adozona.hu
AVI 1994.8.122
AVI 1994.8.122
Próbavásárlás esetén az ellenőrzés megkezdésének nem akadálya az adóalany távolléte, ha az üzletben olyan személy tartózkodik, aki az adózó megbízásából árusít (1990. évi XCI. tv 56. § (4) bek.)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes Sz.-en, a M. 15. tér 3. szám alatt lévő üzlethelyiségben folytat kereskedelmi tevékenységet. Ugyanezen helyiséget V. Sándor magánkereskedővel közösen bérlik, azonban a vállalkozást külön-külön folytatják. A két vállalkozó valamelyikük elfoglaltsága esetén a közöttük kialakult gyakorlatnak megfelelően az árusításnál egymást helyettesíteni szokta.
Az 1993. június 25. napján a felperesnek egy időre el kellett távoznia, ez idő alatt az árusítást helyette - a kialakult gyakorlatnak meg...
Az 1993. június 25. napján a felperesnek egy időre el kellett távoznia, ez idő alatt az árusítást helyette - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - V. Sándor, illetőleg annak társvállalkozója, V. Diana végzete. Az üzlethelyiségben tartózkodott V. Diana barátnője is, T. Bernadett, aki az ellenőrzést végző APEH-revizort V. Diana tudtával és beleegyezésével kiszolgálta, de a revizornak számlát nem adott. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal igazgatóságának előkészítő és adatszerző osztálya részéről eljáró revizor a nyugtaadás elmaradásáról helyszínen jegyzőkönyvet vett fel, majd a jegyzőkönyv alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal igazgatósága előkészítő és adatszerző osztálya az 1993. július 22. napján kelt határozatával a felperest 15 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt.
A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt.
Az alperes a fellebbezést az 1993. szeptember 13. napján kelt határozatával elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának a hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás szerint az 1993. évben az általános forgalmi adóról szóló az 1990. évi XIX., az 1990. évi XCIV. és az 1991. évi XXXIV. törvényekkel módosított 1989. évi XL. törvény volt hatályban. E törvény 43. §-ának (1) bekezdése az adóalany kötelezettségévé teszi az általa teljesített termékértékesítésről a számla, illetőleg egyszerűsített számla kibocsátását.
A felperes nem vitatta, hogy alanya az általános forgalmi adónak, így az ismertetett jogszabályhely értelmében értékesítéseiről számla, illetőleg nyugtaadásra volt köteles.
Az adózásról rendjéről rendelkező az 1991. évi LXXXV. és az 1992. évi LXXVII. törvényekkel módosított 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (7) bekezdésének d) pontja értelmében mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő számla, egyszerűsített számla kiállításának elmulasztása esetén, mégpedig a (8) bekezdés értelmében a magánszemélyek esetében 50 000 Ft-ig terjedő mértékben, azzal azonban, hogy ha a mulasztási bírság kiszabására első alkalommal kerül sor, úgy az nem haladhatja meg ezen 50 000 Ft-nak a 33%-át.
Az adózás rendjéről rendelkező törvény 56. §-ának (4) bekezdés értelmében a próbavásárlás esetén az ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó nincs ugyan jelen, de az üzletben tartózkodik olyan személy, aki ott árusít.
A felperes által sem vitatottan az üzletet közösen bérlik V. Sándorral, illetőleg annak üzlettársával, V. Dianával. Diana az ellenőrzéskor az üzletben tartózkodott, tehát az ellenőrzés megkezdhető volt. Azt sem a felperes, sem az üzletben jelen lévő V. Diana nem vitatta, hogy a próbavásárlás során a nyugta adása nem történt meg. A felperes hivatkozott viszont arra, hogy a jegyzőkönyvet olyan személy (a kiskorú T. Bernadett) írta alá, aki teljes cselekvőképességgel a Ptk. értelmében nem rendelkezik. Az adózás rendjéről rendelkező fentebb megjelölt törvény 62. §-a viszont nem írja elő, hogy az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az adózóval alá kell íratni, sőt a (4) bekezdése szerint a jegyzőkönyvben foglaltak megismertetése az adózóval úgy is történhet, hogy részére a jegyzőkönyvet megküldik.
A bíróság a közigazgatási határozat felülvizsgálata során csak azt a tényt vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv eljárása, és a hozott határozata jogszerű volt-e, avagy sérti valamely jogszabályt. A fentiek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes sem eljárásával, sem határozata meghozatalával jogszabályt nem sértett, ezért a keresetet a Pp. 339. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.
(Pécsi Városi Bíróság 13.P.23.860/1993. sz.)