adozona.hu
AVI 1994.9.139
AVI 1994.9.139
Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben nem bírálható el az adóalany által közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett kereset [Áe. 73. § (1) bek., Pp. 339. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az APEH megyei igazgatósága első ízben 1990-ben tartott adóellenőrzést az 1988-1989-es évekre vonatkozóan. Az adóhiányt megállapító határozatok ellen a felperes keresetet nyújtott be a Gyulai Városi Bírósághoz és a felperesi kereset alapján a Gyulai Városi Bíróság ítéletével a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokon eljárt szervet új eljárás lefolytatására utasította.
Az elsőfokú ítéletet a Békés Megyei Bíróság helybenhagyta.
A bírósági határozat a...
AVI 1994.9.139 Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben nem bírálható el az adóalany által közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett kereset [Áe. 73. § (1) bek., Pp. 339. § (1) bek.]
A felperesnél az APEH megyei igazgatósága első ízben 1990-ben tartott adóellenőrzést az 1988-1989-es évekre vonatkozóan. Az adóhiányt megállapító határozatok ellen a felperes keresetet nyújtott be a Gyulai Városi Bírósághoz és a felperesi kereset alapján a Gyulai Városi Bíróság ítéletével a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokon eljárt szervet új eljárás lefolytatására utasította.Az elsőfokú ítéletet a Békés Megyei Bíróság helybenhagyta.
A bírósági határozat alapján megismételt eljárás során az adóhatóság az adóellenőrzést 1988-tól 1991-ig terjedő évekre vonatkozóan végezte el és az APEH megyei igazgatósága határozatával a felperes terhére 43 000 Ft általános forgalmiadó-különbözetet, javára pedig 7000 Ft adókülönbözetet állapított meg. Az így megállapítható adóhiány után 19 000 Ft bírságot és 18 767 Ft késedelmi pótlékot szabott ki.
Az ügyben a felperes fellebbezése folytán a másodfokon eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az adóhatóság határozatának törvénysértés miatti megváltoztatását kérte elsődlegesen, másodlagosan azonban a határozat megsemmisítése mellett a másodfokú hatóságnak új határozat hozatalára történő utasítását.
Módosított keresetében a megismételt eljárásban megállapított adóhiány összegét nem vitatta, azonban kártérítési követelését kívánta beszámítani. Kártérítési követelését a megelőző eljárással kapcsolatos adóhatósági kötelezettségszegésekre, az előző per elhúzódása miatti kárára vezette vissza.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta azt, hogy a megismételt eljárásban mindenben a Békés Megyei Bíróság ítéletében leírtaknak megfelelően járt el, ugyanakkor több tételt méltányosan vett figyelembe. Az alperes álláspontja szerint a felperes kártérítési követelése nem képezheti a jelen eljárás tárgyát.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás rámutatott, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló módosított 1957. évi IV. tv (a továbbiakban: Áe.) 62. §-a alapján az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az államigazgatási ügy érdemében hozott határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól.
Az Áe. 73. §-ának (1) bekezdése a Pp. 339. §-ának (1) bekezdésével is összhangban lehetővé teszi a bíróság számára, hogy az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezze és szükség esetén az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezhesse.
Az Áe. 73. §-ának (3) bekezdése alapján az államigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
A csatolt iratok alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes és az ügyben elsőfokon eljárt APEH megyei igazgatósága és a megismételt eljárásban mindenben az ügyben korábban hozott bírósági ítélet rendelkezéseinek megfelelően jártak el, határozatuk meghozatalakor figyelembe vették az ítéletek indokolásában kifejtetteket is.
A bíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy a keresettel érintett adóhatósági határozatok a jogszabályoknak megfelelőek voltak, így az alaptalan keresetet elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperesi fellebbezéssel kapcsolatban a megyei bíróság azt emelte ki, hogy az adóhiány összegszerűségével kapcsolatos alperesi kifogás jogos, mivel sem az elsőfokú, sem a másodfokú adóhatározat alapján nem lehet levezetni a megállapított 38 800 Ft összegű adóhiányt. Az Art. 32. §-ában írtak szerinti - egyes évekre vonatkozó - göngyölített levezetésnél ugyanis a másodfokú határozatban az 1991. évre megállapított 13 000 Ft adóhiány téves, mivel az az adókülönbözet összege a revízió megállapítása szerint a bevalláshoz képest, míg az adóhiány helyesen 50 400 Ft (21 000 Ft + 16 400 Ft + 13 000 Ft), ahogy ezt fellebbezési ellenkérelmében maga az alperes is elismerte.
Tekintettel arra, hogy a felperesre nézve hátrányosabb határozatot eredményezne egy esetleges hatályon kívül helyezés, a megyei bíróság nem tekintette a közigazgatási határozatokat oly mértékben jogszabálysértőnek, amely miatt indokolt lenne az adóeljárás megismétlése. Ennek ellentmond az a körülmény is, hogy a korábbi megismételt eljárásban az adóhatóság a felperessel szemben - figyelembe véve a jogerős bírói ítéletben írtakat - igen méltányosan járt el.
Ami a felperes kártérítési igényén alapuló beszámítási kifogását illeti, helyesen utalt rá az elsőfokú bíróság, hogy annak elbírálására jelen eljárás keretében nincs lehetőség. A felperes közgazdasági jogkörben okozott kárigényét - amennyiben annak jogszabályi előfeltételei fennállanak - külön perben érvényesítheti.
(Békés Megyei Bíróság 1.Pf.20.446/1994. sz.)