adozona.hu
AVI 1994.12.177
AVI 1994.12.177
Ha az eldöntendő jogkérdésben nincs kialakult gyakorlat, s az adóhiány összege magas, az adóhatósági határozat végrehajtása felfüggeszthető [Pp. 330. § (3) bek., 332. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatósága 1992. és 1993. január-augusztus hónapok vonatkozásában adóellenőrzést végzett a felperesnél. A vizsgálat eredményeként a felperes terhére 104 730 000 Ft-ot, javára 12 542 000 Ft adókülönbözetet és 104 696 000 Ft adóhiányt állapított meg. Az adóhiány után 52 348 000 Ft adóbírságot és 38 959 000 Ft késedelmi pótlékot, valamint 50 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki.
A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.
Az APEH hatósági főosztálya az elsőfokú hat...
A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.
Az APEH hatósági főosztálya az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes 1990. évtől Svédkeserűt importált külföldről, amelyet Itj. 53-29. sz. alatt nulla áfa-kulccsal értékesített. 1992 júliusától Svédkeserű koncentrátumot importált, amelyből szesz és víz hozzáadásával Magyarországon készített Svédkeserűt. A felperes az importált, illetve Magyarországon előállított Svédkeserűt értékesítette.
Az adóhatóság álláspontja szerint a felperes helytelenül minősítette a Svédkeserűt az Itj. 53-29. sz. alatti egyéb ga-lenuis készítménynek, mert nem rendelkezik a forgalomba hozatalhoz szükséges OGYI-engedéllyel. Az adóhatóság álláspontja szerint az OGYI-engedély hiányában a termék az Itj. 88-29-9. sz. alá tartozó egyéb különféle szeszesitalként forgalmazható.
A határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be. amelyben egyúttal az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérte.
Előadta, hogy véleménye szerint a másodfokú adóhatósági határozat megalapozatlan és jogszabálysértő.
A keresetlevél nem érinti az elsőfokú határozat 11. pontjában megállapított 100 000 Ft áfa-hiányt, az ahhoz kapcsolódó 50%-os mértékű bírságot, továbbá az 50 000 Ft összegű mulasztási bírságot.
Vitatta viszont a nagy összegű adóhiányt eredményező egyéb megállapításokat, hivatkozással arra, hogy a felperes által forgalmazott Svédkeserű, No-stress és Melissengeist termékek nem esnek a fogyasztási adókötelezettség alá. illetve nulla áfa-kulcs alá tartoznak. Ugyanakkor a megállapított adóhiány annak következménye, hogy az adóhatóság ezen termékeket fogyasztási adókötelezettség alá, illetőleg 25%-os áfa-fizetési kötelezettség alá eső termékcsoportba sorolta. Hivatkozott arra, hogy 1991-1992. években végzett adóellenőrzés során a besorolást az adóhatóság sem kifogásolta, illetve importált termékekről lévén szó fogyasztási adót, illetve áfa-t vámhatóság sem vetett ki.
Vitatta továbbá az adóhatóság által végzett termékbesorolás megalapozottságát. Véleménye szerint a felperes által alkalmazott besorolásnak nem feltétele az OGYI-engedély.
Az elsőfokú bíróság az alperes 1994. július 26-án kelt határozatának végrehajtását - az elsőfokú határozat 11. pontjában rögzített kétszeres költségelszámolás miatt megállapított 100 000 Ft-os áfa-hiány az ahhoz kapcsolódó 50 000 Ft adóbírság és a határozatban foglalt 50 000 Ft mulasztási bírság kivételével - felfüggesztette.
Az indokolás szerint megállapítható, hogy a felek a felperes által importált és forgalomba hozott termékek besorolása tekintetében képviselnek eltérő álláspontot. A besorolás helyességének megállapítása olyan jogalkalmazói feladat, amely körültekintő mérlegelést igényel.
Figyelemmel arra, hogy az eldöntendő jogkérdésben kialakult bírói joggyakorlat nincs, s a megállapított adóhiány összege kiemelkedően magas, ugyanakkor az adóhiány csaknem egésze ugyanazon a vitatott megállapításon nyugszik, a bíróság a Pp. 330. §-ának (3) bekezdése és a 332. íjának (3) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között a határozat végrehajtásának felfüggesztését látta indokoltnak elrendelni.
