adozona.hu
AVI 1994.4.60
AVI 1994.4.60
Az illeték visszatérítésére irányadó igény elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a felek a jogügylettől elálltak-e [1990. évi XCIII. tv 80. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az alperes támadott határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az államigazgatási hatóságokat új eljárásra kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint a felperesi kft. tagjai november 20-án írták alá a társasági szerződést, majd kérték cégbírósági bejegyzésüket, 20 000 Ft illeték lerovásával. A cégbíróság eredménytelen hiánypótlási felhívását követően a felperes képviselője 1992. január 20-án kelt beadványában kérte a bejegyzési eljárás ...
AVI 1994.4.60 Az illeték visszatérítésére irányadó igény elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a felek a jogügylettől elálltak-e [1990. évi XCIII. tv 80. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az alperes támadott határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az államigazgatási hatóságokat új eljárásra kötelezte.Az ítéleti tényállás szerint a felperesi kft. tagjai november 20-án írták alá a társasági szerződést, majd kérték cégbírósági bejegyzésüket, 20 000 Ft illeték lerovásával. A cégbíróság eredménytelen hiánypótlási felhívását követően a felperes képviselője 1992. január 20-án kelt beadványában kérte a bejegyzési eljárás megszüntetését, mivel a tagok a tevékenység megkezdése előtt a társaság megszűnését határozták el. A cégbíróság a bejelentés alapján 1992. február 4-én végzéssel rendelkezett az eljárás megszüntetéséről.
A felperes ezt követően a Fővárosi Illetékhivataltól kérte a lerótt 20 000 Ft eljárási illeték visszatérítését.
A Fővárosi Illetékhivatal határozatával a felperes kérelmét elutasította. A fellebbezés folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte, álláspontja az volt, hogy számára az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az illeték visszajár.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a cégbírósági eljárás nem peres eljárás és amennyiben a cégbírósági eljárás nem peres jellegéből más nem következik a cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyelete során a Polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Pp. 157. §-a e) pontja értelmében a fél a keresetétől elállhat. A Cég tvr. 16. §-a (3) bekezdése értelmében a cégbejegyzés iránti kérelmét visszavonhatja.
Az Itv. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében, ha a fél a keresetétől az alperes perbe bocsátkozása előtt elállt, a kereseti illetéket felére kell mérsékelni. A nem peres eljárásban nincs ellenérdekű fél, a bejegyzési kérelmet bármikor visszavonhatja. Mivel erre az esetre a tvr. külön szabályt nem tartalmaz, e körben a Pp.</a> irányadó. Az alperes azonban még felére sem mérsékelte az illetéket. Az Itv. 60. §-ának (2) bekezdése az eljárás szünetelése esetén lehetővé teszi azt, hogy a bíróság az illetéket mellőzze. A Cég tvr. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében az eljárás megszűnik, ha a cégbejegyzésre nem került, érvényesen nem jön létre. Az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, ha a felek a jogügylettől közösen elállnak az illeték törlésének, vagy visszatérítésének van helye.
Az elsőfokú bíróság szerint tehát a felperest a jogügylet kapcsán illetékfizetési kötelezettség nem terheli, mivel pedig az illetéket lerótta azt részére az Itv. 80. §-ának (1) bekezdés i) pontja alapján vissza kell téríteni.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, kérte az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperes kérelmére cégbejegyzési eljárás indult. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 47. §-ának (1) bekezdése határozza meg a cégbejegyzésre irányuló illetéket. A kérelmen tehát a felperesnek ezt az illetéket kellett lerónia. Az illeték törléséről és visszatérítéséről a törvény IX. fejezetének 79-80. §-ai tartalmaznak rendelkezést. A 80. § (1) bekezdés taxatíve felsorolást ad a visszatérítés lehetőségeiről. E felsorolásba a perbeli eset nem vonható.
A felperes és az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott a 80. § (1) bekezdésének c) pontjára, ez ugyanis ügyleti és nem eljárási illeték.
E pont alapján akkor téríthető vissza illeték, ha a felek a jogügylettől elálltak. Ilyen eset pl. amikor a felek a megkötött adásvételi szerződéstől álltak el és a befizetett vagyonszerzési illeték visszatérítésének van helye.
Egyedül az i) pont rendelkezik bírósági eljárásban illeték-visszatérítésről, ez a rendelkezés azonban jelen esetre szintén nem alkalmazható, mivel nem illetékmentességről, illetve illeték mérsékléséről van szó.
Az elsőfokú bíróság az Itv. 60. §-ban foglaltakra is hivatkozott. E mérsékelt illeték fizetési lehetőségek között azonban a cégbírósági eljárást a törvény nem említi. Az Itv. 57. és 58. §-ának rendelkezései szerint a cégeljárás nem illetékmentes, az 58. § d) pontja a perbeli esetben nem volt alkalmazható. Ezért helyesen rendelkezett az illetékkiszabási hatóság akkor, amikor a felperes eljárásiilleték-visszatérítési igényét elutasította.
(Fővárosi Bíróság 58. Kf. 33 173/1993. sz.)