AVI 1994.11.163

A megélhetés veszélyeztetettségének vizsgálatakor figyelembe kell venni az adózatlan jövedelem nagyságát, az adóhiány keletkezésének körülményeit és a realizált jövedelmet (1990. évi XCI. tv 82. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperesnél a megyei adófelügyelőség 1984-1986. évekre vonatkozóan 1988-ban ellenőrzést tartott, melynek során 444 997 Ft összegű adóhiány került megállapításra. A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezést adott be, melynek elbírálása során a másodfokú szerv az adóhiányból 39 802 Ft-ot törölt. Ezáltal az adókötelezettség 405 195 Ft-ra módosult, melyből a felperes 1989. december 29-i befizetéssel 244 997 Ft-ot rendezett.
Az adófelügyelőség 1991. december 5-én kelt fizetési felszólít...

AVI 1994.11.163 A megélhetés veszélyeztetettségének vizsgálatakor figyelembe kell venni az adózatlan jövedelem nagyságát, az adóhiány keletkezésének körülményeit és a realizált jövedelmet (1990. évi XCI. tv 82. §).
A felperesnél a megyei adófelügyelőség 1984-1986. évekre vonatkozóan 1988-ban ellenőrzést tartott, melynek során 444 997 Ft összegű adóhiány került megállapításra. A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezést adott be, melynek elbírálása során a másodfokú szerv az adóhiányból 39 802 Ft-ot törölt. Ezáltal az adókötelezettség 405 195 Ft-ra módosult, melyből a felperes 1989. december 29-i befizetéssel 244 997 Ft-ot rendezett.
Az adófelügyelőség 1991. december 5-én kelt fizetési felszólításban értesítette a felperest, hogy egyéb kötelezettség címén 179 141 Ft. késedelmi pótlék címén pedig 59 114 Ft tartozása áll fenn.
A felperes ezen összegekre vonatkozóan méltányossági kérelmet nyújtott be, melyben ezek elengedését kérte. A kérelemnek az elsőfokon eljáró szerv részben helyt adott, és a késedelmi pótlék címén fennálló 59 115 Ft összegű tartozást elengedte.
Így a felperes tartozása 160 198 Ft-ra csökkent. (18 493 Ft kötelezettség, mint technikai tévedés hivatalból került törlésre.)
A kérelem részbeni elutasítását azzal indokolta az adóhatóság, hogy az adózás rendjéről szóló 1991. évi LXXV. törvénnyel módosított 1990. évi LXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCI. törvény (Art.) 92. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltétel fennállását, miszerint a magányszemélyt terhelő adótartozás akkor engedhető el, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Ezt azonban a szociális körülmények helyszíni feltárását végző polgármesteri hivatal által készített környezettanulmány nem támasztotta alá.
A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be. A másodfokú szerv sem talált a felperes esetében olyan körülményeket, melyekből a megélhetés súlyos veszélyeztetése, mint törvényi feltétel megállapítható lett volna. Ezért az alperes az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetében kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát.
Előadta, hogy álláspontja szerint nem kellő körültekintéssel tárta fel a körülményeit az adóhatóság, és éppen ezért nem volt megalapozott a döntése.
A felperes álláspontja szerint a polgármesteri hivatal által készített környezettanulmányban feltüntetett ingóságok rendkívül eltúlzott mértékben kerültek figyelembevételre a döntésnél, ugyanakkor a felperes által hivatkozott nagyon lényeges körülmények figyelmen kívül maradtak.
Előadta a felperes, hogy évek óta rendkívül súlyos betegséggel küszködik, amely lényegében gyógyíthatatlan, évente több hónapig kórházi ápolást igényel és rendkívül költséges a gyógykezelése. Ezen túlmenően előadta azt is, hogy éppen a betegségből kifolyólag rendkívüli nehézséget okozna számára, sőt tulajdonképpen lehetetlen is bármilyen munkaviszonyban való elhelyezkedés annak ellenére, hogy kereskedelmi eladó a szakképzettsége, amely azonban messze nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Tulajdonképpen a társaság negatív mérleggel zárt, tehát veszteséges.
Hátrányára értékelte az adóhatóság a felperesnek a társaság alapítását, nem úgy tekintette azt, hogy a felperes kísérletet tett arra, hogy saját erejéből fenntartsa önmagát és a családját. Az alperes tehát a döntése meghozatalakor bizonyos körülményeket egyáltalán nem vett figyelembe, másokat pedig nem a súlyuknak megfelelően értékelte, ezért helytelen következtetéseket vont le a tényállásból.
Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását, kifejtette, hogy a méltányossági kérelem elbírálásához szükséges tényállást az alperes feltárta, tehát a szükséges eljárási kötelezettségének eleget tett, a rendelkezésre álló adatok és a polgármesteri hivatal környezettanulmánya alapján úgy ítélete meg, hogy nem forog fenn a felperes és a hozzátartozói részéről a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége.
Az elsőfokú bíróság az adóhatározatokat hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el.
A bíróság a jogvita eldöntésénél az adózás rendjéről szóló - többször módosított - 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-ának (6) bekezdése, valamint 82. §-ának (19) bekezdése, és a 83. §-a alapján bírálta el és megállapította, hogy a felperes keresete megalapozott.
Az 1991. évi XXVI. tv, annak indokolása és a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó iránymutatása szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat esetében is helye van bírósági felülvizsgálatnak. Ebben a körben a bíróság törvényességi ellenőrzést végez, a határozat megalapozottságát megfelelő indokolást, illetőleg a mérlegelési szempontok betartását ellenőrzi.