A végzés ellen az alperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.
Az indokolás szerint a végrehajtást felfüggesztő elsőfokú végzést az alperes támadta fellebbezéssel, kérve a végzés megváltoztatását, s a végrehajtás felfüggesztésének mellőzését. A fellebbezési érvelés szerint a felperesi kereseti álláspont nem megalapozott, ezért a végrehajtás felfüggesztése a költségvetési bevételek kiesését, és az alperes jelentős érdeksérelmét okozza. Az a körülmény, hogy az eldöntendő jogkérdésben nincs kialakult bírói gyakorlat, továbbá az adóhiány jelentős összege nem indokolja a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését. Utalt az alperes a Legfelsőbb Bíróság KK. 14. számú állásfoglalására, amely alapján - az alperesi interpretálás szerint - akkor indokolt a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése, ha a határozat megváltoztatása várható. A perbeli esetben azonban - fejtette ki a fellebbezés - a bírói gyakorlat hiánya miatt a megváltoztatás várható voltáról nem lehet szó.
A felperesnek az alperesi fellebbezésre tett észrevétele az elsőfokú végzés helybenhagyására irányult. Az észrevétel rámutatott arra a tényre, hogy az esetlegesen jogszabálysértő, a bíróság által még felül nem vizsgált adóhatósági határozat végrehajtása a felperes adózó részére jóvátehetetlen károkozással, vállalkozása megszűnésével járna.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú végzés indokaival.
Az alperesi fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá:
A Legfelsőbb Bíróság KK. 14. számú kollégiumi állásfoglalása értelmében a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését különösen akkor rendelheti el. ha
a) a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért, illetőleg
b) ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő vagy egyéb jelentős körülmények indokolják, vagy
c) ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat.
[Ezzel szemben az alperes fellebbezésében az állásfoglalás indokolásának azon kitételét ("akkor indokolt a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése, ha annak megváltoztatása várható") idézi, amely az eljárási jogokban általánosan érvényesülő szabályozásra utal, ugyanakkor ezen idézetből elhagyja az érdekeivel ellentétben álló utolsó - "ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja" szövegű - fordulatot.]
A másodfokú bíróság megítélése szerint a Legfelsőbb Bíróság KK. 14. számú állásfoglalása II. idézett b) és c) pontjában, a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére okot adó feltételek egyértelműen fennállnak.
Helytálló az a felperesi észrevételben foglalt érvelés, miszerint a csaknem 200 000 000 Ft adóhiány, bírság és pótlék behajtása az adóhatósági határozat bírói felülvizsgálata előtt - feltételezve a határozat esetleges jogszerűtlen voltát - a felperes részére olyan érdeksérelmet jelenthet, amely nem áll arányban (tekintetbe véve, hogy a felperes természetes személy) az állami költségvetést az azonnali végrehajtás elmaradásából álló hátrányokkal.
Különös méltánylást érdemlő körülmény emellett, hogy a rendelkezésre álló periratokból kitűnik az a korábbi -1990., 1991. évekbeli - vámhivatali és adóhatósági gyakorlat, amely szerint a perbeli termékek értékesítése adómentes volt. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az érintett termékek besorolása - tekintettel többféle értelmezésre lehetőséget adó rendelkezésekre - jogalkalmazói jogértelmezés kérdése. Ugyancsak méltányolandó az a tény - amelyre a felperes keresetében utalt -, hogy a perbeli adóhiányt a korábbi adóellenőrzések során az alperes nem kifogásolta. Ahogy az elsőfokú bíróság végzésében úgyszintén utalt rá, az adóhiány kiemelkedően magas összege - s ebből eredően a felperessel szembeni végrehajtás súlyos következménye - ugyancsak további olyan körülmény, amely önmagában is alapot ad a határozat végrehajtásának helytálló felfüggesztésére.
(Zala Megyei Bíróság 3.Kpf.20.997/1994. sz.)