adozona.hu
AVI 1994.9.132
AVI 1994.9.132
Az áfa-visszaigénylés alapbizonylatait meg kell őrizni azért, hogy az adóhatóság a visszaigénylés jogosságát ellenőrizni tudja [1990. évi XCI. tv 36. § (2)-(3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992. június hónapra 1 652 000 Ft összegű általános adó-visszaigénylést nyújtott be az APEH Adóelszámolási Irodájához. Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény 1. számú mellékletének II/2. pontja kimondja, hogy az áfa-visszaigénylés adóbevallásnak minősül. Az APEH megyei igazgatósága a visszaigénylés jogosságát 1992. június 30-án ellenőrizte és megállapította, hogy a felperes június havi jogszerű áfa-visszaigénylésének összege 603 000 Ft.
Az Adó- és Pénzügyi Ell...
AVI 1994.9.132 Az áfa-visszaigénylés alapbizonylatait meg kell őrizni azért, hogy az adóhatóság a visszaigénylés jogosságát ellenőrizni tudja [1990. évi XCI. tv 36. § (2)-(3) bek.].
A felperes 1992. június hónapra 1 652 000 Ft összegű általános adó-visszaigénylést nyújtott be az APEH Adóelszámolási Irodájához. Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény 1. számú mellékletének II/2. pontja kimondja, hogy az áfa-visszaigénylés adóbevallásnak minősül. Az APEH megyei igazgatósága a visszaigénylés jogosságát 1992. június 30-án ellenőrizte és megállapította, hogy a felperes június havi jogszerű áfa-visszaigénylésének összege 603 000 Ft.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának csődeljárás és végrehajtási osztálya határozatával a felperes terhére a hibás bevallás benyújtása miatt 52 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt, arra hivatkozással, hogy az áfa-visszaigénylés ellenőrzése során az adóhatóság az általa az M. cég részére megküldött számlákat nem vette figyelembe.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az elsőfokú közigazgatási eljárást felülvizsgálta és határozatával az adózó terhére megállapított mulasztási bírságot 52 000 Ft-ról 49 500 Ft-ra módosította, és a felperes fellebbezését elutasította. Az alperes határozata indokolásában hivatkozott a módosított 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (8) bekezdésének második mondatára, amely értelmében, ha az adózónál első alkalommal szabtak ki bírságot az nem haladhatja meg a mulasztási bírság felső határának 33%-át.
A felperes törvényes határidőn belül keresetet nyújtott be a bírósághoz, melyben kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését azzal, hogy az áfa-visszaigénylésnél jogszerűen járt el.
Az alperes nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás rámutatott arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló, módosított 1989. évi XL. törvény 62. §-a szerint az adóalany köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás alapján a fizetendő és a levonható, előzetesen felszámított adó különbözetét havonta kell megállapítani.
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 84. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány, amelyet a gazdasági művelet, esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek.
Az adózás rendjéről szóló, módosított 1990. évi XCI. törvény (Art.) 36. §-ának (2) bekezdése alapján az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül kell bemutatni.
A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy az adózónak az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig (5 évig) kell megőrizni.
A felperes keresetében elismerte, hogy az áfa-visszaigénylés alapbizonylataival nem rendelkezik, ezért az alperes döntése jogszerű.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben a megyei bíróság rámutatott arra, hogy a visszaigénylés, illetve a vizsgálat időpontjában az annak alapjául szolgáló számlákkal az adózó nem rendelkezett, azok hiányában pedig a visszaigénylés jogosságát az adóhatóság nem tudta megállapítani. A perben a bíróság feladatát a közigazgatási határozat meghozatalakori törvényesség vizsgálata képezte, így a megváltozott tényállás az elsőfokú ítélet megváltoztatásának indokolásául nem szolgálhat.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf.21.149/1993. sz.)