adozona.hu
BH 2003.8.332
BH 2003.8.332
A részvények kibocsátási értékéről akkor kell rendelkezni, ha a kibocsátás nem névértéken történt. A részvénytípus átalakítására vonatkozó szabályozás hiánya a létesítő okiratot nem teszi érvénytelenné [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 16. § (2). bek., 44. § (1) és (2) bek., 179. § (2) bek., 207. §, 270. § (2) bek., 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 6. § (3) bek., 408. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyszemélyes társaságként a 2000. december 1-jén a B. Korlátolt Felelősségű Társaság alapító által létrehozott részvénytársaság először 2000. december 14-én nyújtott be bejegyzési kérelmet.
Az elsőfokú bíróság a 2000. december 18-án kelt végzésével a kérelmet a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozata hiányában hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította.
A társaság 2000. december 29-én ismételt kérelmet terjesztett elő.
2001. január 9-én hiánypótlásként 2000. december 1-jei keltez...
BH 2003.8.332 A részvények kibocsátási értékéről akkor kell rendelkezni, ha a kibocsátás nem névértéken történt. A részvénytípus átalakítására vonatkozó szabályozás hiánya a létesítő okiratot nem teszi érvénytelenné [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 16. § (2). bek., 44. § (1) és (2) bek., 179. § (2) bek., 207. §, 270. § (2) bek., 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 6. § (3) bek., 408. §].
Az egyszemélyes társaságként a 2000. december 1-jén a B. Korlátolt Felelősségű Társaság alapító által létrehozott részvénytársaság először 2000. december 14-én nyújtott be bejegyzési kérelmet.Az elsőfokú bíróság a 2000. december 18-án kelt végzésével a kérelmet a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozata hiányában hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította.
A társaság 2000. december 29-én ismételt kérelmet terjesztett elő.
2001. január 9-én hiánypótlásként 2000. december 1-jei keltezésű "alapszabály" jelölésű létesítő okiratot nyújtottak be azzal, hogy az eredetileg benyújtott okiratban tévesen szerepel a részvények típusa bemutatóra szólóként, helyesen névre szólóak a részvények. Az újabb okiratot a PSZÁF-nek is megküldték. A csatolt okiratban a részvények összetételére nézve csupán a következő szerepel: "200 db egyenként 100 000 Ft névértékű névre szóló részvény. A társaság alapítója valamennyi részvényt lejegyzi és átveszi, a társaságot az alapító zártkörű alapítással hozza létre". Az okirat további rendelkezései szerint a társaságnál háromtagú igazgatóság működik, elnökét és az ügyvezető igazgatót tagjai közül maga választja, akik a társaság képviseletére jogosultak. Az okiratok - így a kérelemnyomtatvány szerint - ügyvezető elnöknek Sz. T. igazgatósági tagot jelölték ki. A felügyelőbizottsági tagok között szerepel dr. Sz. Z. is. A "társaság cégjegyzése" címet viselő bekezdés szerint a társaság nevében cégjegyzésre az igazgatóság elnöke jogosult önállóan.
Az elsőfokú bíróság 2001. február 6-án kelt 8. sorszámú végzésével hiánypótlásra hívta fel a társaságot.
Egyebek mellett előírta a PSZÁF újabb nyilatkozatának csatolását, a részvényekre vonatkozó hiányzó adatok megjelölését a Gt. 207. §-ára utalva, és a cégjegyzésre vonatkozó rendelkezés megfelelő módosítását azzal, hogy a társaságot az igazgatóság képviseli. Kifogásolta az elsőfokú bíróság azt is, hogy az eredeti okirathoz képest elhatározott változások (módosítások) időpontja nem állapítható meg. Összeférhetetlenségi, kizáró rendelkezésre nézve a felhívás sem az igazgatóság tagjaira, sem a felügyelőbizottság tagjaira vonatkozóan útmutatást, előírást nem tartalmazott.
