adozona.hu
AVI 1994.5.76
AVI 1994.5.76
A cserét pótló vétel illetékkezdveménye kizárólag a tulajdonost illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 21. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az alperes támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint a Budapest Sz. u. 98/A 1/2. szám alatti lakás tulajdonosa a felperes leánya volt, a felperes pedig a haszonélvező. E lakást 1991. május 8-án kelt adásvételi szerződéssel elidegenítették 4 300 000 Ft-ért. Ezt követően a felperes 1991. június 5-én kelt adásvételi szerződéssel 2 100 000 Ft vételárért megvásárolta a...
AVI 1994.5.76 A cserét pótló vétel illetékkezdveménye kizárólag a tulajdonost illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 21. § (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság az alperes támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.Az ítéleti tényállás szerint a Budapest Sz. u. 98/A 1/2. szám alatti lakás tulajdonosa a felperes leánya volt, a felperes pedig a haszonélvező. E lakást 1991. május 8-án kelt adásvételi szerződéssel elidegenítették 4 300 000 Ft-ért. Ezt követően a felperes 1991. június 5-én kelt adásvételi szerződéssel 2 100 000 Ft vételárért megvásárolta a Budapest E. u. 56-58.1/4. szám alatti lakást.
A felperest az ingatlan vásárlásáért 25 200 Ft vagyonszerzési és 1000 Ft eljárási illeték fizetésére kötelezték. A felperes keresetében az illeték fizetésére kötelező határozatok felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint őt mint haszonélvezőt is megillette a cserepótló vétel kedvezménye, ezért kérte az illetékfizetés alóli mentesítését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. §-ának (5) bekezdése értelmében azt állapította meg, hogy a jogszabály a tulajdonos vevő, illetőleg haszonélvezeti vevő között nem tesz különbséget, ezért a haszonélvezeti vevőt is megilleti a cserét pótló vétel kezdeménye, ha a vásárlás egy éven belül történt az eladáshoz képest. Az elsőfokú bíróság hivatkozott az ezen álláspontját alátámasztó, a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatása alapján kialakult bírósági gyakorlatra is.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az indokolás rámutat, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott bírói gyakorlat a korábbi 1986. évi I. törvény hatálya alatt felmerült ügyekre vonatkozott. Az 1987. évi I. törvény 13. §-ának (5) bekezdése szerint ugyanis lakástulajdon vásárlása esetén ha a vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A TV. 15. § alapján a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a 13. §-t kell alkalmazni. A jogszabály a 13. § (5) bekezdése vonatkozásában megszorító rendelkezést nem tartalmaz, így ha a haszonélvezeti jog eladása esetén a haszonélvező a neki jutó vételárból vagyonértékű jog vásárlása helyett tulajdonjogot vásárolt, őt is megillette a cserepótló kedvezmény.
Az 1991. január 1-jén hatályba lépett, illetékről szóló 1990. évi XVIII. törvény 21. §-ának (5) bekezdése és 23. §-a ilyen utalást nem tartalmaz, a 21. § (8) bekezdése pedig teljesen egyértelműen kizárólag a tulajdonos számára teszi lehetővé e kedvezmény igénybevételét. Az 1991. január 1. óta hatályos rendelkezések tehát a felperes számára ezt a kedvezményt nem biztosították, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
(Fővárosi Bíróság 58. Kf. 33 235/1993. sz.)