adozona.hu
AVI 1994.10.151
AVI 1994.10.151
Betéti társaság esetében a magánszemélyekre irányadó bírságolási szabály nem alkalmazható annak ellenére, hogy a betéti társaság beltagja a társaság tartozásaiért felelősséggel tartozik [1990. évi XCI. tv 74. § (8) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési hivatal megyei igazgatósága a felperesnél a nyugatadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte, 1993. szeptember 1. napján. A felperes ezen a napon bálásruha-kereskedelmet folytatott az általános iskola helyiségében. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv is készült. A jegyzőkönyvi megállapítás alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága határozatában a felperest 35 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta. A határozat indokolása szerint a fe...
AVI 1994.10.151 Betéti társaság esetében a magánszemélyekre irányadó bírságolási szabály nem alkalmazható annak ellenére, hogy a betéti társaság beltagja a társaság tartozásaiért felelősséggel tartozik [1990. évi XCI. tv 74. § (8) bek.].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési hivatal megyei igazgatósága a felperesnél a nyugatadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte, 1993. szeptember 1. napján. A felperes ezen a napon bálásruha-kereskedelmet folytatott az általános iskola helyiségében. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv is készült. A jegyzőkönyvi megállapítás alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága határozatában a felperest 35 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta. A határozat indokolása szerint a felperes a nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget, ezt a körülményt a helyszíni jegyzőkönyv is tartalmazza. A nyugtaadás elmulasztásával a felperes jogszabályi kötelezettséget sértett meg, amelyre tekintettel az elsőfokú hatóság a felperest mulasztási bírsággal sújtotta. A mulasztási bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette az elsőfokú hatóság azt a körülményt, hogy a felperes az adóévben ilyen tárgyban először mulasztott.A határozat ellen a felperes jelentett be fellebbezést, vitatva a mulasztási bírság összegét.
A fellebbezés alapján az alperes másodfokú határozatot hozott, az elsőfokú határozatot helybenhagyva.
Az alperes határozatának indokolása szerint a próbavásárlás során a felperes képviselője nyugtát annak ellenére sem állított ki, hogy a felperest az értékesítésre nyugtaadási kötelezettség terheli. Az értékesítésnek és a nyugta kibocsátásának egy időben kell történnie, és a nyugtát az ellenérték megfizetésének időpontjában a vevő részére át kell adni.
A bírság összegszerűsége vonatkozásában az alperes arra utalt, hogy a bírság felső határa 150 000 Ft, és a felperesre kiszabott 35 000 Ft bírság nem jogszabálysértő, ugyanakkor az a körülmény, hogy a felperes a nyugtaadási kötelezettségnek rendszeresen eleget tesz, kivételes méltánylást érdemlő körülményként nem értékelhető.
Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta. A kereset az alperes határozatának felülvizsgálatára és a mulasztási bírság összegének csökkentésére irányult.
A felperes arra hivatkozott, hogy a mulasztási bírság összegét 8000 Ft-ra kéri csökkenteni, ugyanis ez az összeg a társaság működőképességét nem befolyásolja, valamint a felperes a korábbi ellenőrzési jegyzőkönyv szerint nyugtaadási kötelezettségének korábban is eleget tett.
Az alperes érdemi nyilatkozatában határozati indokait fenntartva a kereset elutasítását kérte.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
A bíróság a törvényességi felülvizsgálatot követően úgy foglalt állást, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő. A bíróság kiemelte azt, hogy a felperest az értékesítési tevékenysége alapján az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. tv 70. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint nyugtaadási kötelezettség terheli.
A felperes ennek abban az esetben tesz eleget, amennyiben a vevők részére a nyugta tartalmi követelményeinek is megfelelő bizonylatot ad át, egyidejűleg az ellenérték megfizetésével, illetőleg annak bevételezésével. Az ellenőrzés során a nyugtaadási kötelezettséget akkor lehet teljesítettnek tekinteni, amennyiben a próbavásárlást végző adóhatósági dolgozók részére átadnak ilyen bizonylatot. Ez a körülmény azonban a felperes esetében a próbavásárlás során nem volt megállapítható, s ezt az ellenőrzési jegyzőkönyv, illetőleg a tanúként meghallgatott adóhatósági dolgozók nyilatkozata is egyértelműen igazolta.
A felperes által hivatkozott kimentési okok: az, hogy a felperes még nem készítette elő a nyugtatömböt, vagy az adóhatósági dolgozók aznap első vásárlók voltak, semmiképpen nem fogadhatók el, mivel a jogszabályban rögzített kötelezettségnek minden eladás esetében eleget kell tenni.
A bíróság a kiszabott bírság összegszerűségét sem tartotta jogszabálysértőnek. A felperes jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, és vele szemben a mulasztási bírság összegszerűségre vonatkozóan az Art. 74. §-ának (8) bekezdése irányadó. A bíróság arra mutatott rá, hogy a felperes a törvény fenti rendelkezései szerint egyéb szervezetnek minősül és reá nézve a magánszemélyekre vonatkozó bírságolási szabály nem alkalmazható, annak ellenére, hogy a betéti társaság beltagja a társaság tartozásaiért a cégjogi szabályok szerint teljes felelősséggel tartozik.
Az eljáró adóhatóságok figyelembe vették azt a körülményt, hogy a felperes az adóévben először mulasztott, így a kiszabott bírság nem éri el a felső határ 33%-át, illetőleg annak lényegesen alatta is maradt. A bíróság kiemelte, hogy mulasztási bírság összegszerűsége vonatkozásában annak nincs jelentősége, hogy a felperesi gazdasági társaságnak mennyi az alaptőkéje, mivel ez a bírság mérséklésére a 74. § (9) bekezdése, illetőleg az Art. 73. §-ának (1) bekezdése szerint alapot nem adhat.
(Miskolci Városi Bíróság 34.P.28.313/1993. sz.)