-os eltérési lehetőséget az adózó számára, éppen azért, hogy kiküszöbölje a december 20-a és a december 31-i zárás közötti időszakra eső váratlanul felmerülő, és az eredményre kiható körülményeket.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az 1990. évi XCI. törvényhez kapcsolódó 2. számú melléklet I/3/A/b pontja szerint az adózónak a társaságiadó-előleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig kell kiegészítenie. Az Art. 74. §-ának (5) bekezdése szerint ha az adózó - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - az előző időszak adatai, illetve bejelentett várható adatok alapján fizetendő adóelőleget az e törvény II. számú mellékletében előírt esedékességig, jelen esetben december 20-ig nem egészítette ki a fizetendő adó 10%-ának megfelelő összegre, a befizetett adóelőleg és az adó különbözete után 20%-os mulasztási bírságot fizet.
A bíróság álláspontja szerint, ha a két idézett jogszabályhelyet együttesen vizsgáljuk és magyarázzuk, akkor megállapítható, hogy adózónak december 20-ig a fizetendő, vagyis a tényleges adófizetési kötelezettség 90%-ának megfelelő összegre kell kiegészítenie a befizetett adóelőlegek összegét ahhoz, hogy mulasztási bírság kiszabására ne kerüljön sor. Az adózónak december 20-ig a jogszabályhelyek értelmében meg kell állapítania a várható éves fizetendő társasági adó összegét, és az adóelőlegeket erre az összegre kell december 20-ig kiegészítenie. A "várható" szó a várható tényleges fizetési kötelezettségként értendő. Mivel értelemszerűen ez számszakilag még eltéréseket eredményezhet, a tényleges adófizetési kötelezettséghez viszonyítva, ezért mondja ki az Art., hogy a tűréshatár 10%-os, tehát amennyiben az adózót a tényleges fizetési kötelezettségét 90%-os mértékig teljesítette, ekkor mulasztási bírság kiszabásának helye nincs.
A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata mind jogalap, mind összegszerűség tekintetében megalapozott, törvényes, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította.
(Kecskeméti Városi Bíróság 4.P.22.189/1994. sz.)