adozona.hu
AVI 1994.8.121
AVI 1994.8.121
Az adóhatóság az ellenőrzés során a tényállást köteles tisztázni és bizonyítani [1990. évi XCI. tv 51. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának ellenőrzési osztálya az 1991. és 1992. évekre vonatkozóan 1991. évi német szénsegély keretében importált szén pénzügyi elszámolását ellenőrizte. Az ellenőrzés eredményeként az APEH megyei igazgatóságának ellenőrzési osztálya a határozatával a felperest 2 427 000 Ft fogyasztói árkiegészítés megfizetésére kötelezte.
A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt. A fellebbezés felülvizsgálata után az alperes a határo...
AVI 1994.8.121 Az adóhatóság az ellenőrzés során a tényállást köteles tisztázni és bizonyítani [1990. évi XCI. tv 51. § (4) bek.].
A felperesnél az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának ellenőrzési osztálya az 1991. és 1992. évekre vonatkozóan 1991. évi német szénsegély keretében importált szén pénzügyi elszámolását ellenőrizte. Az ellenőrzés eredményeként az APEH megyei igazgatóságának ellenőrzési osztálya a határozatával a felperest 2 427 000 Ft fogyasztói árkiegészítés megfizetésére kötelezte.A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt. A fellebbezés felülvizsgálata után az alperes a határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta a felperes fellebbezésének elutasítása mellett.
A felperes a törvényes határidőn belül keresettel élt az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, arra hivatkozással, hogy a határozat téves tényálláson alapul, és ezért az jogellenes, kérte továbbá az alperest a per költségeinek viselésére kötelezni.
A felperes keresetében előadta, hogy az 1991. évi német szénsegély keretében az L. Vállalattal 4000 tonna lengyel borsószén értékesítésére kötött szerződést, amely alapján 1991. március 16-tól 1991. április 28-ig 3994,5 tonna szenet szállítottak le részére. Ezt a mennyiségű szenet a szerződésben előírt árkiegészítéssel csökkentett áron értékesítette, illetve továbbszámlázta. A vállalat azonban további 6433 tonna szenet szállított le, amelyre szerződést nem kötöttek.
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes és az Rt. között 1991. április 25-én szerződés kiegészítés készült, további 4500 tonna szén szállítására, és ennek alapján határozatának megállapításai megalapozottak.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvénnyel módosított 1957. évi IV. törvény 72. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 86. §-ának (1) bekezdése szerint az adóhatóság a másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.
Az Art. 51. § (4) bekezdése értelmében az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani.
A bíróság a becsatolt közigazgatási iratokból megállapította, hogy az alperes által hivatkozott 1991. évi április 25-én kelt szerződés kiegészítését a felperes nem írta alá, így szükséges annak bizonyítása, hogy a felperes vonatkozásában a szerződés kiegészítés létrejött-e.
A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes a tényállást nem tisztázta kellőképpen, ezen eljárási szabálysértés a határozat érdemére is kihatással volt. Ezért a bíróság az alperes határozatát a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság ítéletét helybenhagyta.
A peres iratokhoz másolatban csatolt, 1991 februárjában kelt importszállítási szerződést eladóként a L. Külkereskedelmi Vállalat, vevőként B. János magánkereskedő (a felperes) kötötte, akinek képviseletében a T. Rt. járt el.
A Ptk. 219. §-ának (2) bekezdése szerint más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha a jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.
A fentiekre figyelemmel téves az az alperesi álláspont, hogy "szerződés kiegészítés" a felperes és a T. Rt. között jött létre, mert utóbbi csak a felperes képviselőjeként járt el a jogügylet megkötése során, így a felperessel szállítási szerződést nem is köthetett.
Mint a felperesi képviselő, a T. Rt. az L. Vállalattal jogügyletet köthetett, melynek eredményeként a felperes vált jogosítottá, illetőleg kötelezetté. Arra vonatkozóan azonban az alperes nem szerzett be adatokat, hogy a képviselő az eladóval további tételek adásvétele tárgyában jogügyletet kötött-e, mikor és milyen tartalommal és ehhez a képviseleti jogosultsága fennállt-e.
Az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor a keresetnek helyt adva az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárást lefolytatására kötelezte, mert az adóhatóság feladata a tényállás tisztázása, arra vonatkozóan, hogy az eladó és a felperesi képviseletet ellátó T. Rt. között mikor milyen tartalmú jogügylet jött létre.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf.20.437/1994. sz.)