A bíróság a perben két tárgyalást tartott, melynek során részletesen feltárta a felperes személyi, családi, jövedelmi viszonyait, és az úgy megállapított tényállás alapján arra a megállapításra jutott, hogy a határozatot hozó alperes közel sem volt minden információ birtokában ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhatott volna.
A per során olyan kérdések is felmerültek, illetőleg olyan tények is rögzítésre kerültek, amelyekről az alperesnek az eljárás során nem is volt tudomása.
Pl.: hivatkozott a közigazgatási eljárásban a felperes betegségére. Ennek mibenlétére vonatkozóan azonban az alperes semmiféle igazolást nem kért a felperestől, de a betegség jellegére vonatkozóan még nyilatkozatot sem kért.
A peres eljárás során derült arra fény, hogy a felperes egy rendkívül súlyos bőrbetegségben szenved, amelynek tünetei legfeljebb enyhíthetők, de a betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, kezelése rendkívül idő-és költségigényes. Ezen betegség egyben gátolja is a felperest abban hogy kereső tevékenységet folytasson, legalábbis munkaviszonyt létesítsen, hiszen a felperes a kötelező alkalmassági vizsgálatnak nem felel meg.
Éppen ezen körülmény miatt próbált a felperes magánvállalkozásba kezdeni, ami azonban beigazolódott, hogy nem nyereséges.
A bíróság álláspontja szerint az adó mérséklésével kapcsolatban kiindulási alapot az alapeljárásban feltárt és adózatlan jövedelem nagysága az adóhiány keletkezésének körülményei, illetőleg a tényleges realizált jövedelem kell hogy képezze. Ez azt jelenti, hogy a mérlegelési szempont vizsgálatakor is elsősorban arra a tényre kell figyelemmel lenni, hogy a kérelmező milyen nagyságú adózatlan jövedelemre tett szert, ezen jövedelmét milyen módon használta fel, illetőleg hogy ezen jövedelmet is figyelembe véve mennyire állapítható meg a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége.
Minden esetben figyelembe kell venni a megélhetés veszélyeztetettsége megállapításában az előírt és nem adózott jövedelmet is, annak felhasználását és vagyongyarapodást előidéző jellegét.
A méltányossági kérelem elbírálásakor fennálló jövedelmi és vagyoni viszonyoknak is jelentősége lehet akkor, ha kérelmezőnél a korábban elért jövedelem valamely méltányolható okból már nem vehető figyelembe.
Konkrét perbeni esetben annyi új körülmény került feltárásra, illetve került új szempontból megvilágításra a peres eljárás során, és ezen körülményeknek egy része már a kérelem elbírálásakor is fennállt, hogy a bíróság a közigazgatási határozat alapját képező tényállást nem látta kielégítően feltártnak, az annak alapján hozott döntést nem tartotta megalapozottnak és ezáltal törvényességi jogkörében eljárva szükségesnek ítélte az új eljárás lefolytatását.
Ennek keretében az adóhatóságnak lehetősége van újból mérlegelni a kérelmet és eldönteni, hogy változatlanul elégségesnek tartják-e már eddig gyakorolt méltányosság mértekét, vagy attól eltérnek.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás szerint a bírói gyakorlat kialakult abban a tekintetben, hogy a határozat felülvizsgálatának helye van abban az esetben is, ha a jogszabály méltányossági döntésre jogosítja fel az adóhatóságot, ilyen esetekre tartalmazza a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1993. évi 4. számában 113. szám alatt közzétett jogeset, hogy a bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a hatóság eleget tett-e a jogszabályban írt kötelezettségének.
Azt kellett tehát vizsgálnia a bíróságnak, hogy a felülvizsgálni kért határozat tartalmazza-e a mérlegelési szempontokat, ezek megfelelő indokolását, mennyiben megalapozott és törvényes. Másképpen a bíróság a mérlegelési jogkörében hozott határozat felülvizsgálata körében a mérlegelés jogszerű gyakorlását ellenőrzi, amely jelen esetben a méltányosság jogintézményéhez kapcsolódik.
Az Art. 82. §-a (1) bekezdésének alkalmazása körében osztja a megyei bíróság azt a jogi álláspontot, hogy a megélhetés veszélyeztetettségének vizsgálata során figyelembe kell venni az alapeljárásban feltárt adózatlan jövedelem nagyságát, az adóhiány keletkezésének körülményeit, a ténylegesen realizált jövedelmet. A mérlegelési szempontok vizsgálatakor tehát arra kell figyelemmel lenni, hogy az adózó adózatlan jövedelme milyen nagyságú, ezt milyen módon használta fel, s minderre figyelemmel mennyiben állapítható meg a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége. A korábbi jövedelmet és a kérelem előterjesztése idején fennálló jövedelmi viszonyokat együttesen kell értékelni.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően arra a meggyőződésre jutott jelen perben, hogy a közigazgatási szerv döntését megelőzően szükséges mértében feltárta a mérlegelés körében vonható körülményeket, feltárta azokat az adatokat, amelyek értékelésével a méltányossági kérelemről dönteni kellett, ezért határozata jogszerű.
A beszerzett környezettanulmány megfelelő adatokat tartalmaz a felperes anyagi, jövedelmi helyzetére. Megállapította azt is, hogy a kérelem előterjesztése idején ügyvezető igazgató volt, s helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a felperes vállalkozásának 1993 évben bekövetkezett sikertelensége kívül esik a vizsgálódás körén.
A felperes tartozásának összegszerűsége, a tartozás keletkezésének évében rendelkezésre álló anyagi javak és a már leírt körülmények ismeretében nem állapítható meg a család megélhetésének súlyos veszélyeztetettsége.
(Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Pf.20.598/1993. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.