adozona.hu
AVI 1994.5.64
AVI 1994.5.64
Próbavásárlás esetén alkalmazottnak minősül az a személy is, aki az üzletben árusít [1990. évi XCI. tv 56. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Igazgatóságának revizorai 1993. március 13-án a felperes telephelyén a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végezték.
Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv szerint az üzletben a próbavásárláskor S. Mihály vendégmunkás tartózkodott, aki nem adott nyugtát.
Az ellenőrzés nyomán az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatóságának előkészítő- és adatszerző önálló csoportja az 1993. április 13-án kelt határozatával a felperes terh...
AVI 1994.5.64 Próbavásárlás esetén alkalmazottnak minősül az a személy is, aki az üzletben árusít [1990. évi XCI. tv 56. § (4) bek.].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Igazgatóságának revizorai 1993. március 13-án a felperes telephelyén a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végezték.Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv szerint az üzletben a próbavásárláskor S. Mihály vendégmunkás tartózkodott, aki nem adott nyugtát.
Az ellenőrzés nyomán az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatóságának előkészítő- és adatszerző önálló csoportja az 1993. április 13-án kelt határozatával a felperes terhére nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt 49 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki.
A határozat ellen a felperes fellebbezett, az alperes azonban határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta, a fellebbezés elutasítása mellett.
A felperes a jogerős határozat felülvizsgálatára keresetet nyújtott be a bírósághoz. Sérelmezte a mulasztási bírság terhére történt kiszabását. Keresetében előadta, hogy a kiszolgálást végző személy nem az ő alkalmazottja. A felperes utalt a módosított 1990. évi XCI. törvény 56. §-a (4) bekezdésében írtakra, amely szerint alkalmazottnak minősül az a személy is, aki az üzletben árusít, de álláspontja szerint ez a jogszabályi értelmezés megdönthető vélelem, mivel ő arról nem tudott, hogy az alkalmazottja más személyt bízott meg a helyettesítésével.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a felperes a nyugtaadási kötelezettségét nem teljesítette, és így a határozat törvényes.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása rámutatott, hogy az 1992. január 1. napjától hatályos, többszörösen módosított általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatás nyújtásáról számlát, készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre egyszerűsített számlát kibocsátani.
A fenti hivatkozott törvény 70. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, köteles - meghatározott kivétellel - nyugtát kibocsátani.
Az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990. évi XCI. törvény 56. §-ának (4) bekezdése értelmében próbavásárlás esetén alkalmazottnak minősül az a személy is, aki az üzletben árusít.
A bíróság a bizonyítási eljárás során beszerzett adóhatósági iratokból egyértelműen megállapította, hogy a felperes a nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget, ezt a felperes maga sem vitatta.
A bíróság álláspontja szerint nem fogadható el a felperesnek az a védekezése, hogy nem tudott arról, miszerint alkalmazottja helyettest bízott meg a kiszolgálással. Az adóalany a felperes, így az üzletében történt minden tevékenységért felelős. A helyettesítő jelleggel ott maradó dolgozót is ki kell oktatni arról, hogy a vásárlásról köteles nyugtát kiállítani. Amennyiben az darusítást az eltávozás miatt az alkalmazott szüneteltetni akarta, akkor be kellett volna zárnia az üzletet, vagy ha ezt nem tette, ki kellett volna oktatni az ottlévő személyt az eladással kapcsolatos kötelezettségeire.
Az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (7) bekezdésének d) pontja értelmében mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő számla, egyszerűsített számla kiállításának elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenértékről történt kiállítása, a nyugta kibocsátásának felmentés hiányában történő elmulasztása esetén.
A 74. § (8) bekezdése szerint az előző bekezdésben említett esetekben mulasztási bírság jogi személyekre és egyéb szervezetekre vonatkozóan 150 000 Ft-ig terjedhet, és a mulasztás ismétlődése esetén újból, az adóhiány után megállapított adóbírság mellett is kiszabható.
Megállapítást nyert, hogy a felperes a törvényben elért nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget, felmentést a nyugtaadási kötelezettség alól nem kapott, így az alperes határozata a jogszabályi előírásoknak megfelel.
(Kecskeméti Városi Bíróság 4. P. 22 257/1993. sz.)