adozona.hu
AVI 1994.8.118
AVI 1994.8.118
Az adóalany akkor is mulasztási bírsággal sújtható, ha alkalmazottja illetéktelen személyt bíz meg helyettesítéssel és ez utóbbi nem teljesíti a nyugtaadási kötelezettséget [1990. évi XCI. tv. 74. § (7) bek. d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának revizorai a felperes B. József Attila lakótelep 3. szám alatti telephelyén 1993. január 19-én nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végezték.
Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv rögzítette, hogy az üzletben a próbavásárláskor B. Ildikó vendégmunkás nyugtát nem adott.
Az ellenőrzés eredményeként az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága 1993. február 1-jén kelt határozatával a felperes terhére n...
AVI 1994.8.118 Az adóalany akkor is mulasztási bírsággal sújtható, ha alkalmazottja illetéktelen személyt bíz meg helyettesítéssel és ez utóbbi nem teljesíti a nyugtaadási kötelezettséget [1990. évi XCI. tv. 74. § (7) bek. d) pont].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának revizorai a felperes B. József Attila lakótelep 3. szám alatti telephelyén 1993. január 19-én nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végezték.Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv rögzítette, hogy az üzletben a próbavásárláskor B. Ildikó vendégmunkás nyugtát nem adott.
Az ellenőrzés eredményeként az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága 1993. február 1-jén kelt határozatával a felperes terhére nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt a módosított adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (7) bekezdésének d) pontja alapján 49 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki.
A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt, amely eljárás eredményeként az alperes 1993. március 26-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta a fellebbezés elutasítása mellett.
Ezt követően a felperes a törvényes határidőn belül keresetet nyújtott be a bírósághoz, amelyben sérelmezte a mulasztási bírság terhére történő kiszabását. A felperes keresetében előadta, hogy az üzletben tartózkodó és kiszolgálást végző személy nem az alkalmazottja. A felperes hivatkozott továbbá a módosított 1990. évi XCI. törvény 56. §-ának (4) bekezdésére, amely szerint a próbavásárlásnál alkalmazottnak minősül az a személy is, aki az üzletben árusít. Véleménye szerint ez a jogszabályi megfogalmazás megdönthető vélelem, mivel nem tudott arról, hogy alkalmazottja helyettest bízott meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes a nyugtaadási kötelezettséget nem teljesítette és így határozata a jogszabályi előírásoknak megfelel, törvényes.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az indokolás rámutat, hogy az 1983. január 1. napjától hatályos, többszörösen módosított általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 43. §-a (1) bekezdésének a) - b) pontjai, alapján az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre egyszerűsített számlát kibocsátani.
Ugyanezen törvény 70. §-a értelmében pedig, ha az adóalany az egyszerűsített számlát nem bocsátotta ki, köteles - meghatározott kivétellel - nyugtát kibocsátani.
A többszörösen módosított adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 56. §-ának (4) bekezdése értelmében a próbavásárlásnál alkalmazottnak minősül az a személy is, aki az üzletben árusít.
A bíróság a bizonyítási eljárás során beszerezte az adóhatósági iratokat, amely adatokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes a nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget, ezt egyébként maga a felperes sem vitatta.
A felperes állal előterjesztett védekezés az alábbiak szerint nem fogadható el:
A bíróság álláspontja, hogy mivel a felperes az adóalany, így üzletében történt minden tevékenységért ő felelős.
Ebből következően nem fogadható el a felperesnek azon magyarázata, hogy nem tudott arról, hogy alkalmazottja más személyt bízott meg a kiszolgálással. A bíróság kiemeli azt, hogy a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések a nyugtaadási kötelezettség teljesítését írják elő, aminek a felperes egyértelműen, általa sem vitatottan nem tett eleget.
A többszörösen módosított 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (6) bekezdésének d) pontja alapján mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő számla, egyszerűsített számla kiállításának elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenértékről történő kiállítása, nyugta kibocsátásának hiányában történő elmulasztása esetén.
A 74. § (8) bekezdése szerint mulasztási bírság jogi személyekre és egyéb szervezetekre 150 000 Ft-ig terjedhet és a mulasztás ismétlődése esetén újból, az adóhiány után megállapított adóbírság mellett is kiszabható.
A bíróság a fentiekben kifejtettek alapján megállapította, hogy a felperes a törvényben előírt nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget, felmentést a nyugtaadási kötelezettség alól nem kapott, így az alperes határozata jogszerű, a vonatkozó jogszabályoknak megfelel.
(Kecskeméti Városi Bíróság 4.P.21.509/1993. sz.)