adozona.hu
AVI 1994.7.106
AVI 1994.7.106
Az adózó jogait és kötelezettségeit az adóhatóság az adóigazgatási eljárás során állapítja meg [1990. évi XCI. tv 75. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes határozat - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte.
Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes annak hatályon kívül helyezését vagy az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekez...
AVI 1994.7.106 Az adózó jogait és kötelezettségeit az adóhatóság az adóigazgatási eljárás során állapítja meg [1990. évi XCI. tv 75. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes határozat - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte.Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes annak hatályon kívül helyezését vagy az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezése alapján hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot a per további tárgyalására és új határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú adóhatározat azért jogszabálysértő, mert a tényállást nem tartalmazza, ezért törvénysértő az ezt helybenhagyó alperesi határozat is.
Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - módosított - 1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek felhívásakor azt, hogy a közigazgatási ügyek speciális csoportjába tartozó adóügyekre különleges anyagi és eljárásjogi szabályok vonatkoznak. Így az Áe.</a> rendelkezéseit csak a speciális szabályok figyelembevételével, az ott nem szabályozott körben lehet alkalmazni.
Az adózás rendjéről szóló - módosított - 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) az adóhatóság eljárását két részre bontotta: az ellenőrzésre és az ennek alapján szükséges hatósági intézkedések megtételét biztosító adóigazgatási eljárásra.
Az ellenőrzési eljárás valójában az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartásának vizsgálatára terjed ki és az eljárásnak ezen szakasza eredményét tekintve nem határozattal, hanem az adóhatóság ténymegállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel zárul. A jegyzőkönyv az Art. 62. §-ának (2) bekezdése szerint az adózó azonosításához szükséges adatokat, a vizsgálat által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítást tartalmazza. A jegyzőkönyv ismertetésére, közlésére a fenti szakasz (3) és (4) bekezdése tartalmaz garanciális eljárási szabályokat.
Az eljárás ezen szakaszában megállapított és közölt, jegyzőkönyvbe foglalt tényállás szolgálhat alapul az Art. 63. §-ának b) pontjában foglaltak alapján az Art. VIII. fejezetében szabályozott adóigazgatási eljárás megindításához. Ebben az eljárásban - a 75. § (3) bekezdése szerint - az adóhatóság az adózó jogait és kötelezettségeit állapítja meg és ezt határozatban közli. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás, a fizetési értesítés és az adóív is.
A megyei bíróság megállapítása szerint az elsőfokú hatóság a döntés alapjául szolgáló tényállást a határozat részévé tette azzal, hogy az indokolás első bekezdése egyértelműen megjelöli az alapul szolgáló vizsgálati jegyzőkönyvet és tartalmazza azt is, hogy a felperes részére kézbesítették. Erre tekintettel a tényállás megállapításának hiányára hivatkozni nem lehet.
Az adóhatóság ezen eljárása összhangban áll az Art-ban foglalt szabályozással és egészében is megfelel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének az adóhatósági jegyzőkönyv és határozat összeállításáról kiadott 7005/1991. (AEÉ. 7.) APEH - jogszabálynak nem minősülő - irányelvében foglaltaknak.
Az elsőfokú bíróság téves jogértelmezésre alapított hatályon kívül helyező döntése az ügy érdemének vizsgálatára nem terjedt ki, ezért az elsőfokú döntéssel nem érintett kör - a fórumelvonás tilalma miatt - másodfokú eljárásban elbírálásra nem kerülhet.
Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelemben foglaltak vizsgálata alapján kell a szükséges eljárást lefolytatni és az ügyben a Pp. 339. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglatak szerinti, vagy érdemi elutasító határozatot hozni.
(Békés Megyei Bíróság I. Pf. 20 143/1994. sz.)