adozona.hu
BH 2003.8.339
BH 2003.8.339
I. A cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására jogosult ügyészre is vonatkozik az a kizáró rendelkezés, mely szerint törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet olyan igény tárgyában, amely perben érvényesíthető [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 16. § (1) bek., 46-48. §, 50. § (1) bek. a), c) és d) pont, 51. § (5) bek., 52. § (1) bek., 54. § (1) és (3) bek.]. II. Cégbíró kizárására vonatkozó szabályok értelmezése [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. a) és c) pont, 54. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az L. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 1988. december 4-én jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaság a 2000. február 25-én tartott taggyűlésen 1/2000. számú határozatával M. A. ügyvezetőt visszahívta, 2/2000. számú határozatával pedig új ügyvezetőnek 5 évre B. Sz. Cs.-t megválasztotta. Az említett határozatokon alapuló változás-bejegyzési kérelmet a társaság 2000. február 28-án nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság pedig a változásokat a kérelem szerin...
BH 2003.8.339 I. A cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására jogosult ügyészre is vonatkozik az a kizáró rendelkezés, mely szerint törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet olyan igény tárgyában, amely perben érvényesíthető [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 16. § (1) bek., 46-48. §, 50. § (1) bek. a), c) és d) pont, 51. § (5) bek., 52. § (1) bek., 54. § (1) és (3) bek.].
II. Cégbíró kizárására vonatkozó szabályok értelmezése [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. a) és c) pont, 54. § (3) bek.].
Az L. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 1988. december 4-én jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaság a 2000. február 25-én tartott taggyűlésen 1/2000. számú határozatával M. A. ügyvezetőt visszahívta, 2/2000. számú határozatával pedig új ügyvezetőnek 5 évre B. Sz. Cs.-t megválasztotta. Az említett határozatokon alapuló változás-bejegyzési kérelmet a társaság 2000. február 28-án nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság pedig a változásokat a kérelem szerinti tartalommal 2000. március 6-án kelt végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte, 2000. február 25-i hatállyal törölte M. A. ügyvezetőt, és ugyanezen időponttal bejegyezte B. Sz. Cs.-t ügyvezetőként.A főügyészség 2000. május 26-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben az 1/2000. és 2/2000. számú taggyűlési határozatok érvénytelenségére hivatkozással. Előadta: az említett határozatok meghozatalának időpontját megelőzően üzletrész-ajándékozások folytán a társaság tagjai sorában változás következett be. K. P. - aki üzletrészét 2000. január 20-án K. P.-nére átruházta - a taggyűlésen nem volt a társaság tagjának tekinthető, szavazati joggal sem rendelkezett, ennélfogva pedig sem a korábbi ügyvezető visszahívása, sem az új ügyvezető kinevezése tekintetében érvényes határozat a 2000. február 25-i taggyűlésen nem születhetett. Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjára hivatkozott.
A társaság észrevételében a törvényességi felügyeleti intézkedés elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy a határozatok meghozatalára érvényesen került sor, ha volt is üzletrész-ajándékozás a taggyűlést megelőzően, úgy az még nem került a társasághoz szabályszerűen bejelentésre, illetve a cég bejegyzése sem történt meg.
