adozona.hu
AVI 1994.2.24
AVI 1994.2.24
Ha az adózó vállalkozási nyereségadó előleg feltöltési kötelezettségét időben nem teljesíti, az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja. [1990. évi XCI. tv 74. § (5) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1991. évre vonatkozóan 1991. december 28-áig 2 835 000 Ft vállalkozási nyereségadó-előleget fizetett meg. A felperes adóbevallása alapján a tényleges adófizetési kötelezettsége vállalkozási nyereségadó körében 3 603 000 Ft volt a fent jelzett évben.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fővárosi Igazgatóságának Adóeljárási Osztálya az 1992. június 18-én kelt határozatával a felperesi társaság terhére a vállalkozási nyereségadó nem megfelelő összegű kiegészítése miatt az 1991. év...
AVI 1994.2.24 Ha az adózó vállalkozási nyereségadó előleg feltöltési kötelezettségét időben nem teljesíti, az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja. [1990. évi XCI. tv 74. § (5) bek.]
A felperes 1991. évre vonatkozóan 1991. december 28-áig 2 835 000 Ft vállalkozási nyereségadó-előleget fizetett meg. A felperes adóbevallása alapján a tényleges adófizetési kötelezettsége vállalkozási nyereségadó körében 3 603 000 Ft volt a fent jelzett évben.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fővárosi Igazgatóságának Adóeljárási Osztálya az 1992. június 18-én kelt határozatával a felperesi társaság terhére a vállalkozási nyereségadó nem megfelelő összegű kiegészítése miatt az 1991. év vonatkozásában 154 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Adóügyi Főosztályának Adóeljárási Osztálya az 1993. február 25-én kelt határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes a bírósághoz 1993. április 23-án keresetet nyújtott be, amelyben kérte a fenti határozatok hatályon kívül helyezését.
A bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indoklás rámutat, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 31. §-ának (5) bekezdése értelmében az e törvény 2. számú mellékletének 3/a pontjában meghatározott adózó az adóév június 30-ai állapot szerinti adatai alapján megállapíthatja az eredményét és az adóhatóság által előírt adóelőleget, ennek megfelelően kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli. Az előírt adóelőleget az adózónak az év végén gazdálkodása eredményeként várható adó mértékéig is ki kell egészítenie.
A rendelkezésre álló adatokból megállapította - ezt maga a felperes sem vitatta -, hogy a felperes a jogszabály által előírt mértékben 1991. december 28-ig nem teljesítette a vállalkozási nyereségadó-előleg feltöltési kötelezettséget.
Az adózás rendjéről szóló már jelzett számú törvény 74. §-ának (5) bekezdése szerint, amennyiben az adózó - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - az előző időszak adata, illetve a bejelentett várható adatok alapján fizetendő adóelőlegek, az e törvény 2. számú mellékletében előírt esedékességig nem egészítette ki a fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre a befizetett előleg és az adó különbözete után 20% mulasztási bírságot fizet.
A bíróság megállapította, hogy a felperes a 90%-os feltöltési kötelezettségét nem teljesítette, ezért a mulasztási bírság kiszabásának jogalapja fennáll. A felperes által fizetendő adó és a befizetési adatainak különbözetéből megállapítható volt az is, hogy a hatóság határozata összegszerűségében is megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek.
A felperesi hivatkozással kapcsolatban egyrészt kiemeli a bíróság, hogy az adóhatóságot méltányos eljárásra a bíróság nem kötelezheti. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló már jelzett számú törvény 2. §-a, illetőleg az adózás rendjéről szóló törvény 86. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási, illetőleg adóhatósági határozatok törvényességét vizsgálja felül.
A bíróság a rendelkezésre álló adatokból a fentiek szerint megállapította, hogy az adóhatósági jogerős, másodfokú határozat megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek a törvényesség körében. A bíróság a méltányosság alapján nem vizsgálhatja a már idézett jogszabályhelyeknek megfelelően a hatósági határozatot, úgyszintén ismét a bíróság nem kötelezheti a hatóságot a méltányosság gyakorlására.
Másrészről az önrevízióval kapcsolatban utal arra a bíróság, hogy osztja az alperesi álláspontot, miszerint az 1991. december 28-ig határidejű feltöltési kötelezettség vonatkozásában irreleváns a felperes által 1993 tavaszán elvégzett önrevízió. Utal arra a bíróság, hogy ez összhangban van az adózás rendjéről szóló már hivatkozott számú törvény 42. §-ának (2) bekezdésével, ugyanis az ellenőrzés megkezdésétől annak befejezéséig vizsgálat alá vont időszak tekintetében önellenőrzésnek nincs helye. Ebben az esetben az elsőfokú hatóság határozata és a másodfokú határozat meghozatala közötti időben hajtotta végre a felperes az önrevíziót, ami quasi azonosítható a jogszabály fent hivatkozott rendelkezésében foglalt időszakkal, ezért a bíróság álláspontja szerint önrevíziónak ebben az esetben már az előleg kiegészítés vonatkozásában nem volt helye.
(Pesti Központi Kerületi Bíróság 6. P. 60 744/1993. sz.)