adozona.hu
AVI 1994.4.53
AVI 1994.4.53
A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati kérelemmel eredményesen nem támadható [Pp. 270. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, ítéletének indokolásában megállapította, hogy az első- és másodfokú közigazgatási határozatok törvényesek és megalapozottak, mert a felperes nem tartotta be a bizonylati fegyelmet, a kiállított bizonylatok nem voltak szabályszerűek, így az adó visszaigénylésének feltétele a felperes esetében mindhárom kifogásolt tétel vonatkozásában hiányzott.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyet a Fővárosi Bírósá...
AVI 1994.4.53 A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati kérelemmel eredményesen nem támadható [Pp. 270. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, ítéletének indokolásában megállapította, hogy az első- és másodfokú közigazgatási határozatok törvényesek és megalapozottak, mert a felperes nem tartotta be a bizonylati fegyelmet, a kiállított bizonylatok nem voltak szabályszerűek, így az adó visszaigénylésének feltétele a felperes esetében mindhárom kifogásolt tétel vonatkozásában hiányzott.Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyet a Fővárosi Bíróság alaptalannak tartott, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a bíróságok által elkövetett törvénysértést az 1992. évi LXXVII. törvénnyel módosított 1990. évi XCI. törvény 1. §-ának (7) bekezdésében jelölte meg. Álláspontja szerint mind az adóhatóság, mind az ügyben eljárt bíróságok a három jogügylettel kapcsolatosan nem tisztázták a szerződések valódi tartalmát.
Az Ú. Kisszövetkezettel kapcsolatosan tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a cég által kiadott okirat valódiságát megkérdőjelezték, hiszen álláspontja szerint ennek körében a bíróságoknak azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a tényleges ügylet, amelyre a felperes hivatkozik, megtörtént-e, mert amennyiben a valós gazdasági tartalom azonos a felperes által előadottakkal, úgy az adóhatározat e tekintetben törvénysértő. Indokolatlanul fosztották meg a bíróságok a felperest a tényleges ügyletre vonatkozó bizonyítás lehetőségétől.
Az É. Kisszövetkezettel kapcsolatosan a felperes állítása szerint 12/1990. számon a jogszabályoknak megfelelő számlát produkált, a számlák okirati tényét cáfoló rendelkezés és indokolás nem született.
Az S. Kisszövetkezettel kapcsolatosan ugyancsak megfelelő tartalmú és formájú számlát csatolt, amennyiben az adóhatóságnak, illetőleg a bíróságoknak a számla tartalmát illetően kétségük merült fel, ez esetben a felperes által felajánlott további bizonyítás lehetőségét el kellett volna fogadniuk.
Az alperes ellenkérelme a felülvizsgálati kérelem elutasítására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutatott, hogy a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. Az anyagi jogi és eljárási jogszabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Ha a bíróság ítéletében a megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó, akkor a jogszabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékoknak okszerű mérlegelését támadja. A közigazgatási határozat meghozatala idején hatályos általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvényben (a továbbiakban: Áfa.) az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó követelményeket a felperes nem tartotta be. Megsértette továbbá az 53/1988. (XII. 24.) PM rendelet 2. §-ában, illetőleg 2. §-ának (4) bekezdésében rögzített bizonylati fegyelem betartására vonatkozó előírásokat.
Az adólevonási jog gyakorlása olyan kedvezmény, amely csak bizonyos - jogszabályban meghatározott - követelmények mellett gyakorolható. A felperes a jogszabály kötelező előírásait - a kifogásolt három esetben - nem tartotta be, ezért az adólevonási jogát nem gyakorolhatta. A bíróság döntése a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul, miáltal az eljárási szabályok megsértésére hivatkozó felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. 25 189/1993. sz.)