adozona.hu
AVI 1995.2.19
AVI 1995.2.19
Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályt a bírósági eljárásban nem lehet alkalmazni [1989. évi XXXII. tv 43. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi társaság 1989-ben bevallásában nem szerepeltette és nem fizette be a különleges helyzetből természeti, termelési, kereskedelmi körülményből származó jövedelmek után az adót.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Igazgatóságának ellenőrzési osztálya a részvénytársaságnál adóellenőrzést végzett az 1989-től 1991. évig terjedő időszak vonatkozásában megbízólevéllel.
Az ellenőrzés megállapításait az 1993. január 26-án kelt jegyzőkönyv tartalmazza.
Az ellenőrzés eredményeként az el...
AVI 1995.2.19 Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályt a bírósági eljárásban nem lehet alkalmazni [1989. évi XXXII. tv 43. § (1) bek.].
A felperesi társaság 1989-ben bevallásában nem szerepeltette és nem fizette be a különleges helyzetből természeti, termelési, kereskedelmi körülményből származó jövedelmek után az adót.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Igazgatóságának ellenőrzési osztálya a részvénytársaságnál adóellenőrzést végzett az 1989-től 1991. évig terjedő időszak vonatkozásában megbízólevéllel.
Az ellenőrzés megállapításait az 1993. január 26-án kelt jegyzőkönyv tartalmazza.
Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság az 1993. március 5-én kelt határozatával a felperes terhére különböző adónemekben 302 640 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, míg 30 603 000 Ft kiutalásáról rendelkezett a felperes javára központi műszaki-fejlesztési hozzájárulás adónemben. Az adóhiánynak minősülő 421 221 000 Ft adókülönbözet után 210 613 000 Ft bírságot állapított meg a felperessel szemben, míg a késedelmi pótlék összegét 194 779 000 Ft-ban állapította meg és emellett 10 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki a felperes terhére.
A felperes a fenti határozat ellen 1993. április 9-én fellebbezést nyújtott be.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatósági főosztálya az 1993. július 30-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta, az 1989. évre megállapított adókülönbözetet 49 532 000 Ft-ra, az 1990. évre a felperes javára előírt adókülönbözetet 40 122 000 Ft-ra változtatta. A felperes terhére megállapított adókülönbözetek végösszegét 357 420 000 Ft-ban, az adózó javára mutatkozó adókülönbözetek végösszegét 85 960 000 Ft-ban állapította meg a megfizetendő adókülönbözetek végösszegének 302 564 000 Ft-ról történő 14 061 000 Ft-ra csökkentése mellett. Az adóhiányok összegét 14 061 000 Ft-ra, az adóbírság összegét 7 030 000 Ft-ra változtatta, míg a késedelmi pótlék összegét 9 019 000 Ft-ban állapította meg.
A felperes a jogerős, másodfokú határozat felülvizsgálata iránt 1993. november 1-jén keresetet nyújtott be. Hivatkozott az Alkotmánybíróság vonatkozó állásfoglalására, amelynek értelmében a különleges helyzet miatti befizetési kötelezettség címén szereplő kötelezettségek törlését kérte.
Az alperes a határozat törvényességére hivatkozással indítványozta a kereset elutasítását.
A bíróság az alperes határozatát megváltoztatta.
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény alapján lefolytatott eljárásban a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy törvényes-e az alperes másodfokú, jogerős, érdemi határozata a kereseti kérelemmel érintett körben.
Az Alkotmánybíróság 37/1992. (VI. 9.) AB számú határozata értelmében a különleges helyzetből természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelmek befizetésének rendjéről szóló 111/1988. (XII. 31.) MT számú rendelet alkotmányellenes.
A fenti alkotmánybírósági határozat a minisztertanácsi rendeletet 1992. december 31-i hatállyal semmisítette meg.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint azt a jogszabályt, vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét, amelyet az Alkotmánybíróság határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni.
A bíróság a bizonyítási eljárás során beszerezte az alperes nyilatkozatát, az adóhatósági iratokat.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható volt, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében 1993. december 31-e után az alperes által hivatkozott jogszabály nem alkalmazható.
Mindezek alapján a jogszabály szerint megállapított adóhiány törlését rendelte el a bíróság és változtatta meg az alperes határozatát a rendelkező rész szerint.
Utalt arra a bíróság, hogy a jelen alkotmánybírósági megsemmisítés analóg a 38/1992. (VI. 22.) alkotmánybírósági határozat bírósági gyakorlatban történő alkalmazásával. A különbség a hatálybalépés időpontjában volt, ugyanis az említett határozat a kihirdetését követően tiltotta meg a jogszabályok alkalmazását, a jelen határozat azonban 1993. december 31-i hatállyal. Az említett határozat alapján a bíróság sem alkalmazhatta a vonatkozó jogszabályokat és ebben az esetben a bíróság álláspontja és a bírósági gyakorlat értelmében 1993. december 31-e után a bíróság sem jogosult az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály alkalmazására.
(Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.P.62.337/1993. sz.)