adozona.hu
AVI 1995.3.28
AVI 1995.3.28
Csak a törvényben meghatározott adatokat tartalmazó nyugta minősül szabályszerűen kiállított nyugtának [1992. évi LXXIV. tv 13. § (1) bek. 20. pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatósága nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte a felperesi betéti társaság M. R. u. 73. sz. alatti élelmiszer- és háztartási boltjában. A kiszolgálást végző alkalmazott a próbavásárlás során 1994. január 27. napján az ellenőrök részére gépi nyugtát adott, amelyről a felperesi betéti társaság címe hiányzott. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, melyre a felperes írásban észrevételt tett.
Az elsőfokú adóhatóság a felperest 25 000 Ft mulasztási bírság megfizetés...
AVI 1995.3.28 Csak a törvényben meghatározott adatokat tartalmazó nyugta minősül szabályszerűen kiállított nyugtának [1992. évi LXXIV. tv 13. § (1) bek. 20. pont].
Az APEH megyei igazgatósága nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte a felperesi betéti társaság M. R. u. 73. sz. alatti élelmiszer- és háztartási boltjában. A kiszolgálást végző alkalmazott a próbavásárlás során 1994. január 27. napján az ellenőrök részére gépi nyugtát adott, amelyről a felperesi betéti társaság címe hiányzott. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, melyre a felperes írásban észrevételt tett.Az elsőfokú adóhatóság a felperest 25 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte határozatával.
A határozat ellen a felperes cégvezetője fellebbezést nyújtott be alpereshez, aki 1994. március 18. napján kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta, a felperes fellebbezését elutasította.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz, melyben az alperesi közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az ellenőrzés során a felperesi alkalmazott nyugtaadási kötelezettségének eleget tett, amikor a fizetendő összeget a pénztárgépbe beütötte és a gépi nyugtát az ellenőrnek átadta. Ez a nyugta pedig a felperes adóigazgatási azonosítására alkalmas, vagyis megfelel a törvényben meghatározott követelményeknek. Az tény pedig, hogy a gépi nyugtáról a felperesi cím hiányzott, pusztán formai hiányosság.
Az alperes írásban csatolt ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, tekintettel arra, hogy az áfa-törvény kötelezően előírja a nyugta tartalmi követelményeit - melyek között az adózó címe is szerepel -, így pedig a felperes mulasztásával a nyugtaadási kötelezettségét nem teljesítette. Ezen magatartás pedig arányban áll a kiszabott mulasztási bírság összegével.
A bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás rámutat, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv 13. §-a (1) bekezdésének 20. pontja szerint nyugta az MSZ 16133-90. sz. szabvány szerinti nyugtatömb vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a nyugta sorszáma, a nyugta kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosító: a nyugta kibocsátásának kelte; a fizetendő összeg.
Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv 74. §-ának (12) bekezdése szerint, ha az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kiállítási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát nem a tényleges ellenértékről állítja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100 000 Ft-ig, a mulasztás ismétlődése esetén az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
A bíróság álláspontja szerint az áfa-törvény konkrétan meghatározza a nyugta tartalmi követelményeit, amely adatoknak minimálisan szerepelniük kell a bizonylaton ahhoz, hogy azt jogszerűen nyugtának lehessen minősíteni. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben a törvényben meghatározott adatok közül valamelyik az adott bizonylatról hiányzik, úgy azt a bizonylatot szabályszerűen kiállított nyugtának tekinteni nem lehet. Mindezek alapján pedig a törvényben meghatározott tartalmi követelményeknek meg nem felelő bizonylat kibocsátása a felperes által nyugtaadási kötelezettség elmulasztásának minősül.
Tekintettel arra, hogy a törvény 100 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé első alkalommal, így a bíróság a mulasztás súlyával arányban állónak tartotta az elsőfokú hatóság által kiszabott 25 000 Ft-os mulasztási bírság összegét is.
(Gyulai Városi Bíróság 9.P.20.957/1994. sz.)