adozona.hu
AVI 1994.9.135
AVI 1994.9.135
Ellenőrzés csak akkor folytatható le, ha a jogszabályban felsorolt személyek jelen vannak, a családtag nem minősül alkalmazottnak [1990. évi XCI. tv 56. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának revizorai 1992. július 29. napján nyugtaadási kötelezettség teljesítésére vonatkozó helyszíni ellenőrzést tartottak a felperes telephelyén. A revizorok az ellenőrzést a felperes 13 éves fia jelenlétében folytatták le.
Az ellenőrzés tényként állapította meg, hogy a próbavásárláskor a kiszolgálást végző M. András családtag nyugtát nem adott. A helyszíni ellenőrzéskor felvett jegyzőkönyv tartalmazza azt is, hogy az üzletben lévő pén...
Az ellenőrzés tényként állapította meg, hogy a próbavásárláskor a kiszolgálást végző M. András családtag nyugtát nem adott. A helyszíni ellenőrzéskor felvett jegyzőkönyv tartalmazza azt is, hogy az üzletben lévő pénztárgépet a családtag nem tudja kezelni. A jegyzőkönyvet M. András aláírta.
Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság határozatával 16 500 Ft mulasztási bírságot állapított meg a felperes terhére.
A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt arra hivatkozással, hogy az ellenőrzéskor az üzletben a fia az ő engedélye nélkül csak szívességből szolgálta ki a revizorokat.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az elsőfokú határozatot felülvizsgálta és határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes a törvényes határidőn belül az alperes jogerős határozatának felülvizsgálatát kérte a bíróságtól azzal, hogy az alperes határozata törvénysértő. Hivatkozott a Ptk. 15. §-a, valamint a Ptk. 18. §-ának (2) bekezdésében írtakra.
Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy határozata a vonatkozó jogszabályoknak megfelel, álláspontja szerint az a körülmény, hogy a felperes fia volt jelen a helyszíni vizsgálatkor, nem mentesíti a felperest a nyugtaadási kötelezettség teljesítése alól.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.
Az indokolás rámutatott, hogy a módosított államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 18. §-ának (1) bekezdése szerint, "ha nem írja előjogszabály az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja is eljárhat".
A (2) bekezdés szerint: "Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. A jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti."
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 56. §-ának (3) bekezdése értelmében "helyszíni ellenőrzést az adóhatóság megbízólevéllel ellátott alkalmazottja végezhet, aki ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni köteles.
Az ellenőrzést csak akkor lehet megkezdeni, "ha az adózó, annak képviselője, meghatalmazottja, vagy próbavásárlás esetén alkalmazottja jelen van."
Az alperes sem vitatta azt a tényt, hogy a próbavásárláskor a kiszolgálást maga a felperes családtagja, M. András végezte. Az alperes álláspontja szerint a kereskedő családokban az a gyakorlat, hogy a családtagokat - legyen az gyermek vagy felnőtt - bevonják az értékesítésbe. A helyszíni ellenőrzéskor a fiú határozott mozgása, fellépése arra utalt, hogy rendszeresen kiszolgált.
Az 1990. évi XCI. törvény 56. §-a (3) bekezdésének utolsó fordulata kiemeli, hogy a helyszíni ellenőrzést próbavásárlás esetén csak akkor lehet megkezdeni, ha az adózó alkalmazottja jelen van.
A bíróság nem fogadta el az alperesnek azon védekezését, mely szerint a kereskedő családokban az a gyakorlat, hogy a családtagokat is bevonják az értékesítésbe. Az alperes maga is M. Andrást családtagnak minősíti, nem pedig alkalmazottnak.
A bíróság a fentiekben kifejtettek alapján megállapította, hogy az alperes a vonatkozó eljárási szabályt megsértette, e jogszabálysértés a határozat érdemére is kihatással volt. Ezért a bíróság az alperes jogszabályt sértő határozatát a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf. 21.147/1993. sz.)