Az elsőfokú bíróság 2000. augusztus 9-én kelt végzésével törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek helyt adva felhívta a társaságot a törvényes működés 30 napon belüli helyreállítására, szabályszerű taggyűlés összehívására, az ügyvezető visszahívásáról és új ügyvezető választásáról "megfelelő" határozat hozatalára. A határozatban az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a 2000. február 25-én hozott 1/2000. számú határozat meghozatalánál K. P. nem szavazhatott volna, a 2/2000. szám alatt hozott határozat tekintetében pedig arra, hogy B. Sz. Cs. ügyvezetővé választása a meghívóban nem szerepelt.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett. Az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte egyrészt eljárási szabálysértésre hivatkozással, azzal, hogy a jelen fellebbezéssel támadott határozatot és a törvényességi felügyeleti eljárás tárgyává tett jogszabálysértő taggyűlési határozatokra alapított változásbejegyző végzést - a Ctv. 54. §-ának (3) bekezdésében írt kizáró szabályt megsértve - azonos bíró hozta. Változatlanul állították azt is, hogy a taggyűlési határozatok meghozatalára érvényesen, jogszerűen került sor. A társaság 2002. május 31-én továbbá bejelentette, hogy 2000. december 7-én megismételt taggyűlésen 3/2000. szám alatt megerősítették tisztségében a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőt, kérték a fellebbezés elbírálása során ennek figyelembevételét. Csatolták az említett, 2000. december 7-i taggyűlési jegyzőkönyvet.
A Legfőbb Ügyészség a fellebbezésre tett észrevételében a Ctv. 54. §-ának (3) bekezdésében írtakra hivatkozással az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését indítványozta.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A Ctv. tartalmaz rendelkezéseket a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra és a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve. A bejegyzési eljárásban a cégbíróság jogi személy cégek esetében teljes körűen vizsgálja, hogy a kérelem és az annak alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. Az eljárás érdemben a kérelem elutasításával, illetve a bejegyzéssel zárul.
A kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A (3) bekezdés értelmében a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség.
A törvényességi felügyeleti eljárás egyes eseteit a Ctv. 50. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, így ilyen eljárásnak lehet helye, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak [c) pont], továbbá akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat [d) pont]. Az eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból. Az eljárást kezdeményezők körét az 52. § (1) bekezdése sorolja fel. Az a) pont szerint az eljárást az ügyész is indíthatja. Az 51. § ugyanakkor az eljárás megindítására, lefolytatására vonatkozó korlátozó, illetve kizáró rendelkezéseket is tartalmaz. Az (5) bekezdés kimondja: kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46-48. § szerinti perben érvényesíthető. Ez utóbbi rendelkezés kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez való jogot, függetlenül attól, hogy esetlegesen a perindításra nyitva álló határidő letelt-e. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez való jogosultság tehát nem "éled fel" akkor sem, ha az arra jogosult a nyitva álló határidő alatt valamely okból perindítási jogosultságával nem élt. A Ctv. 54. §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, az 50. § (1) bekezdésének c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett létesítő okirat, illetve okirat-módosítása alapján a bejegyző (változást bejegyző) végzést hozta.
A törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem az elsőfokú bíróság 2000. március 6-án kelt bejegyző végzése alapjául szolgáló 1/2000. valamint 2/2000. számú, az ügyvezető visszahívása illetve megválasztása tárgyában hozott taggyűlési határozatokat érinti.
Az ügyvezető visszahívásáról és megválasztásáról rendelkező taggyűlési határozat azonban az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) rendelkezései szerint nem minősül létesítő okirat módosításának, figyelemmel arra, hogy a létesítő okiratban csupán az első (alapításkori) ügyvezetőt (ügyvezetőket) kell megjelölni. Ezt követően az említett körben változás a létesítő okirat érintetlenül hagyása mellett taggyűlési határozattal történhet. Nem kógens tartalmi eleme tehát az említett változás a létesítő okiratnak (okirat-módosításnak). Mindebből következően e tekintetben a Ctv. 54. §-ának (3) bekezdésében írt kizáró rendelkezés nem irányadó. Az adott esetben a Ctv. 50. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás lefolytatásának szükségessége merülhet fel. Eljárási szabálysértés tehát nem valósult meg, e körben téves és alaptalan volt a fellebbezés.
A kérelmező azonban a Ctv. már hivatkozott 46. §-a szerint jogosult volt a kifogásolt taggyűlési határozatokon alapuló 11. sorszámú bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indítani, ezért e tekintetben törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet, a kérelmet tehát el kell utasítani.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmet elutasította.
(Legf. Bír. Cgf.VII.32.108/2000. sz.)