adozona.hu
AVI 1994.5.74
AVI 1994.5.74
Az illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata folytán a felek között polgári jogi vita elbírálására nincs mód, a bíróság feladata kizárólag a határozat törvényességének vizsgálata [Áe. 72. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes édesapja - N. Mihály - 1989. február 12. napján elhunyt. A B. Közjegyzők Irodája jogerős hagyatékátadó végzésével átadta felperesnek, valamint testvérének - többek között - az 5084. sz. tulajdoni lapon 10 330. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan 86/576-od részét, az édesanyja, a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A közjegyző a jogerős hagyatékátadó végzést 1989. december 19. napján juttatta el az Illetékhivatalhoz az öröklési illeték kiszabása tárgyában.
Az...
AVI 1994.5.74 Az illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata folytán a felek között polgári jogi vita elbírálására nincs mód, a bíróság feladata kizárólag a határozat törvényességének vizsgálata [Áe. 72. §].
A felperes édesapja - N. Mihály - 1989. február 12. napján elhunyt. A B. Közjegyzők Irodája jogerős hagyatékátadó végzésével átadta felperesnek, valamint testvérének - többek között - az 5084. sz. tulajdoni lapon 10 330. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan 86/576-od részét, az édesanyja, a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A közjegyző a jogerős hagyatékátadó végzést 1989. december 19. napján juttatta el az Illetékhivatalhoz az öröklési illeték kiszabása tárgyában.Az Illetékhivatal 130 039 Ft illetéket szabott ki a felperes terhére. A felperes beadványa után az Illetékhivatal határozatával az illetéket 80 630 Ft-tal szállította le. Az alperes az 1992. február 24. napján kelt határozatával az elsőfokú módosító határozatot helybenhagyta.
A felperes ezt követően levelezést folytatott az alperessel az 1989. február 22. napjával, illetőleg március 17. napjával dátumozott telekszabályozási, határrendezési, telekosztási és tulajdonközösséget megszüntető szerződésre hivatkozással, arra utalva, hogy a hagyaték megnyíltakor az illeték alapjául szolgáló ingatlan már nem volt az örökhagyó (édesapja) tulajdonában.
Az alperes illetőleg a per folyamata alatt a bíróság a felperest tájékoztatta, hogy közigazgatási perben a telekmegosztási szerződés esetleges érvénytelensége nem állapítható meg, e körben polgári jogi igényét külön polgári perben érvényesítheti.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes határozatait helyezze hatályon kívül.
Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a telekmegosztási szerződés érvénytelen, illetőleg kérte annak megállapítását, hogy az általa tett kifogásokkal kapcsolatban az alperes a megfelelő lépéseket nem tette meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az illetékkiszabás a jogerős hagyatékátadó végzés alapján történt, az irányadó jogszabály alapján; polgári jogi igény elbírálására nincs hatásköre.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróság akkor helyezheti hatályon kívül (változtathatja meg) a közigazgatási határozatokat, ha a határozathozatal idején anyagi jogszabálysértés vagy olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemére kihatott.
A jogerős hagyatékátadó végzés 1989. december 19. napján érkezett az illetékhatósághoz, az illeték kiszabása során az 1986. évi I. törvény rendelkezéseit kellett alapul venni.
A közjegyző a rendelkezésére álló iratok és adatok alapján adja át az örökhagyó hagyatékát a felperesnek (valamint testvérének és a haszonélvezőnek), tény, hogy földhagyatéki eljárás lefolytatására vagy a hagyatékátadó végzés kijavítására, módosítására nem került sor.
Az illetékkiszabó hatóságok csak az illetékkiszabásra vonatkozó jogszabályok és a jogerős hagyatékátadó végzés alapján állapíthatják meg a hagyaték értékével kapcsolatos vagyongyarapodás után az államot illető illeték összegét. A hatóságok az illeték mértékét a jogszabályok alapján a fennálló forgalmi érték alapján állapították meg, a felperes az illeték összegét, illetőleg a forgalmi értéket nem is kifogásolta.
A polgári jogi igény elbírálására, szerződés érvénytelenségének megállapítására az államigazgatási (közigazgatási) hatóságok nem rendelkeznek hatáskörrel az a polgári perekben eljáró bíróságok hatáskörébe tartozik.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás szerint a perben nem volt vitás, hogy a felperes édesapja halála után 502 m2 területű ingatlant örökölt. A hagyaték után a felperes az illetékekről szóló akkor hatályos 1986. évi I. törvény 7. §-a alapján illetékfizetési kötelezettséggel tartozott. A megállapított illeték összegét a hatóság a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, azt a felperes nem is kifogásolta.
A felperes azt sem vitatta, hogy bár édesapja halála után az adott ingatlan területén telekmegosztási eljárás folyt, ő továbbra is 502 m2 területű ingatlan telektulajdonosa maradt, csupán az ingatlan helyrajzi számában történt változás. Kifogásolta továbbá a felperes azt is, hogy a telekmegosztás az ő és szülei beleegyezése és tudta nélkül történt, számukra egyébként ez több szempontból hátrányos volt. A felperes ingatlant örökölt, így az illetékfizetési kötelezettsége fennállt, ezen a telekmegosztás nem változtatott. Jelen eljárásban a bíróság kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az illetékkiszabási hatósági határozatok jogszabálysértőek voltak-e vagy sem.
Amennyiben a felperes a telekmegosztási hatósági határozatot annak idején nem kapta meg, úgy kérheti a hatóságtól annak utólagos kézbesítését, ezt követően lehetősége lesz e határozat elleni fellebbezési lehetőséggel élni.
(Fővárosi Bíróság 58. Kf. 33 453/1993. sz.)