AVI 1995.1.2

Az adóalany alkalmazottja is köteles a készpénzfizetési számla kibocsátására [1992. évi LXXIV. tv 43. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes B. Sz. út 34. sz. alatti telephelyén az alperes megyei igazgatósága a készpénzfizetési számlaadási kötelezettség ellenőrzését vizsgálta. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, amelyet a felperes felesége írt alá. A jegyzőkönyvi megállapítás alapján az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperest 10 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta.
A határozat indokolása szerint a helyszíni ellenőrzés során megállapításra került, hogy a felperes a revizorok kérésére nem tudott készpén...

AVI 1995.1.2 Az adóalany alkalmazottja is köteles a készpénzfizetési számla kibocsátására [1992. évi LXXIV. tv 43. § (1) bek.].
A felperes B. Sz. út 34. sz. alatti telephelyén az alperes megyei igazgatósága a készpénzfizetési számlaadási kötelezettség ellenőrzését vizsgálta. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, amelyet a felperes felesége írt alá. A jegyzőkönyvi megállapítás alapján az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperest 10 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta.
A határozat indokolása szerint a helyszíni ellenőrzés során megállapításra került, hogy a felperes a revizorok kérésére nem tudott készpénzfizetési számlát kibocsátani, s ezzel megsértette a jogszabályi rendelkezéseket. A mulasztási bírság összegének megállapításakor figyelembe vették, hogy az adóévben első alkalommal került sor ilyen bírság kiszabására.
A felperesi fellebbezés alapján az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes határozatának indokolása szerint a felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az ellenőrzés időpontjában nem tartózkodott otthon, a felesége pedig csupán segítő családtagként dolgozik a vállalkozásban. A felesége kérte, hogy a revizorok várják meg férje hazaérkezését, aki néhány percen belül rendelkezésükre áll, és a számlaadási kötelezettséget teljesíti.
Az ellenőrök azonban ezen kérésnek nem tettek eleget.
Az alperes határozatának indokolása szerint az a tény, hogy a családtag a készpénzfizetési számlatömb hollétéről nem rendelkezett információval, nem mentesíti a felperest a felelősség alól, illetve nem adhat felmentést a jogszabályi előírások teljesítéséről. A felperes felesége a jogszabályi rendelkezések szerint az üzletben alkalmazottnak minősült és a tevékenységével összefüggő mulasztásokért a felperes tartozik felelősséggel. A jegyzőkönyvben egyébként sem szerepel olyan kitétel, hogy a felperes visszaérkeztét követően eleget tett volna a számlaadási kötelezettségnek.
Az alperes a kiszabott bírság összegét kivételes méltánylást érdemlő körülmény hiányában a mulasztás súlyának arányában ítélte meg. és mérséklését nem tartotta indokoltnak.
Az alperes határozatát a felperes határidőben keresettel támadta. A kereset az alperes határozatának felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére irányult.
A felperes továbbra is arra hivatkozott, hogy a próbavásárlást végző revizorok készpénzes számlát kértek feleségétől. A felperes felesége azt mondta, hogy küld érte valakit és perceken belül hazaérkezik és a számlaadási kötelezettségnek eleget tesz.
Ezt a revizorok nem engedték meg és lényegében ők akadályozták meg, hogy a felperes számlát tudjon adni.
Az alperes érdemi nyilatkozatában határozati indokait fenntartva a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak.
Az indokolás szerint a perbeli jogvita lényegét a felperest sújtó mulasztási bírság kiszabásának jogszerűsége képezte. A bíróság a törvényességi felülvizsgálat során úgy foglalt állást, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő, az eljárt adóhatóságok mindenben helyesen alkalmazták a készpénzfizetési számla kibocsátására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és a kötelezettségek megsértése miatt helytállóan sújtották a felperest mulasztási bírsággal.
A felperes arra hivatkozással vitatta mulasztási bírság kiszabását, hogy az ellenőrzés időpontjában nem tartózkodott otthon. A felesége kérte a revizorokat, hogy várják meg amíg hazaér, és ezt követően a felperes teljesíti a számlaadásra vonatkozó kötelezettséget. A bíróság rámutatott arra. hogy a felperes feleségét az üzletben alkalmazottnak kell tekinteni az Art. 56. §-ának (4) bekezdése szerint, és a tevékenységéért a vállalkozó, tehát a felperes tartozik felelősséggel. A számlaadási kötelezettség teljesítését abban az esetben lehet megállapítani, amennyiben az adózó vagy alkalmazottja az ellenőrzést végző revizorok részére a számla tartalmi követelményeinek megfelelő bizonylatot ad át.
A készpénzfizetési számla kibocsátása, illetve annak kötelezettsége az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. 43. §-ának (1) bekezdésén alapul, amennyiben ilyen számla kibocsátását a vevő kéri. A perbeli adatok szerint kértek ilyen számlát az eljáró revizorok, ezt megerősíti a perben tett revizori tanúvallomás, illetőleg a felperes feleségének tanúvallomása is.
A felperes felesége arra nézve ellentétes nyilatkozatot tett a felperessel, hogy tudomása volt a számlatömb hollétéről. A perben úgy nyilatkozott, hogy azért nem adott készpénzfizetési számlát a revizorok kérésére, mivel a számla kibocsátása és az adóval kapcsolatos egyéb dolgok intézése a felperes feladatát képezte.
Ez a hivatkozás a felperes felelősségét nem menti, mivel a számlaadási kötelezettség teljesítése körében annak van jelentősége, hogy a készpénzfizetési számlát kibocsátották-e az eljáró revizorok kérésére, illetőleg ilyet a részükre átadtak-e.
Ez a felek által sem vitatottan nem történt meg. Így a készpénzfizetési számla adásának kötelezettségét a felperes megsértette. Az üzletben áruló felperesi alkalmazottnak - jelen esetben a felperes feleségének - kellett volna ilyen számlát kibocsátani, és arra hivatkozni nem lehet, hogy a felperes az ellenőrzés időpontjában nem tartózkodott otthon, mivel ez a körülmény a számlaadási kötelezettség alól nem mentesít.
A fentieket összegezve megállapítható, hogy a felperes telephelyén a vevőként eljáró revizorok kérésére nem bocsátottak ki megfelelő készpénzfizetés: számlát, s ezzel a felperes a jogszabályi rendelkezéseket megsértette.
A felperest helytállóan sújtotta az adóhatóság az Art. 74. §-ának (8) bekezdése szerint mulasztási bírsággal, és a mulasztási bírság összegszerűsége sem tekinthető jogszabálysértőnek.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Bíróság 4.Pf.21.4501/1994. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.