A felhívásra a társaság 2001. március 22-én újabb, az alapító által aláírt, 2000. december 1-jei keltezéssel ellátott, ezúttal már "alapító okirat" jelölésű létesítő okiratot csatolt, amely a részvényekre nézve a korábbival azonos adatokat tartalmaz. (Az alaptőke 200 db egyenként 100 000 Ft névértékű névre szóló részvényből áll.) Az okirat értelmében az ügyvezetést az igazgatóság mint testület helyett vezérigazgató látja el, a vezérigazgató 5 évre Sz. T., aki önállóan jogosult a társaság képviseletére, cégjegyzésére.
Csatolták a PSZÁF újabb, 2001. január 16-án kelt nyilatkozatát, amellyel a zártkörű alapítást jóváhagyólag tudomásul vette.
Az elsőfokú bíróság a 2001. április 2-án kelt végzésével a bejegyzési kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a társaság a hiánypótló felhívásnak csak részben tett eleget. Az alapító okirat nem tartalmaz rendelkezést a részvények kibocsátási értékére, típusára nézve, továbbá a részvények más részvénytípusba történő átalakítására nézve. A vezérigazgató, Sz. T. ugyanakkor önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője az alapító korlátolt felelősségű társaságnak, ezért az okirat sérti a Gt. 270. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezést. Ugyancsak összeférhetetlenség áll fenn dr. Sz. Z. felügyelő-bizottsági tag személyében, tekintettel arra, hogy a Gt. 95. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója a társaságnál felügyelőbizottsági tagnak nem választható meg. Mindezekre tekintettel az okirat, illetve kérelem a bejegyzésre alkalmatlan.
A végzéssel szemben a társaság jogi képviselő útján fellebbezett. A végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérték. Előadták, hogy a hiánypótló felhívásban foglaltaknak eleget tettek, az elsőfokú bíróság ugyanakkor a kérelmet elutasította, egyebek mellett olyan okokból, amelyek a hiánypótló végzésben nem szerepeltek.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott. Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési eljárásában teljes körűen vizsgálja, hogy a kérelem, és az annak alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Amennyiben az okiratok bejegyzésre alkalmatlanok, a (2) bekezdés értelmében hiánypótló végzést kell kibocsátani, amelyre nézve a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdésében írtak irányadók. Így a végzésben a kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni.
Az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 16. §-ának (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
Kétségtelen, hogy a Gt. 207. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja értelmében a létesítő okiratban a kibocsátási értékről rendelkezni kell. Értelemszerűen azonban ez akkor irányadó, ha a kibocsátásra nem névértéken kerül sor. Az is kétségtelen, hogy az említett c) pont értelmében az alapító okiratban rendelkezni kell a részvénytípus átalakításának szabályairól is. A 2002. január 1-jén hatályba lépett, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 6. §-ának (3) bekezdéséből, a 408. §-ában foglalt átmeneti rendelkezésekből és a Gt. 179. §-ának (2) bekezdéséből következően azonban a 2002. január 1-je után a működési formától függetlenül nincs mód és lehetőség a részvénytípus megváltoztatására, a névre szóló részvények bemutatóra szóló részvénnyé történő átalakítására. Mindezt figyelembe véve önmagában a részvénytípus átalakítási szabályainak hiánya az okiratot szintén nem teszi bejegyzésre alkalmatlanná.
A hiánypótló végzés kibocsátását megelőzően rendelkezésre álló okiratok is feltüntették vezető tisztségviselőként (kétségtelenül akkor még az igazgatóság tagjaként és ügyvezető igazgatóként) Sz. T.-t, továbbá a felügyelőbizottság tagjaként dr. Sz. Z.-t, akiknek elfogadó nyilatkozata is benyújtásra került az eredeti okiratok között.
Az elsőfokú bíróság azonban ennek ellenére hiánypótló végzésében az összeférhetetlenségi, illetve kizáró rendelkezésre nem tért ki, annak esetleges feloldását nem írta elő, e tekintetben a hiánypótló felhívás hiányos, az említett okokból pedig az elutasító végzés megalapozatlan, és további eljárás lefolytatása szükséges.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az előbbiek szerint nem mellőzhető a bejegyzés valamennyi akadályát megjelölő világos, egyértelmű hiánypótló végzés kibocsátása, csak azt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a kérelem tekintetében megalapozott határozatot hozzon.
(Legf. Bír. Cgf.VII.31.275/2001. sz.)