adozona.hu
AVI 1994.12.176
AVI 1994.12.176
A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, amely az illetékkiszabás szempontjából önálló és elválik a tulajdonjogtól [1990. évi XCIII. tv 15. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. K. u. 10-12. szám alatti lakásingatlan az I. r. felperes tulajdonát képezte a perben nem álló B. D.-né V. G. haszonélvezeti jogával terhelten. Az I. r. felperes a tulajdonjogát B. D.-né pedig a haszonélvezeti jogát az 1990. szeptember 30. napján kelt adásvételi szerződéssel értékesítette és az illetékhivatal az eladott ingatlan forgalmi értékét 1 320 000 Ft-ban állapította meg.
Az I. és II. felperesek az 1990. november 5-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a K. K. É. u. 4. szá...
AVI 1994.12.176 A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, amely az illetékkiszabás szempontjából önálló és elválik a tulajdonjogtól [1990. évi XCIII. tv 15. §].
A K. K. u. 10-12. szám alatti lakásingatlan az I. r. felperes tulajdonát képezte a perben nem álló B. D.-né V. G. haszonélvezeti jogával terhelten. Az I. r. felperes a tulajdonjogát B. D.-né pedig a haszonélvezeti jogát az 1990. szeptember 30. napján kelt adásvételi szerződéssel értékesítette és az illetékhivatal az eladott ingatlan forgalmi értékét 1 320 000 Ft-ban állapította meg.Az I. és II. felperesek az 1990. november 5-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a K. K. É. u. 4. szám alatti ingatlant 2 780 000 Ft vételárért és a tulajdonjog az I. r. felperes javára 9/10 részben, míg a II. r. felperes javára 1/10 részben került bejegyzésre.
Az illetékhivatal ezen ingatlan forgalmi értékét 3 144 000 Ft-ban, ezen belül a lakásét 2 760 000 Ft-ban, a garázsét pedig 384 000 Ft-ban állapította meg. és fizetési meghagyással a felpereseket 58 520 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperesek fellebbezése folytán az alperes határozatában a vásárolt ingatlan együttes forgalmi értékét 2 760 000 Ft-ra csökkentve - a garázs forgalmi értékének változatlanul hagyásával, a lakás forgalmi értékét 2 396 000 Ft-ra módosítták. Az I. r. felperes 9/10 illetőségének értékét 2 156 400 Ft-ban míg az eladott lakásingatlanul 320 000 Ft-os értékéből levonva a haszonélvezeti jog 528 000 Ft-os számított értékét az I. r. felperes tulajdonjogának értékét 792 000 Ft-ban határozta meg. Ekként a lakás vonatkozásában az illetékalapot 1 364 000 Ft-ban határozta meg. Az alperes a módosításra figyelemmel a felperesek által fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték összegét 47 488 Ft-ra csökkentette és elrendelte 11 032 Ft illeték törlését.
A felperesek keresetükben további 10 560 Ft összegű vagyonátruházási illeték törlését kérték, és az illetékalap számításánál az egy éven belüli eladott lakásingatlan forgalmi értékeként az egész ingatlan együttes forgalmi értékét kérték figyelembe venni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek helyt adva az alperes határozatát megváltoztatta annyiban, hogy további 10 560 Ft illeték törlését rendelte el, és felhívta az alperest, hogy a felperes részére 450 Ft fellebbezési illetéket térítsen vissza.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában ki rejtette, hogy az I. r. felperes által értékesített ingatlanon fennállott haszonélvezet tehernek tekintendő, és ezt a terhet az illetékkiszabás alapjának számításából figyelmen kívül kell hagyni.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a K. K. u. 10-12. alatti társasházi lakóház 407/1000 tulajdoni illetőségének értékesítésekor a haszonélvezeti jog eladója B. D.-né volt. Minthogy az illetéktörvény vonatkozásában a haszonélvezeti jog illeték alapjául szolgáló vagyoni értékű jog, melyet mind a fizetési kötelezettség oldaláról, mind pedig valamennyi illetékkedvezményt befolyásoló oldalról csak annak jogosultjáról - személyre szólóan - lehet figyelembe venni, s nincs lehetőség arra, hogy a haszonélvezőt illető haszonélvezeti jog értéke fejében számított 528 000 Ft forgalmiérték-hányadot beszámítsák az I. r. felperes újabb illetékkötelezettségének, mint illetékalapot csökkentő kedvezményt.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és felperesek keresetét elutasította. Az indokolás szerint helyesen utalt az elsőfokú bíróság a módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra, amely akként rendelkezik, hogy a lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző, vagy azt követően egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete.
Ugyanakkor téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy a haszonélvezeti jog a tulajdonosi oldalon fennálló olyan teher, amelyet az Itv. hivatkozott 21. §-a (5) bekezdésének alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni.
A haszonélvezeti jog ugyanis vagyoni értékű jog, amely önálló és elválik a tulajdonjogtól. Erre utal az Itv. 15. §-a, amely a haszonélvezet és a használat örökléséről, továbbá a haszonélvezet és a használat örökléséről, továbbá a haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt), vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerző terhelő illeték alapjának kiszámításáról rendelkezik.
Az Itv. 21. §-a (8) bekezdésének rendelkezése szerint lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetőleg az (5) bekezdésben említett adásvétel esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára, a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Ebből következik, hogy miután az eladott ingatlan haszonélvezője javára a későbbi tulajdonszerzéssel egyidejűleg a korábbival azonos jogot nem alapítottak, ezért a haszonélvezeti jog számított értékével nem csökkenthető az illetékalap, valamint a visszterhes vagyonátruházási illeték összege sem.
A fenti jogszabályi rendelkezések egybevetéséből következik, hogy a haszonélvezőt is megilleti az illetéktörvényben biztosított kedvezmény, ha a haszonélvezeti jog ellenértékéből ingatlantulajdont vásárolt. Helytállóan utal a fellebbezés arra, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott számítási móddal megvonta a haszonélvező lehetőségét egy esetleges egy éven belüli lakásszerzés, vagy ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog illetékkedvezményének igénybevételétől.
Az adott cselben megállapítható, hogy az alperes határozatában jogszabálysértés nélkül határozta meg az I. r. felperes által eladott és megvásárolt lakásingatlanok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözetét és ez alapján a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték összegét.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf21.073/1992. sz.)