adozona.hu
BH 2003.8.347
BH 2003.8.347
A felperes keresetében olyan jogszabálysértésekre is hivatkozhat, amelyeket a közigazgatási eljárásban előterjesztett fellebbezésében nem sérelmezett [1957. évi IV. tv. 66., 72. §, Pp. 213. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adónemben végzett adóellenőrzést a felperesnél 1999. évre vonatkozóan, amely ellenőrzés megállapításait a 2000. április 10-én lezárt jegyzőkönyvben rögzítette. Ennek alapján határozatával a felperes terhére 1 040 000 Ft adókülönbözetet és jogosulatlan igénylés címén 4 320 000 Ft adóeltérést, mint bírságalapot állapított meg a felperes terhére. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az adóvizsgálati jegy...
BH 2003.8.347 A felperes keresetében olyan jogszabálysértésekre is hivatkozhat, amelyeket a közigazgatási eljárásban előterjesztett fellebbezésében nem sérelmezett [1957. évi IV. tv. 66., 72. §, Pp. 213. §].
Az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adónemben végzett adóellenőrzést a felperesnél 1999. évre vonatkozóan, amely ellenőrzés megállapításait a 2000. április 10-én lezárt jegyzőkönyvben rögzítette. Ennek alapján határozatával a felperes terhére 1 040 000 Ft adókülönbözetet és jogosulatlan igénylés címén 4 320 000 Ft adóeltérést, mint bírságalapot állapított meg a felperes terhére. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében az adóvizsgálati jegyzőkönyv 3., 4., 5., 6. pontjaiban foglalt megállapítások jogszerűségét vitatta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ellenőrzési jegyzőkönyv 3., 4., 5. pontjaival kapcsolatban kifejtette, hogy az alperes az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.), az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) és a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (Sztv.) szabályait megfelelően értelmezve jogszerű döntést hozott.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv 6. pontjában, a hegesztőasztallal kapcsolatos kereseti kérelemmel összefüggésben utalt arra, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt módosító és egységes szövegét megállapító 1981. évi I. törvény (Áe.) 72. §-ának (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálatra közigazgatási perben csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. Álláspontja szerint a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően a felperes eredményesen csak olyan jogszabálysértés megjelölésével támadhatja közigazgatási szerv határozatát, amely jogszabálysértésre már a fellebbezésében, az államigazgatási szakban is utalt. A rendelkezésre álló államigazgatási iratokból azonban megállapítható volt, hogy a felperes a hegesztőasztallal kapcsolatos alperesi megállapítást érdemben nem vitatta, ezért bírói felülvizsgálat a határozat e megállapítással összefüggésben eredménnyel nem kezdeményezhető.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását kérte azzal, hogy az adóvizsgálati jegyzőkönyv 3., 4., 5. pontjával kapcsolatban jogszabálysértő módon utasította el keresetét. A jegyzőkönyv 6. pontjával kapcsolatban pedig utalt arra, hogy a fellebbezésben az ellenőrzési jegyzőkönyvre tett észrevételeiben foglaltakra hivatkoztak, amely tartalmazza ezen kérdésben előadott álláspontjukat is. Így az elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna a hegesztőasztallal kapcsolatban előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában a döntéshozatalt.
Az alperes ellenkérelmében a megyei bíróság ítéletének hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti. A jogszabálysértés vonatkozhat anyagi jogszabálysértésre, illetve olyan eljárási szabálysértésre, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt.
A Pp. 213. §-ának (1) bekezdése alapján az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149. § alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A közigazgatási perben - mint a Pp. XX. fejezetében szabályozott különleges eljárás - a per tárgya a jogerős alperesi határozat jogszerűsége, törvényszerűsége. A Pp. 213. §-ának (1) bekezdése oly módon érvényesül, hogy a bíróságnak az alperesi határozatot a felperes keresetében állított jogszabálysértés, vagy jogszabálysértések körében kell felülvizsgálnia. Nem vitásan a felperes a keresetlevelében az adóellenőrzési jegyzőkönyv 6. pontjában foglalt megállapításokat is vitatta.
Tévesen hivatkozott a jogerős ítélet arra, hogy olyan kialakult bírói gyakorlat lenne, mely szerint a keresetben csak olyan jogszabálysértésre lehetne hivatkozni a felperesnek, amelyre már közigazgatási eljárásban, az ottani fellebbezésében is hivatkozott. Az Áe. 72. §-ának (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálatra közigazgatási perben csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt.
A perbeli esetben a felperes a fellebbezési jogát kimerítette, hiszen az elsőfokú adóhatóság határozata ellen fellebbezést nyújtott be, és ennek alapján hozta meg az alperes a másodfokú, jogerős határozatát. Az Áe. 66. §-ának (2) bekezdése értelmében a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A másodfokú közigazgatási eljárásban tehát teljes körű felülvizsgálata történik meg az elsőfokú határozatnak függetlenül, hogy a fellebbezésben a fél milyen jogszabálysértésre hivatkozik. Ennek alapján az alperes olyan megállapításokat is tehet a jogerős határozatában - a felperes hátrányára -, amelyekre az elsőfokú határozat nem hivatkozott, így a felperes sem kifogásolhatta a fellebbezésében. Az elsőfokú bíróság gondolatmenete alapján előfordulhatna az a helyzet, hogy a fél hátrányára a másodfokú közigazgatási szerv megváltoztatja az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát, és a fél el lenne zárva ezen új jogszabálysértés bíróság általi felülvizsgálatától csak azért, mert a fellebbezésében erre nem hivatkozott.
A bíróságnak a közigazgatási perben nem azt kell vizsgálnia, hogy a felperes mit és milyen indokok alapján fellebbezett az államigazgatási eljárásban, hanem azt, hogy a jogerős államigazgatási határozat felülvizsgálatát mely körben és milyen jogszabálysértésre hivatkozással kéri keresetében. A közigazgatási perben a bíróságnak a keresetében foglalt jogszabálysértésekről, és nem az államigazgatási eljárásban a fellebbezésben hivatkozott jogszabálysértésekről kell döntenie.
A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az ellenőrzési jegyzőkönyv 6. pontjával kapcsolatos felperesi keresettel érdemben nem foglalkozott, és ezzel megsértette a Pp. 213. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ez olyan súlyos eljárási jogszabálysértés, amelyre figyelemmel a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát nem lehetett elvégezni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia az ellenőrzési jegyzőkönyv 6. pontjában foglalt megállapítások jogszerűségét is, és ennek alapján kell új határozatot hoznia. (Legf.Bír. Kfv.IV.35.436/2001. sz.)