AVI 1994.4.55

Vita esetén az adóhatározat bírósági felülvizsgálata során vizsgálni kell, hogy az adóhatóság valóban alkalmazott-e becslést (1990. évi XCI. tv. 60. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú adóhatóság belföldi társaság vállalkozók Osztálya 1989. évire vonatkozó adóvizsgálatot tartott a felperesnél. Határozatával 8 763 000 Ft adóhiányt és 4 078 000 Ft bírságot szabott ki. A felperes fellebbezett és az alperes határozatával részben módosította az elsőfokon megállapított adókötelezettségeket. 4 128 000 Ft adóhiányt és ezután 2 064 000 Ft bírság megfizetését írta elő. A megváltoztatást a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni rendelt, időközben hatályba lépett, az adózás re...

AVI 1994.4.55 Vita esetén az adóhatározat bírósági felülvizsgálata során vizsgálni kell, hogy az adóhatóság valóban alkalmazott-e becslést (1990. évi XCI. tv. 60. §).
Az elsőfokú adóhatóság belföldi társaság vállalkozók Osztálya 1989. évire vonatkozó adóvizsgálatot tartott a felperesnél. Határozatával 8 763 000 Ft adóhiányt és 4 078 000 Ft bírságot szabott ki. A felperes fellebbezett és az alperes határozatával részben módosította az elsőfokon megállapított adókötelezettségeket. 4 128 000 Ft adóhiányt és ezután 2 064 000 Ft bírság megfizetését írta elő. A megváltoztatást a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni rendelt, időközben hatályba lépett, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény tette indokolttá.
A felperes a közigazgatási határozatok ellen keresettel élt, majd a Pp. 157. §-ának d) pontjára alapított megszüntető végzésre tett igazolási kérelmében és fellebbezésében módosította keresetét, amelyet a későbbiek során fenntartott.
Álláspontja szerint az alperes jogszabálysértő határozatot hozott, mert nem az időközben hatályba lépett 1990. évi XCI. törvény szerint járt el. A törvény "60. §-a a becslés alkalmazásánál előírja kötelezően, hogy az adóhatóság szakértőt rendeljen ki", és ez esetben nem történt meg. Kérte kötelezni az adóhatóságot, hogy az új hatályos jogszabályok alapján folytasson le új vizsgálatot.
Az alperes nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy az általa lefolytatott eljárás nem ellentétes az 1990. évi XCI. törvényben foglaltakkal, ezért a fellebbezés elbírálása során nem volt indokolt új eljárás elrendelése, az adóhiány fogalmának megváltozása tette szükségessé az elsőfokú határozat megváltoztatását.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
A bíróság megállapította, hogy az alperes helyesen alkalmazta az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 101. §-ának (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezést, ennek értelmében változtatta meg a másodfokú határozatát, az adózóra nézve kedvezőbb bírság kiszabását alkalmazva.
A kereseti kérelemnek a becslésre vonatkozó részét vizsgálva, a bíróság igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy az adóhatóság milyen eljárás keretében hozta meg határozatát. A bíróság e szakvéleményt elfogadva - figyelemmel a szakértő szóban tett megerősítő nyilatkozatára - megállapította, hogy az alperes nem becslési eljárást folytatott le a felperesnél, hanem a rendelkezésére álló okmányok alapján állapította meg következtetéseit. Téves szóhasználat adott okot a félreértésre, mert "az ellenőrzött időszak árbevételi forgalmának megállapítása a beszerzett számlákkal és egyéb okmányokkal alátámasztott valós tételekből kiindulva történt meg, figyelembe véve az induló és záró leltári készleteiknél bekövetkezett változások hatását". A számítás helyességét igazolja, hogy az így elvégzett alperesi számítás csak igen kis mértékben tér el a felperesi megbízástól, a K. Kereskedelmi Szolgáltató Iroda által elkészített számítógépes feldolgozás eredményétől. Tehát nem fogadható el a felperes hivatkozása az idézett törvény 60. §-ában előírt szakértő igénybevételének alperes részéről történt jogsértő mellőzésére, mert az alperes nem becslési eljárást folytatott le.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság okkal fogadta el ítélkezése alapjául az általa kirendelt igazságügyi könyvszakértő szakvéleményét. A szakértő egyértelműen és minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a felperes keresete alaptalanul sérelmezi a közigazgatási határozat jogszerűségét arra hivatkozással, hogy becslés alkalmazására nem kerülhetett volna sor. A szakértői megállapítás szerint az alperes határozatában foglalt szóhasználat ellenére valójában és tartalmilag nem becslési eljárás történt, hanem okmányokból kiindulva tételes kigyűjtésekre került sor és kizárólag az okmányolt tételek alapján történt meg az ellenőrzés, illetve ehhez képest a konkrét beszerzésekből kiindulva az árbevétel megállapítása.
Ilyen adatok birtokában megállapítható, hogy valóban helytelenül és tévesen tartalmazza a felperes által sérelmezett határozat indokolása a becslési eljárásra vonatkozó utalást. Mindez azonban a határozat érdemi helyességét nem dönti meg és annak érdemi rendelkezésére nem hat ki.
(Békés Megyei Bíróság 1. Pf. 20 877/1993. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.